Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-08 / 59. szám
IO DÉLMACiyARORSZAG 193G március 8. részesül. Ha a bizalom az egyik részen hiányzik, avagy megszűnik, ugy további működésének bizto» alapja elvész.'- Ezzel egyidejűleg megüzente a közgyűlés azt Is Nagy Mihálynak, hogy irányában teljes mértékben bizalmatlan, vele együtt működni nem kiván. FEGYELMI ELI ÁRAS Óriási felháborodással értesült a közgyűlés arról, hogy a város két főtisztviselője, dr. Tóth Pál főjegyző és Rainer József főkapitány Szilveszter napján elutazott Kecskemétre és ott meglátogatta Nagy Mihályt. A közgyűlés dr. Gerle Imre indítványára dr. Tóth Páj polgármesterhelyettes-ffijegyzőt állásától felfüggesztette, de KóS7,ó Istvánnak Rainer főkapitány fölfügfte&ztését kérő indítványa már nem kapta meg a többséget. Különben a mai napig sem tisztázódott a kérdés, hogy a két főtisztviselő a maga jószántából utazott-e Nagy Mihályhoz, vagy pedig a sjegedl pártvezérek előzetes tudtával és hozzájárulásával. A fegyelmi eljárás mindkét tisztviselő elleti megindult, de az Ítéletig nem jutott el, mert Tóth Pál időközben nyugalombavonult, Rainer főkapitány pedig agyonlőtte magát, öngyilkosságának tulajdonképpeni oka valószínűleg nem a politika volt, de kétségtelen hogy niagy mértékben siettette tragiku elhatározásának végrehajtását az a rideg elzárkózás, amellyel a szerencsétlen kecskeméti kirándulás után lépten-nyomon találkoznia kellett Szegeden. Leghiveibb barátai elfordultak tőle, valósággal kiközösítették a város társadalmából. INSTALLÁCIÓ Nagy Mihály január 15-én érkezett meg Szegedre és az egykori följegyzések szerint nem mert lakást venni a városban, de nem is kapott volna hajlékot, mert nem akiadt senki, aki házába fogadta volna. Kinn lakott a pályaudvaron, az állomásfőnök lakásában és hosszú ideig nem is merte ehagvni a vasút területét, ahol állandóan katonaság és csendőrség vigyázott testi épségére. A beiktatás megérkezésének napján, január 15én történt meg. A városban forradalmi hangulat uralkodott. Az uccáfcat katonaság és csendőrség szállta meg és a város egész lakossága a szégyenteljes bevonulás útvonali mentén tolongott. Nagy Mihály, a darabont-kormány főispánja, zárt hintóban száguldott be az állomásról a városháza elé. A hintót vágtató lovaskatonák és csendőrök fogták körül, de nem tudták megakadályozni. hogy a lakosság záptojás-záporral ne üdvözölje a főispánt. A városiházán üres közgyűlési terem fogadta. A törvényhatósági bizottság tagjai ellepték folyosókat, megtöltötték a hivatalokat, de a közgyűlési terembe nem ment senki. Nem csak a városi, de ai állami tisztviselők is távolmaradtak ettől az installáló közgyűléstől. Csak három bizottsági tag asszisztált a hivatalos aktusnál, dr. Tóth Pál polgármesterhelyettes-főjegyző, Rainer József főkapitány és Politzer Sándor ékszerész. Mivel a törvény értelmében a közgyűlés határozatképességéhez két bizottsági tag jelenléte volt szükséges, Nagy Mihály határozatképes közgyűlés előtt ismertette a kinevezéséről szóló rendeletet, majd letette a főispáni esküt. Az egész aktus csak néhány percig tartott, utána Nagy Mihály ismét a zárt batárba menekült és fegyveres kísérettel visszavágtatott a pályaudvarra. Onnan üzengetett azoknak a tisztviselőknek, akikkel tárgyalni kivánt, de a legtöbbször eredménytelenül. Nagyon kevesen jelentek meg nála, de azok is titokban. Akiről kiderült, hogy engedett a főispáni hivő szónak, társadalmi bojkott alá került. TÖRVÉNYTELEN... Nyolc nap múlva, január 23-án összeült a rendes közgyűlés Lázár György polgármester elnökletével Ez a közgyűlés újból törvénytelennek deklarálja a Fejérváry-kormányt, kimondja, hogy minden korábban hozott, de a belügyminiszter által táviratilag megsemmisített határozatát fenntartja. Az egyik bizottsági tag, Kiss Gyula meglnterpellálja a polgármestert, hogy kl rendelte ki a Nagy Mihály beiktatását dekoráló karhatalmat és ki viseli annak költségeit. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a karhatalom kirendeléséihez a város hatóságának semmi köze sem volt és így a költségeket a tanác« semmi esetre sem utalja ki. Dr. Kószó István indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a behívott póttartalékosok családjáról gondoskodni fog, erre a oélra ötezer koronát szavaz meg. Nagy derültséget keltett Bitó János Indítványa Bitó egy ötezer főnyi polgárőrség megszervezését és fölfegyverzését indítványozta a város békéjének biztosítása és az esetleges kívülről Jövő erőszakoskodás megakadályozása céljából. InTeljesen száraz éger, jávor, rfoevliéll hárs, nyár, tölgy, kőris UGDtlldn) továbbá kőris keréktalpak és küllők nagyon olcsó árban kaphatók, mig a készlet tart ditványozta azt is, hogy minden városrész számára szerezzen be a város egy-egy Uoháriós ágyút megfelelő munícióval. A közgyűlés elismerve aa Indítvány jóhiszeműségét, azt nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak. A KÖZGYŰLÉS ELLLENÁLLASA A botrány teljes hevességével a február utolsó napján tartott közgyűlésen lángolt fel. Ezen a közgyűlésen végre megjelent Nagy Mihály is, aki ismét erős fegyveres karhatalommal vonult föl a pályaudvari szállásáról. A zsúfolt közgyűlési terem pokoli zajjal fogadta és amikor a főispán elfoglalta az elnöki saéket, felzendült a Kossuthnóta. Nagy MiháJy helyéről felállva együtt énekelt a városatyákkal. De azután, amiint egy szót szólt, ismét fölzengett a nóta és aiz abcugolás. Végre R ó s a Izsó szólalt fel és igy ke«dte: — Távol áll tőlem, hogy a főispánt melegen üdvözöljem ... Aztán megállapította, hogy a főispán kinevezése törvénytelen volt, mivel azonban nincs eszköz aira, hogv működését magakadályozza az autonómia, meg van győződve róla, hogy senki nem fog az erőszak terére lépni, mert hiszen ezzel ürügyet szolgáltatnának a törvénytelen kormányzatnak az autonómia felfüggeztésére. Polczner Jenő indítványában annak a kimondását kéri, hogy mindaz, amit Nagy Mihály „ur" a közgyűlés határozataként kihirdet vagy kimond, érvénytelen. Dr. Kószó István igy kezdi: — Mélyen tisztelt értekezlet Ezután megemlékezett Nagy Mihály bevonulásáról. Amikor meglátta a lovasőrség által körülvett hintót, azt hitte, valami gonosztévőt kisérnek a városba. Nagy Mihály erre megvonta Kószótól a szót, mire óriási lárma keletkezett. Kószó végül inditvánvozta, hogy a főispán bemutatkozását ne vegyék tudomásul, mert esküje ugy sem érvényes. Közben kialakult az obstruáló közgyűlés taktimars-ifir 23 Teleion 26-18 kája. Mindent levesznek a napirendről, minden előterjesztést, minden indítványt, mindén korira, tot. A cél az, hogy a közgyűlés ne hozhasson érdemleges határozatot. Leveszik igy a napirendről az egész napirendet. De közben szakadatlanul zeng a tüntetés, hallatszik a pfujolás, az abcugolás. Másnap folytatódnak a dolgok. Nagy Mihály felé záporként hullanak a kellemetlen indítványok. Kormányos Benő például azt indítványozza, hogy a hírhedt Rigó-uccát nevezzék el Nagy MiháJy-uccának. Dr. Pap Róbert felszólalásálban elmondotta, hogy a törvényes főispánnak el nem ismert Nagy Mihály nevü egyénről különböző rágalmazó állitások forognak közszájon. Szükséges tehát ezeknek mielőbbi tisztázása. Ezért indítványozza: küldje ki a város Kecskemétre dr. Tóth Pál polgármesterhelyettest és Rainer József főkapitánvt Nagy Mihály előéletének földerítése céljából. Dr. Dobay Gyula annak a kimondását kéri, bogy a jövőben a főispán nem elnökölhet a tanácsüléseken, ha pedig mégis megjelenne, a polgármester jelöljön kl számára a hallgatóság soraiban helyet. Dr. Gerle Imre elmondotta, hogy Nagy Mihály kormányügynök Szegedre jött lakni, a városházán és a városatyáknál állandóan vizltelget és hangoztatja, hogy szeretne a város javára dolgozni. Ezt megakadályozni nem lehet, mivel azonban Nagy Mihály Szegedet eddig csak a földrajzból ismerte, a köz.eyülés jelöljön ki számára megfelelő működési területet. És lángolt a politikai ellenállás egészen az április 14-rn összehívott rendkicüli közgyűlésig, amelyen bemutatták a király leiratát. Ez a 1»< irat arról értesítette a város közönségét, hogy május 19-re összehívta az országgyűlést. Ezzel véget ért a darabont-korszak és kezdődött a koalíció korszaka. A darabont kormány tagjai és fói ispánjai pedig letűntek a közélet szinteréről, de ' viselniük kellett holtukig a szégyenbélyeget. Gvufcits és *?gyéb ióminfts^p f*rf! divat kalanok nagy választékban Pollák Tesívéreknél, Csekonics u. 86 Az elvált férj tartásdíjpere volt felesége ellen (A Délmagyarország múnkntársátói) Érrielu* per kerül a napokban tárgyalásra a szegedi bíróságokon. Egy fiatal férfi indított pert felesége ellen, akitől nemrégen választotta eJ a bíróság. A kei-esetben a következőképein adja elő a 32 esztendős volt férj válásánalk történetét: — Feleségem — írja — rabiálus természetű asszony volt, aki már az első napokban ütlegelt, Mézeshetemk veréssel telteik el. Feleségwm a legkisebb do'og miatt is az első kezébe eső tárgyat hozzámvágta, vagy pedig nekem esett és ott ütött, ahol ért... Eleinte nem értettem viselkedését, tiltakoztam, de soha vissza nem ütöttem. Olyan asszony voit, akit mindenre képesnek tartottam. Viselkedésének az oka az volt, hegy feleségem gazdag volt, mig én földhözragadt szegény és teljesen feleségem vagyonára voltam utalva. Ezt a helyzetet állandóan éreztette velem, fölényes volt és nem egyszer kijelentette, hogy cselédsorban ixilónal; tekint eng°m ... — Megalázó helyzetemen. nem tudtam seliogysem segíteni, gyenge voltam és főleg sajnáltam otthagyni azt a jóléte'. .1 melybe felesésem révén kerültem. De az idők folyamán el is vesztettem minden kapcsolatomat az emberefckel, kizárólag feleségem gazdaságának éltem és azt kezeltem, gondoztam. Nem volt reményem sem arra, hogy sikerüljön láíflásba kerülni... — Végül is nem bírtam tovább ezt a helyzetet. Feleségem egyik délben olyan súlyosan bántalmazott, hogy napokon keresztül beteg voltam, súlyos sérüléseket szenvedtem a bántalmazás következtében. A bíróság szét is választott minket, még pedig feleségem hibájából mondotta ki a válást, a bántalmazások miatt. — Most minden nélkül állok, zsebemben nincs egy fillér sem, állásom sincs és valósággal néU külözök ... Feleségemmel való együttélésem alatt nem volt gondom semmire, mert abban a hiszemben voltam, hogy nem is lesz szükségem arra, hogy állásba menjek, elhanyagoltam az ügyeimet. Ez az oka annak, hogy most nem tudok elhelyezkedni. Nem lehet vitás, hogy feleségem! miatt jutottam ebbe a kétségbeejtő helyzetbe ée igy méltányos és jogos az a kívánságom, hogy feleségem részemre tartásdíjat fizessen mindaddig, amig megfelelő állási nem sikerül valahol kapnom. Arra kérem a bíróságot, hogy kötelezze feleségemet havi 110 pengő tartásdíj megfizetésére, ez az összeg arányban áll anyagi viszonyai-' val és részemre is megfelelő megélhetést biztosit. Az érdekes férjtartási per kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek. (EÜY epri ¡¡19, sai »Ka«» katonai tel- a ípí szerelésekben "•'•"J a Illóbba« adia H rier, KiauzáS «ér 5| RENÜISSANCF PENSíO Budapest szivében 34 8V. Irányi ucca 21. a legtökéletesebb konfortot, a legkitűnőbb konyhát, kívánatra diétás ellátást is nyújt mérsékelt árak mellett. A legideálisabb tartózkodás családoknak. Minden szobában hideg és meleg folyóvíz, lift éjjel-nappal. Autóbusz és villamosközlekedés minden irányban. — Telefon: 825 27.