Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

30 DIM MAT, VARORS74r TQ56 április 12. zatát szolgáltatták, viszont uj megoldásra váró problémákat is vetettek fel. Kétségtelen volt például, hogy a barlangok sötétjében a képek csak mesterséges világítás mellett készülhettek. Ellenben a barlangokban « füstnek és kormozásnak semmi nyoma. Az ősember zsirkő-lámpással dolgozott, melyben valószínűleg zsirba áztatott növényi anyagokat égetett. Esetleg emberi, vagy állati koponyatetőt használt, lámpának. Az ásványi oxidfestékeket a művész zsirral keverte és ugy rakta fel a barlang falára, amelyen előzetesen hegyes kővel rajzolta meg az Allatok kontúrjait. Vannak barlangok, melyekből előkerült a festésnél használt kőpaletta is, a rajta megtört festékkel. Az altamirai barlangban találtai? egy lapos kődarabot, annak az őzfejnek a vázlatával, amely a művésznek mintául szolgált «lapján a falra felrajzolt nagy állatképhez Egyes barlangokban a kutatók geometriai jellegű rajzokra akadtak, melyeken kunyhók, vagy állati csapdák ábrázolását vélték 'felismerni, mig egy másik barlangnak a rajza a szánhoz mutat félreismerhetetlen hasonlóságot. Egészben véve a barlangkutatónak különö sen az utolsó tiz esztendei eredményei szinte döbbenetesen közel hozták hozzánk harmincezer esztendővel ezelőtt élt ősünk életét és arra készletnek bennünket, hogy nagyon sok vonatkozásban megrevideáljuk: életéről alkotott régebbi felfogásunkat. Nemcsak rajzait és szobrászati alkotásait látjuk, hanem a barlangok Falán rajta maradt kezének, a nedves agyagtalajban pedig lábrínak lenyomata. Az emberi már nyomtalanul elporlottak, de ujjuk nyoma, az emberiség történetének legrégibb daktiloszkópiai emléke gyanánt sértetlenül megmaradt a mi korunkig. Ismerjük szerszámait és , ha nem is tudjuk, hogv miiyen ruhát viselt, a i rendkívül finom esonttükhői biztosan tudjuk. ! hogy az állatbőrt nem teritette egyszerűen ma gára, hanem kidolgozta és megvarrta Nem tud- ! juk ellenben biztosan, hogy milyen volt az a fonál, amelyet cérna helyett használt. Egészében véve, erről az emberről, a rénszarvaskor emberéről elmondhatjuk, hogy már elindult a civilizációnak az útjára. Hogy milyen célt akart, szolgálni az ősember barlangi rajzaival, arról már sok vita folyt a tudományban. Egyszerű dekoratív célt feltételezni nagyon bajos, mert a rajzok legtöbbször olyan mélyen vannak a barlangok belsejében, sőt, azoknak nehezen megközelíthető zugaiban elrejtve, bo^r ezek a helyek lakásul alig szolgálhatta De talán túlzás is volna feltételezni az ősemberről, hogy rajzai l'art ponr l'art önkéntes megnyilvánulásának tekintendők. Ennek teljesen ellene mondanak a körülmények. Sok valószínűsége van ellenben annak a feltevésnek, hogy a rajzok mágikus, totemisztiliue célokat szolgáltak. Az ősember azt vélhette, hogy a rajzzal hatalmat is szerez az állat fölött, amelyet el akar ejteni. Nagyon valószínűvé teszi ennek a feltevésnek a helyeseégét, hogy a rénszarvaskor művésze majdnen kizárólag állatokat, még pedig olyan állatokat rajzolt, amelyekre rendszeresen vadászott.. Hn a művészetet önmagáért űzte volna, bizonyára keresett volna más témákat is art iaatikue szükségleteinek kielégítésére. D® a rajzoknak puszta művészi ábrázolástól eltérő rendeltetését legjobban n rajzok helyének megválasztása bizonyítja. Miért nem rajzolt az ősember ott, ahol természetes világítás mellett is dolgozhatott és miért keresett fel rejtett zugokat, gyakran olyan helyeket, ahova néha csak élete veszélyeztetésével tudott eljutni? A combarellesi barlang 340 méter hoaezu, de a rajzok a barlang szájától csak 120 méternyire kezdődnek. A la paeiegai barlang folyosóknak, kisebb-nagyobb üregeknek valóságos labirintusa, amelyek egy tágas csarnokban, az úgynevezett, trónteremben végződnek, ahol 262 rajzot, számláltak meg. Vannak barlangok, melyeket csak földalatti patakok medrén átuszvá. lehet megközelíteni, 'ilyen szempontból legmegkapóbb az 1923-ban 'elfedezett, monteepani barlang, Haute Garonne depa?tementben, melynek bejáró folyosója olyan alacsony, hogy a vízfolyás sok helyütt a boltozatot eléri. Ebben a barlangban, melyet helyenkint csak úszva lehet megközelíteni, egész sor agyagból mintázott, tekinté^ves nagyságú állatszobrot — ló, medve, oroszlán, bölény — találtak, rajtuk a fegyverek kétségtelen nyomával. Az ősember a barlang titokzatos mélyén agyagállatokat készített, azután lenyilazta és dárdával megsebezte őket. Mivel lehet ezt a furcsa eljárást megmagyarázni, ha nem valamely ezertartással, melynek misztikus jelentőséget tulajdonított? A körülmények egybevetése alapján igen nagy valószínűsége van annak a feltevésnek, hogy a varázslók, akiknek szerepét még a mi időnk primitív népeinek életéből is ismerjük, itt a barlang homályában gyakorolták mesterségüket. Trois Fréres közelében, Ariege departementben fedeztek fel egy olyan rajzokkal ékitett barlangot, melyben egy szószékhez hasonló szikla emelkedik. A baloldali falon egy ember alakja, fejér szarvasaganccsal, hátán állatbőrrel, melynek a farka a földre lóg. Pontosan ugyanaz a disz, amelyet az indián varázslók és szibériai sámánok máig is viselnek. Ha tudjuk, hogy ezek ünnepélyes alkalmakkor igy jelennek meg a törzshöz tartozók gyülekezel^ előtt, a képzetek társítása révén nem nehéz a következtetéseket felépítenünk. Már ezekben^a nagyon ősi időkben kellett lenni egy varázsló*, vagy sámánrendnek, amely a túlvilággal való összeköttetést közvetítette és a barlangok misztikus homályában gyakorolta mesterségét. Csak „COVENTRY" kerékpárt vegyen, szabada mázolt rusréa villával P

A D D A fi I mU»iert«níl, H T( K M VI I Mikszáth Kálmtn-noo» T Gumik, alHotrétzek qyArl Áron. Riport egy földi paradicsomról Szerelmes madarak csicseregnek rügyekbe fakadó öreg fdk vlrdgos lombjain. Odalent a völgyben millió lámpáfával vlldglt felénk este a város. Ha autóba Ultink, tlz perc alatt elértük Budapest szívét. És mégis egy vlldq választ el bennllnket a nagyváros zajos életétől ebben a paradicsomban, aminek a neve Svábfíegyl szanatórlm Aki életében egyszer is járt olyan hegyet, amelyik az öböl szájához épült forgalmas kikötö mögött emelkedik és csillagos estén lenézett a tengerre, amelynek sima tükrét beragyogja a fároszok világa, az sohasem felejti el ezt a látványt. Csak egyetlen panoráma van a világon, amelyik még ennél is szebb: odaállni a Svábhegyi Szanatórium valamelyik ablakához és onnan bámulni holdvilágos csillagos estén Pestre ... Egy angol bussinesmann, akinek kevés köze van a romantikához, ezt irt» négy héttel ezelőtt a Svábhejcyi Szanatórium emlékkönyvébe: „These place is the paradis of world". Ez magyarra lefornebb gyógyintézetnek. Komfortban, ellátásban olyant nyújt, aminél jobbat a világnak egyetlen helye sem tud adni. A beteg ember meggyógyul, az egészséges felüdül, meghosszabbítja az életét és uj erőt szerez magának arra a munkára, amely odahaza és az életben várja őt. A Svábhegyi Szanatóriumban soha, egy pillanatig sem lehet unatkozni, emellett a Svábhegyi Szanatóriumban még a komoly orvosi kezelés alatt álló páciens sem érzi, hogy rideg gyógyintézetben van. Szinte láthatatlan kezek végeznek el mindent, ami szükséges ahhoz, hogy a kúrát tartó teljesen helyreállt egészséggel térjen visisza az üzletéhez és a csa A Svábhegyi Szanatórium Budapesten. ditva annyit jelent: Ez a hely a földi paradicsom... Az angol gentlemann, aki két napra jött Pestre és három hétig maradt a Svábhegyi Sbanatóriumban, de könnyezett, amikor lefelé gördült Pestre a szürk® taxi, teljesen igaza volt Széles e világnak talán legszebb és legromantikusabb helye a Svábhegy, hiszen itt álmodott a nagy mesemondó: Jókai Mór, itt faragtak csendülő rimeket soraik végére a költök, idejártak tarka parapléikkal a színjátszás nagyjai, itt legszebb és legillatosabb a virág, legcsicsergőbb a madár nótája, a Svábhegy éjszakái tele vannak dallal és nincsen szebb ajándék, amivel a gondok között élő, a városok zajában elfásult, az üzletben, gyárban, irodában, gazdaságban kimerült ember megajándékozhatja magát, vagy azt, ak.it szeret, mint: két vagy három hét a Svábhegyi Szanatóriumban Ez a szanatórium egy csodálatosan szerencsés keveréke a tökéletes luxushotelnek és a legmoderládjához. A gazdasági válság Idejét éljük Egykor felkapott külföldi fürdőhelyek mérlegei tanúskodnak arról, hogy a krizist mindenütt megérzik. A Svábhegyi Szanatórium forgalma évről-évre. hónaprólhónapra emelkedik. Ml az oka ennek? Hogy is mondta az angol? Ez a hely: a földi paradicsom ... Tartos ondoiaias 4« Fél évig kész frizura. Készíti: ifj- Gottschall SJSZítíM