Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-08 / 59. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED. SzerkeszlOség: Somogyi ucco 22. I. em. Velelon: 23-33.- Kiadóhivatal, KölcíönKönyvlAr é> Jegyirodát Arn<11 uccu et. lclcion: 13-Ot>. - Nyomda: Löw LlpOl ucco 19. relelon: 13-Oe. . I ávltail e» leveleim: DilmagrarorizAa. Szcacfl. Vasárnap, 1936 március S. Ara 16 fillér XII. évfolyam, 59, sz. ELÖEIZET£S: Hnvonlo heiyben 3.2«, vidéken e> Budapesten 3.60, KUlIifldiSn a 4" pengő. -- Egyei uAm Ara hétkttx nap tO, val&r- é» Ünnepnap »6 1111. Hirdetések telvétele tarifa szerint. Megfe lenlk hétm kivételével naponta raggal Dob, vagy revolver K a t z bácsinak Budapesten, a Károlyköruton van üzlete. Most még — van üzlete, d* amikorra ezek a sorok kikerülnek a nyomdagépek alól, nem tudjuk, nem — mult időben kell-e megemlékezni Katz bácsi főnöki jellegéről. Nem nagy üzlet, nem fényes üzlet, nem is úgynevezett patinás üzlet, a falakról nem az ősök arcképei, a dinasztiaalapitók portréi tekintettek le a belépőre, csak szkunksz- és nutriabőrök, báránybőrök Magyarországból és Asztrachánból. Egy tisztes és munkás élet műhelye volt ez az üzlet, a polgári munkának otthona és vára s Katz bácsi, aki józan szőrmekereskedő és nem divatos divatszücs volt s aki egy csikóbőrnyesedékét bizonyára többre becsülte, mint a jelszavak breitschwanzát s a frázisok hermelinjét, minden üzletnyitáskor azt sóhajtotta magában, amikor végignézett a kis bolton s minden esti rollóhuzáskor azt rebeghette megfogyatkozott bizalommal és megtört reménnyel: itt élned, halnod kelL S Katz bácsi ugy érezte, hogy ha élni nem lehet, egyszerűen meg kell halni. Letette kezéből a szücskést és elővette a revolvert. Vadászok trófeái voltak a szőrmekereskedés kincsei és merkantilárui, az egész kis bolt s az egész ipari foglalkozás a vadászat uri őstermelésének volt tisztes folytatása s mintha Katz bácsi is egy pillanatra érezte volna azt a szenvedélyt, ami számára a portékát szállította: Katz bácsi is fegyvert vett a kezébe. De nem azért, hogy riadt szemű, az életnek örülő, a halál elől hiába menekülő szegény állatok életét kioltsa, óh nem azért. Katz bácsi nem nyúlra vadászott, nem tigrisre, nem rókára és nem farkasra. Katz bácsi a maga életét akSrta kiirtani. Amikor Hamlet nagy monológjában felsorolja az élet keserveit, amik elől az „igaz nyugalomba küldheti magát egy puszta tőrrel", az élet nyűgös keservei között felsorolja a pörhalasztást is. Lehet, hogy Hamlet is abban az átkos liberális korszakban élt, amiről Bornemisza miniszter ur mondotta el a magyar képviselőházban a ceterum censeo-t addig is, amig a circumd e d e r u n t-ot nem tudják elsírni fölötte. A pörhalasztás miatt akkor a fölpörösek sírtak s a pörhalasztás elől akkor a hitelezők menekültek a halálba —, boldog túlvilág, ahol nincs moratórium, nincs törvényes halasztás és nincs gazdavédelmi rendelet. Most ebben a konstruktív világban az adósok menekülnek a halálba, mert olyan boldogság van ma ezen a földön, amit Hamlet és Shakespeare csak a túlvilágban remélhetett. Katz bácsi a maga csurgó vérével uj fejezetet nyitott meg a pörhalasztás történetében. Az adósok és hitelezők viszonyát, — ismerik a schawi élcet? — a parti védmüvek és a hajóágyuk viszonya jellemzi. Kitalálnak olyan ágyút, amelyik a legerősebb parti védmüvet is összezúzza, erre nyomban megkonstruálnak olyan védelmi módot, amelyik dacolni tud a hajóágyuk tüzével. Erre az emberi találékonyság olyan hajóágyut épít, amelyik a dacos erődöket is szétzúzza, amire az erődépltők az uj ágyuk hatásfokán tul méretezik a parti védmüveket. S ez így megy állandóan az emberiség történetében. A hitelezők találékonyságával szemben az adósok védekezésre kényszerülnek s ez a védekezés különböző módszereket termelt ki. De minél hatásosabban védekeznek az adósok, annál leleményesebben támadnak a hitelezők. Az uj kor mint adósvédelmi rendszert alkalmazta a ragályos betegségek piros céduláit, árverés előtt kiragasztotta ajtajára, az adós s a végrehajtó nem léphetett be a halálra itélt bútorok közé. Amikor a hitelezők megtalálták ennek ellenszerét is, az adósok ciánozással kezdtek védekezni. Nem a hitelezőkkel szemben, hanem mindenkivel szemben, aki érzésük szerint a vérüket szívta. Éppen ciánozás miatt volt lezárva a lakás, amibe árverés volt kitűzve s hatósági tilalom akadályozta meg az árverés megtartását. Katz bácsi most uj módszert talált fel. Kicsit kockázatos, kicsit véres, kissé aránytalannak tűnik fel a kockáztatott s a megmenthető érték mellett, de Katz bácsi ugy érezhette, hogy nincs már más választás. Elvégre mihez kezd ma az öreg, ha a saját üzletéből is kikopik? Alkalmazottnak nem mehet már el, ügynök már nem lehet fáradt lábóval és ki-kihagyós szivével, az asztma, a szűcsök betegsége úgyse bőven mérte mór ki elromlott életének úgynevezett szövétnekét s aki mindig a mások bőrét vitte a vásárra, — ez volt a foglalkozása —, most az egyszer a maga bőrét is vásárra vitte. Katz bácsi a szivébe lőtt, hogy ne kelljen már meghallania a végrehajtó dobját. Ugy gondolta, hogy inkább revolvercsattanás, mint dobpergés. Katz bácsinak nem volt érzéke annak a látványnál; szépségéhez, amikor a dobon induló pereg s menetelni kezd a fényezett szekrény, a függöny, a szőnyeg s a kerevet, amin Katz bácsi egy életen keresztül álmodozott tisztes öregségről, nyugodt napok verőfényéről, békés alkonyatról, unokák drága kis kezének kapaszkodásáról s a munkáról, amelyik kenyeret ad a férfinek s az öregség derűs, tiszta, aranyló örömét szerzi meg annak, aki a kötelességek hámjából kidőlt Hitler fetmondia a íocavnoi szerződést, r émet csapatok vonultak be a semleges Rajna-vidékre Rendkívül minisztertanács Párisban, feszült tárgyalások Londonban Franciaország katonai rendszabályokra és a többi állammal együttes akcióra készül, az ügyet a Népszövetség elé terjeszti Berlin, március 7. Európát ujabb súlyos veszedelem fenyegeti. Szombaton délelőtt a négy Locarno-nagyhatalom nagykövete a birodalmi külügyminisztériumba hajlott, ott átvették Hitler beszédének szövegét és egy emlékiratot, amelyben Hitler még egy utolsó figyelmeztetést intéz Franciaországhoz, hogy ne kösse meg a szovjettel a paktumot. A nagykövetek előtt Neurath báró külügyminiszter ismertette az okiratot. A német kormány jegyzékét ugyanebben az időben közölték Rómában, Parisban, Londonban és Brüszszelben is. Hitler délben a Kroll-operában tartotta meg beszédét, amelyet pénteken váratlanul bejelentett. Már jóval dél előtt óriási tömegek vonultak fol az Opera elé. Hitler 12 órakor érkezett meg a ReicÜstagba. Az ülést Göring miniszterelnök nyitotta meg, aki aztán átadta a szól Hitlernek. Hitler beszéde Hitler beszédében ezeket mondotta: — A német nép a saját magából és a világból egyaránt kiábrándult kétségbeesettek erejével hitt Wilson elnök elméletében. Ezzel megkezdődött az az ut, amely Németország történelmének legfájdalmasabb korszakán át vezetett. Év-ken keresztül á'dozatai voltunk enné: a képtelen hi'nek és ezzel e hit borzalmas következményeinek. — Tizenhét esztendő telt el azóta, amióta W^aillesben egvbesyültek az akkori idők államféjj.ai, hogy «.határozzák az uj világrend kiaiaknását. Vefsailles óta tehát elég id5 telt el ahhoz, höKy ítéletet lehessen mondani a fejlődési folyamat általános irányáról. Az a béke. amelynek fe adata lett volna, hogy a háború befalazott sírboltjának zárókövéül szolgáljon, uj harcok sárkányfogát vetette el. Bárhova is tekintsünk azóta, mindenütt belső és külső nyugtalanság fellángolását látjuk. Azóta a népek közötti feszültség súlyosabb lelt, mint valaha is volt. — És mit lát a esodálkozó emberiség? — folytatta Hitler. \zt látja, hogy a háború istene erősebb vértezetet öltött, mint valaha. Régebben csak százezrelei mozgósítottak királyi