Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-12 / 93. szám

DEM AGYARORSZÄ WEOEO. SzeiketzIAlég: Somogyi ucca L. em. Telel un: Z3.33.- KIndónlvalal, kmcztínkUnyvtttr «t fegvIroda: Aradi OCM a», felelőn: 13-OÖ. _ Nyomda: Low Llpöl ucca 19. Telelőn: 13-00. . lAvlrotl lBTOlclmi DélmagyarortzAa, Szeged. Vasárnap, 1936 április 12. Ara 20 fillér XII. évfolyam, 93. sz. ELÖEiXtr£s: Havonta helyben 3.20, rldéken e* Budapesten 3.oo, KUKitldiSn • 4U pengd. - egye» UAn Ara h«lk«» nap 1U, TaMiw «• Ünnepnap lO 1111. Htr­deiMek lelvélele tarifa »zcrlnl. Megje­lenik heti** tl-vételé-vel nnponta reggel. Legyen vége már! A háború alatt, amikor lángban é^tek a frontok, zuhogott az ólomzápor s ittbon a reszkető félelem poklában vergődtek anyák és feleségek, a háború alatt, amikor srapne­lek tüzesője szaggatta föl a mezőket, tankok tépték darabokra a frontok emberláncait, amikor hős volt az, aki hideg szívvel tudott ölni és gyáva, aki irtózott a vértől, amikor apákat és fiukat, férjeket és testvéreket mil­liószámra itéhek halálra és soha nem tudhat­ta senki, hogy Őfelsége, a Véletlen, kinek ad kegyelmet s kin engedi végrehajtani a halá­los ítéletet, — a háboni alatt nem volt olyan elszánt s eltökélt a békevágy, mint most két évtizeddel a világháború után. A narkotikumok hatása megszűnt, az em­ber felocsúdott lázálmából s kezd tisztán lát­ni, ha szétnéz maga körül. A háborura-uszi­tás nagv zenekara elhallgatott, nincs már ital, mely részegen egymás ellen hajthatna test­véreket, sorstársait a zorddá vált életnek. Mi maradt a nagy háború után győzőnek és legyőzöttnek? Az egyiknek meermaradt az a tépett illúziója, hogy győzött, a másiknak megmaradt nemzeti tragédiájának emléke, hogy legyőzték, de illúzión és emléken tul a háború örökségének terheit egyformán hordozzák győzők és legyőzöttek és egyfor­mán esnek össze a teher alatt. M i d a s ki­rály kezében arannyá vált minden s mintha most anti-Midas királyok volnánk, szemétté válik kezünkben az arany is. A föld megter­mi ueyanazt a búzát, a gépek ugyanazt az árucikket állitjók elő, a szükséglet és igényes­ség is ugyanaz s a gazdasági élet régi rendjé­nek helyébe mégis gyötrő, kétségbeesésbe taszító anarchia lépett. Ki az a tébolyult, aki ebből a véres világ­ból ne akarna kimenekülni a napsugaras, vi­rágillatos, boldog és derűs béke országába? Elérkeztünk oda, hogy a kisember gondja s a világpolitika történelemalakító nagy repre­zentánsainak missziója eg-ész közel jutottak egymáshoz. A világpolitika nem színjáték többé s nem a kiválasztottak golf-játéka a zöld asztal mellett s a zöld pázsiton, — ma zöld mező s holnap talán csatatér. Az átok­házi, répán táplálkozó magyarok élete is azon fordul meg, hogy a világpolitika visszake­rül-e nyugalmi helyzetébe. Homo p o 1 i ­t i c u s lesz a nemzet minden tagja s ami­kor a közügyek iránti érdeklődés telíti min­den aktivitásunkat, világosan kezdjük látni, hofjy a magunk kis harcai, apró kedvtelései mennyire függetlenek a világpolitika ese­ményeitől s mennyire függetlenek azoktól az életfeltételektől, melyek kenyerünk adagját és biztonságát megszabják. Az országok körülépitik magukat betonfa­lakkal, — milyen játékszer, milyen papirku­lissza ezekhez képest a kinai fal. De van va­lami, ami még a betonfalaknál is jobban vé­di a határokat s ez az uszító jelszavakkal fel­szított, a gyűlölet füstjét okádó sovinizmus. A nemzeti sovinizmus faji sovinizmussá fe- j kélyesedett el. S amikor jelszavak mérgezik j az emberi lelkeket s a faji elfogultság déli- I bábot fest az örvények fölé, amikor a hábo­rús vég gőgje és gyalázata még a maradék értelmet s a tisztánlátás utolsó reményét is elrabolja, a világ urai még mindig a régi patron szerint az egyensúly helyzetének fentartásától várják a béke közeledését. Még mindig azt hiszik, hogy tízezer repülőgép közömbösíteni tud más tízezer repülőgépet s hogy ötvenezer gépfegyver másik ötven­ezer gépfegyvert egyensúlyi helyzetben tart­hat? Nem akkor van háború, amikor a létfen­tartás ösztöne parancsolja az ultima rátiót, háború akkor van, amikor egy ország lelki­leg és katonailag föl van készülve a háború­ra. A felkészültségnek ezt a kikerülhetetlenül katasztrofális következményét hogyan le­hetne repülőgépek és ágyuk számának köny­velési egyenlegével feltartóztatni? Nem a fel­szerelés egyenlő leltári anyaga biztosítja a békét, mert mindegyik államhatalom bizha­tik a maga felkészültségének tökéletességé­ben, ágyúinak és fegyvereinek fölényében, a leszerelés egyenlősége, az álta­lános egyenlő és nyílt leszerelés készítheti csak elő a világ békéjét. Voltak idők, amikor összeszedték és elégették a könyveket, most össze kellene hordani és megolvasztani az ágyukat. Harangokból öntöttek már ágyukat, most öntsenek ágyukból harangokat. Isten legigazibb húsvéti harangjaivá válnak: a gyil­kolás volt a hivatásuk s céljuk volt a halál s most a feltámadás ünnepére hívják az áhí­tatos é'őket. Ma minden államférfinek saját külön ter­vezete van a békemű felől s attól kell félni, hogy a békemű különböző tervei élesednek ki háborús viszályokká. De amíg ágyutalpa­kon szónokolva kínálnak békét a világnak, lehet-e addig hinni, lehet-e addig bízni abban, hogy másoknak is akarnak békét s nem­csak a maguk békéjét akarják biztosí­tani? Tul zavarossá, komplikálttá vált min­den, a politikus nem hisz partnerének s nem igényli, hogy neki magának higgyenek, a különböző érdekek átszőnek megállapodáso­kat s egymás cinkosává teszik a szövetsége­seket és szövetségesekké a cinkosokat. Elve­télt gondolatok, legyilkolt tervek, megfojtott kívánságok sirhalmai borulnak rá a világhá­ború omladékaira s teszik járhatatlanabbá a járhatatlan utakat. A meggyötört ember ebben a középkornál sötétebb s ókornál kegyetlenebb éjszakában már csak a béke csudatételében tud hinni. Minél sötétebb az éjszaka, annál vigasztalóbb a mécses fénye is. A béke foszladozó hite a szentjános-bogarak foszforeszkáló fényével pislákol csak. össze kellene fogni az emberi akaratnak, az emberi értelemnek minden energiaforrását, hogy ebből a hunyó-tünő fényből mennybéli világosság gyúljon fel, szent, áldott, meleg fény terjedjen belőle s záporozzon be tündöklő színekkel mindent^ amit a reménytelenség fekete kárpittal ta­kart el s amit kiégett remények szürke ha­muja lepett be. Legyen vége már, le­gyen béke már, a húsvéti harangok a feltámadt örömet harsonázzák s örülhessünk' mindnyájan, meggyötörtek, az élet áldott, szent gvönvörü, hatalmas ajándékának. A locarnói hatalmak genfi megegyezése után 15~én megkezdődnek a vezérkari tanácskozások Anglia kérdései Németországhoz — Franciaország feníar­fásai a kompromisszumos határozattal szemben Genf, április 11. Pénteken este négy órai ta­nácskozás után megállapodás jött létre a négy locarnói hatalom között. A hivatalos közle­mény megszerkesztése az éjszakai órákig tar­tott. A közleménv szerint Nagvbritannia, Bel­gium, Franciaország és Olaszország képviselője megállapította, hogy Németország nem segí­tette a bizalom helyreállítását, ami az ui szer­ződések kidolgozásához feltétlenül szükséges. Ennek ellenérc a locarnói hatalmak azon a vé­leményen vannak, hogy a békités minden lehetőségét kell használni. ki Mivel a német emlékirat bizonvos pontiait tisztázni kell, Anglia képviselőié tárgyalásokat kezd a német kormánnyal az egvüttes bizton­ság. illetve a kölcsönös seaités ügyében. A közlemény hangoztatia, hogv Franciaor­szág fenntartásokat ielentelt be az esetleges 'elentős változásokra, libben az esetben újra összeülnek a locarnói hatalmak. Tudomásul vette az értekezlet, hogy a vezérkarok április 15-én meg­kezdik tanácskozásaikat. Elhatározták, hogy alapos vizsgálat végett a Népszövetséghez juttatják a francia béketer­vet. Kérni fogják a német kormányt, hogy em­lékiratát a népszövetségi tanácsnak nyújtsa be. A locarnói hatalmak a Tanács legközelebbi ülésszaka alkalmával újra összeülnek Genf­ben. Az olasz megbizott kormánya nevében fenntartotta Olaszországnak a határozathoz • ;<Ió hozzájárulását. Kompromisszum Páris, április 11. Parisban nem titkolják, liogy a genfi tárgyalások mérlege meglehetősen kedvezőtlenül ütött ki. A sajtó egyrésne azzalt vigasztalja magát, hogy nyilt szakadásra egyetlen pontban sem került sor ós a francia-angol el­lentétet is sikerült ideiglenes kompromisszummal elsimítani. Lapunk húsvéti száma 36 oldal — ára 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents