Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-08 / 59. szám

DÍM MAGYARORSZÁG 1936 március 8. gyobbak-e az adók, mint nálunk, rövid néhánynapos tapasztalat alapján természetesen nem tudom hitelesen megállapítani. Sok mindenféle emberrel beszéltem ellenben és egyet se találtam, aki kevcselte volna az adóját. Ebben az olasz adófizetők teljesen egy állásponton vannak a mieinkkel. Egyik kereskedő ellenben különlegesség gyanánt emlegette, hogy a pénzügyi hatóságok emberei időrőlidőre megjelennek az üzletekben és visszamenőleg ellenőrzik, hogy a számlák helyesen vannak-e felülbélyegezve. Másik különlegesség, hogy itt minden hirdetés adót fizet. Ha kiteszem az ablakba a cédulát ..Hónapos szoba kiadó", rajta kell lenni a 25 centisimi bélyegnek. Ha a mozi nem a nyilvános hirdető vállalat átalányozott oszlopain, vagy tábláin helyezi el hirdetését, hanem valamely más üzletben, vagy kávéházban helyezi el, ez is bélyegkötele«. Ha valaki a saját kirakatában. közli, hogy üzletét, a következő hónap elsején máshova helyezi át és erre az értesítésre nem ragaszt bélyeget, megleletezik. Az adónak és illetéknek nálunk még ismeretlen formája. Ezt talán kár is volt megirni. * Az érem másik oldala az, hogy Fiumét, Abbáziát és környékét, amely elvesztette hinterlandját és idegenforgalmának jelentős részét, az olasz kormány vámmentes zónának nyilvánította. Ami árut ide a külföldről behoznak, nem fizet vámot. Ez most annyiban módosult, hogy a behozatal a szankciós országokból meg van nehezítve, egyébként azonban a vámmentesség fennáll. Mindazonáltal az árak — a kávét és teát leszámítva — átszámítva majdnem fillérnyi pontossággal a magyarországi áraknak felelnek meg. Még a narancs és njandarin is Fiúméban és Abbáziában körülbelül annyiba kerül, mint Szegeden. Kávé kilója ellenben átszámítva a mi pénzünkre három pengőért kapható. A bélyeggel ellátott magyarországi tojás ugyanannyiba kerül, mint minálunk. * Egy dolog, amely nagyon me;, nyerte a tetszésemet. A fiumei lapokban gyakran látok ilyen cimü hireket: ,,Dono all muzolo civico", „TVno alla biblioteca civica", — adomány a városi muzeumnak, adomány a városi könyvtárnak. Követésre méltó példa Szeged számára, ahol nagyon sokan szeretnek ötleteket hozni, hogy mit kellene tenni a kultúráért, ötletek belvett, különösen azok részéről, akik tehetik, többet érne néha-néha egy kis adomány. * Ha nem a betegség láncolna ide Abbáziához, ezt a cikkemet vagy csak később írtam volna meg, vagy egyáltalán nem irtam volna meg. A kicsi abbáziai kikötőben, ahol nyaranta kiránduló gőzösök, motorcsónakok, uri vitorlások és idegeneket fuvarozó csónakok nyüzsögnek, tegnapelőtt kikötött egy chiog"iai vitorlás bárka. Egészen közönséges kis bárka, a személyzete öt ember, a nagy vitorlája barna és rajta a felkelő nap képe. Az ilyen primitív ábrázolások divatosak a Velence vidéki vitorlásokon. Szóba elegyedtem a hajó tulajdonosával ós egyben kapitányával, aki hajlandó lett volna, hogy hihetetlenül potom pénzért elvigyen Velencébe. Igaz, menetrendszerű megérkezést nem mert volna garantálni. A kis hajó tegnap és ma délelőtt telerakta magát fával és délután három óra tájban lassan elhagyta a kikötőt. A molo mentén emberi erővel húzták végig, kint az alig észrevehető szellő tolta előre a gyengén fodrozódó viz felületén. Langyos, párázó eső fát.yolszerii szürkeségbe burkolta, a vegliai és chersoi hegyeket. A kis hajó távolodott, belemerült a ködfátyolba és egészen eltűnt a szemem elől. Sajnálom, hogy nem mehettem vele. Cikket valószínűleg még fogok irni, de ezt az utat, vitorlás bárkán, ebben az életben aligha, fogom megtenni. »Jó egészség« Kenyér a boa»zn élet titka ! Kapható a készítőnél: ÓloU Kov&ct-tUlűdében. Oroizl&n ucoa 3. 57a ÉPULETFA ASZTALOS-ARII PADLÓ DESZKA KEMÉNYFA-DESZM és PflLLO ENYVEZETI LENEZ AKácosmip. i£c, Karo Szt István tér, Páris, krt 35. (V.Somló telep) UiJíeg-d. Bethlen u. 35. AZ AFRIKAI HABORU NYOMABAN Ki lehet jó törzsfőnök Abessziniában Nagy drágaság Keletafrikában Az európai ember legnagyobb és legérthetetlenebb ellensége Afrikában a szinte helységenként változó hőmérséklet. Amig Massauaban a hőguta környékezini az embert és a nagy forróság miatt a nappali órák 50—60 fokos atmoszférájában képtelen kilépni a ventillátorokkal hűsített szobából, addig a tengerparttól alig 70 kilóméternyire fekvő vidéken már jótékony szolgálatot tesz a felöltő. Az idegen az első településnél észlelt hősülylyedésnél gyorsan kiegészíti meleg ruhával garderobját, ellátja karavánját áilatbőrökből készült bundáikkal és csak ugy folytatja útját tovább Af rika ismeretlen belseje felé. Az óvatos európai ugyanis ugy véli, hogy a tengerparttól távolodva a hősüllyedés tovább fokozódik. Mily nagy azután a meglepetése a jóhiszemű külföldinek, amikor párnapos ut után a hőmérő higanya ismét váratlainui felszökik és újból 40— 50 fok körül jelzi a meleget. A trópusi vihar Az Afrikában harangoló idegen, aki éppen talán egy tipikus afrikai jóidőben lépett a titokzatos .világrész földjére, mindenre el van készülve, csak arra nem, hogy a hőmérséklet szeszélyes változásain kívül, az Időjárás még más meglepetést is tartogat számára. Afrikai tartózkodásom hetedik napján, Asmarában kaptam váratlanul az első esőt. Egyetlen szemernyi felhő sem volt látható a tikkadt kék égen, senki sem mert volna ar ra gondolni, hogy pár pillanat múlva irtózatos mennydörgés és villámlás közepette olyan záporeső zudul az olasz Erilrea fővárosára, mintha el j akarná sodorni a föld színéről a misztikus és örökké rejtelmes Afrikának ez» a jámoor települését. A trópusi vihar legtöbbször 2—3 óra hoszszat szokott tartani és érzékeny károkat okoz a karavánok á'latállományaiban, mnlbáiban, sőt sok esetben még az emberekben is. Két órás, 3 fogásos ebéd: — 12 pengő. Európai embernek lehetetlen megszokni az itteni ételeket. Amig az elinduláskor beszerzett csokoládé és kétsze.rsült-készlet tart, addig rózsás élete van az idegennek Afrikában Banán, ananászeper és kávé van bőven, ez pompásan kiegészití az ember ebéd- és vaosoramenüjét. Melegebb helyeken a tamarindalé és ar, afrikai méhsör (tecs) a hálás üdítő-itala az európainak, aki a nagy hőség miatt legtöbbször elfelejti még azt is, hogy aznap talán egy falat sem volt a szájában. Amikor az ember szeme már kopog, az éhségtől és a gyomor kiszáradt gépezete követeli a zsirozást, akkor az ember nagy lelkitusa után végre rászánja magát, hogy betér egy vendéglőbe és alaposan megebédezik. A vendéglős a belépés pillanatában meglátja az emberen, hogy idegen és jó abesszin szokások szerint igyekszik minden igényét és kívánságát kielégíteni. A nagy vendégszeretetnek és igyehnességnek azután anyagilag nagyon érzékeny vége van. Három fogásos ! ebédet ettem ós a két óra hosszat tartó felszolgálással valamint a teriték és bélyegilletékekkel együtt a menüért harmincegy Urát fizettem ki, ami magyar pénzben megfelel 12 pengőnek. Ez az összeg példája az Afrikában uralkodó drágaságnak. Miből áll a harmincegy lirás menü? Először is minesztrából, ami afrikai elképzelés szerint valami leves-féle akar lenni, de az európai ember képtelen lenyelni belőle még egy kanállal is. Sürö kifőtt tészta, kelkáposzta-levél és valami orrcsavaró-szagot előidéző gyökér van felhígítva paprikás vizzel. Ilyen összetételű „leves" után faszénen sült hust tálalnak fel, köret nélkül. Köretet és savanyut külön kell rendelni — és természetesen fizetni is. Az egész ebédből legtöbbet ér a harmadik fogás, a csodás-zamatu és felejthetetlen Illatú feketekávé. Ezzel nem spórolnak Afrikában. Ebédhez féllitert adnak belőle. Érdekes, hogy nem I csészében, hanem mélytányérban tálalják fel a feketét, éppen ugy, mint minálunk a levest. A terítékért az afrikai vendéglőkben fiz lírát, több, mint három pengőt kell fizetni, amihez még kü<ftn bélyegilleték is jön. A törzsfőnök. Afrikában nagyon becsülik azokat a benszülötteket, akiknek testét nagy sebek és sebhelyek tarkítják. Nem ritka látvány Afrikában, hogy a benszülött késsel cifra díszeket vagdal karjának, vagy a mellkasának húsába. Jellemző az ittlakók felfogására, hogy például a galla-törzs főnökének a hátából, amikor népe megválasztja vezérül, egy husz centi hosszú és hét centiméter széles bőrsávot hasítanak ki és ha ezt barbár mü-1 tétet minden jajszó nélkül tudja kiállani, csak aki kor ismerik el törzsfőnöknek. Olyan emberre van ugyanis szükségük, aki bátorságát és testón#k szívósságát népének ilymódon már előzőleg bebizonyította. i Az afrikai benszülfttt az idegennek ugy köszön, hogy leborul előtte, kezeivel átkarolja két lábát és°homlokával megérinti annak cipőjét. így üd-< vözli a benszülött azt is, akitől munkát kap és ilymódon fejezi kl tiszteletét az Abuuna (főpap) előtt, ha az átlépi hajlékának küszöbét. Abessziniában rengeteg ünnep van, amelyeket mindig párnapos szigorú bőj vezet be. Ezek kötzül a legnagyobb a gasszika, (húsvét), melynek ünnepe előtt már hat héttel nem eszik mást a benszülött, mint csak kovásztalan kenyeret. A mászkál (keresztelés ünnepe) előtt két napig nem vesz magához táplálékot az ittlakó. Abessziniában nincs egyetlen olyan ember sem, aki a vallás által előirt szigorú böjtöket be ne tairtaná. Az asmarai olasz főhadiszállás egyik tisztje kiszámította, hogy a harcvonal légvonal 800 kilométer, de ha figyelembe vesszük a hegységeket és a magaslatokat, akkor a harcvonal hosszúsága már túlhaladja az ezer kilómétert is. Hcrmann József. nuiUBimi A világmárkás APENJA budai keserűvíz 2 literes befont plomoáit csaladi palackban Szegeden az a anti cégeknél kapha'ó: lSnn«>ua Szövetkezet üzletei Szegedi vendeaiftsöK Szállodások es Korcsmára sok SzikvizgudrszOvefkezete Köztisztviselők Szövetkezete üzleteiben, liere* ucca 13/b Az első 2 liter pa ackbetétiel együtt Pengő 2.30, minden további 2 liter Pengő 1.30 palackcsere ellenében. — Ivókurázóknak, kórházaknak, szanatóriumoknak, nevelőintézeteknek stb. óriási megtakarítás. M*