Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-01 / 53. szám

6 DE IMAGYÁR ORSZÁG 1936 március 1. tf Uinro Mária a legújabb tavaszi kalapV. Vince waria mod^ll,ekkel meflérkezeft. TISZA LAJOS-KÖRUT 42.. — Átalakítások legszebben készülnek! köztisztviselő pártpolitikai, különösen választási agitációban nem vehet részt. Penkisem kerülhet hátrányosabb helyzetbe egyetlen hivatal, egyetlen köztisztviselő előtt sem azért, mert nem tartozik a kormánypárthoz. — Törvényes jogaiban, polgári szabadságában teljes egyenlőség bármely párthoz tartozó szegedi polgár számára. — Ezeknek a szempontoknak a főispán részéről betartása hozhatja meg, illetve tarthatja fenn azt a béliés, megértő atmoszférát, amely ebben a városban egyrészt a hatóságok és a po'gárság, másrészt a különböző társadalmi osztályok rétesei között létezik, amelynek e város fejlődése és boldogulása köszönhető. — Bizton reméljük, hogy főispán ur a közigazgatás pontos és becsületes ügymenetének irányitója, gyorsabb ütemének szabályozója és gróf Klebelsberg kulturális hagyatékának, az alföldi gondolatnak tevékeny végrehajtója lesz. De ezenkivül szűkség van arra is, hogy a közigazgatás az élet és a megélhetés Labirintusain étvezesse az egyes, njszerfl káros gazdaságpolitikai elvek szirtjei között a szabad pályán működő és tévelygő, de helvet nem lelő polgárságot. Monopo'iumos miiszövelkezetek, a kartelekbe tömörült nagyipar kelnek birokra főleg a vidéki kereskedelemmel és iparral, amelyek maholnap élettelenül maradnak a porondon. — Korábbi életerőinktől elvágva, 9ehol sem látunk eegitő kezet gazdasági lehetőségek nyújtásában, a vasúti tarifapolitika, az ádó- és hitelrendszer a fővárost favoritálja, még annyit sem tudunk elérni, hogy'a szegedi Ítélőtábla területéhez, amelyhez két törvényszék tartozik, szemben a budapestivel, amelyhez tizenegy törvényszéki tartozik, a bajai és kecskeméti törvényszékeik hozzácsatoHassmnak, hogy ezzel a mi elveszített gazdasági érdekterületünket némileg pótolhassuk. Ezért arra kérjük főispán urat, hogy ugy amint a kormány akaratának végrehajtója lesz a városban, viszont legyen a város gazdasági törekvései-, nek élharcosa a kormánnyal szemben, hogy igy a hatalomnak necsak súlyát és erejét, hanem támogatását is érezhessük. Lá|er Dezső beszéde a szociáldemokrata párt nevében 'A kővetkező szónok a szociáldemokrata párt fépviseletében Lájer Dezső volt. — Onnepl disz, ünnepi fény adja meg kieretét — mondotta — a főispáni szék elfoglalásának most éppen ugy, mint három évvel ezelőtt. Bár tudtuk iáikkor 1», hogy azoknak sorsa, akiknek ml vagyunk szószólói, sötét és mély árnyékot vetettek az ünnepség fényére, megjelentünk azon. Azóta e* az árnyék még sötétebb és mélyebb lett, mégis itt vagyunk most ls. Nem azért, hogy részt kérjünk a magunk számára az itt csillogó fényből és nem azért, hogy bizalmunknak adjunk kifejezést, vagy abból csak előlegezzünk ls. —I A1 szembenállás (azonban nem Jelenti egyúttal azt M, hogy azt a szeretetet ne elflleigeznénk főispán ur most megismert cwenaélvének, amire joggal tarthat igényt minden ellenled, aki a birtokába kerülő hatalmi eszközöket nem politikai ellenfeleinek' elnyomására, hanem pártpolitikát szempontokon felülemelkedve osak a közérdek szolgálatába állítja, a polltkai küzdelem területén pedig minden erőszak elvetésével hisz igazságának erejében. — Megjelenésünkkel ilyen értelemben Juttatjuk kifejezésre tiszteletünket és felhasználom ezt az alkalmat arra ls, hogy nyilt őszinteséggel vázoljam Azokat az okokat, melyek miatt mi is ellenfeleknek tartjuk magunkat. — A tükör, ami ezeket az okokat mutatja, nem hamis és látjuk benne, hogy a magyar társadalom testét sulyoe sebek borítják. Állítjuk, valljuk és hisszük, hogy ezek a sebek gyógyíthatók volnának. Ugyanezt vallja a kormány is. Anélkül, hogy szándékát kétségbevonnánk, nem hisszük, hogy azokkal * módszerekkel, melyeket alkalmazásba vesz, ezt a célt elérheti. Pedig a kísérlet kudarca a sebeket fekélyessé, sőt üszkössé teheti, Am a kudarc szenvedéseit újra a dolgozó népességnek kell viselnie. A meglevő sebek pedig máris idültek, fertőzöttek és keserves fájdalmakat okozmik. — A nehéz harcot — folytatta — győzelemmel csak «zabad, életerős, jogokkal felruházott népmilliók r. > vívhatják meg és osak ezek segítségével juthatunk el boldog Magyarországba. Mi a jog és szabadság harcosai vagyunk, mert meggyőződésünk, hogy a jog és szabadság az a biivszer, mely a munkát megérdemelt uj méltóságába helyezheti, kenyeret és életet jelent és a sebeket meggyógyítja. — Ezek az Irányelvek lazok — fejezte be beszédét —, melyeket követni fogunk továbbra is ebAz ünnepi közgyűlés után a Hungária-kávéházban 400 teritékes díszebédet rendezett a város. Az első pohárköszöntőt Imecs György főispán mondotta a kormányzóra. A pohárköszöntőt az ebéd közönsége állva hallgatta végig. Dr. Berecz János felsőházi tag Szeged társadalma nevében köszöntötte Kozma Miklós belügyminisztert, akit arra kért, hogy fogadja és tartsa meg szeretetében Szeged városát, amely a magyar história során mindig védőbástyája volt a keresztény és a magyar gondolatnak. Kozma M klós belügyminiszter mondott ezután beszédet. Kijelentette, hogy a belügyminiszteri szék elfoglalása óta nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a főispáni installációkon a kormány képviseltesse magát. Ennek elsősorban a1 a jelentősége, hogy a kormányt képviseltetésével a magyar alkotmány alappillérének, az autonómiának jelentőségét doku* mentálja. Másik célja az, hogy a kormány az autonómiákkal való szerves kapcsolatáról tegyen bizonyságot. Ezt a gyakorlattá vált szokást csak akkor ejtené el, ha azt látná, hógy az installációkon való kormányképviselet fokozott politizálásra adna alkalmat. Annak, hogy Szeged uj főispánja installációján miaga vállalkozott a kormány képviseletére, más oka is volt, még pedig az, hogy megjelenésével Szeged városához fűződő kapcsolatok fenni állását bizonyítsa és hogy dokumentálja azt a baráti szeretetet, amely a város uj főispánját hoz füzi. — Nem személyes kapcsolatok indítottak arra •— mo/.íbtta n belügyminiszter —, hogy Imecs György kinevezésére tegyek javaslatot, hiszed Imecs Györgyöt egy ér vel ezelőtt ismertem msg, amikor elfoglaltam hivatalomat. De ezalátt áz egy esztendő alatt megismertem benirie az igaz embert, az igaz férfit, a magyar katota pé'dáképét, akiben megvan a képesség annak a felelősségnek a vállalására, amelyet az orsaág második városának főispánsága jeWit. Azért vállalom a felelősséget ezért a kinevezésért. A belügyminiszter ezután foglalkozott az autonómia kérdésével és megállapította, hogy a magyar történelemben a törvényhatóságok autonom jogának döntő ielentősége volt. — Az autonómiák szerepének fontossága elvitathatatlan, bár ez a fogalom — mondotta — a háború utáni időkben váhozúsokon ment keresztül. A háború előtt az autonómia fogalma egybeölelte az egész történelmi Magyarországot. A trianoni béke következtében a törvényhatósági autonomía területe is meccsonkult. tehát maaa ben a teremben és ezeknek az irányelveknek megfelelően támasztunk igényt ugy az önkormányzat, mint a magunk számára és ellenfél létünkre készek vagyunk támogatni főispán urat minden olyas kérdésben, mely ennek a városnak lakosságát sem kimélő sebeket gyógyítja. A közgyűlés ezután Imecs főispán bezárta, * megjelentek végül a Himnuszt énekelték el. * A díszközgyűlésen elhangzott beszédeket a Széchenyi-téren nagv tömegben összegyülekezett közönség hallgatta Deutsch Albert rádió- és elektrotechnikai vállalata által felállított kitűnő hangszórón keresztül. az alapgondolat revízióra szorul, hiszen az aiiton nomia testéről országrészek szakadtak le és a magyarság szerves részei kerültek idegen hatalom impériuma alá. Az autonomia gondolata mindig pillére maradhat a magyar alkotmánynak, de csak akkor, ha formáiban alkalmazkodik az uj időkhöz. — A mai installáció alatt elhangzott beszédek hatása alatt látom — folytatta a belügyminiszter —, hogy Szeged számos okból joggal panaszkodik arra a helyzetre, amelybe Trianon következtében került. Elvesztett nagyon sokat, de nem mindent. Szeged város uj főispánja mindent elvesztett. Elvesztette a székelységet és ha nekünk) Magyarországon székegységünk nince is, a magyar főispáni karban kell székely főispánnak lenni. — Az árviz után Szeged szebbé és nagyobbá lett. Az Isten haragja az árvizet különféle formákban mérheti a nemzetre. Mérheti a Tisza áradásainak formájában fc másfajta katasztrófákkal is sújthat bennünket. Amint Szeged a Tisza hullámaiból uj életre kelt, ugy Magyarországnak ebből a sokkal nagyobb árvizből, a mai súlyos helyzetből is uj életre kell kelnie. A nemzeti újjászületés Szegedről indult el és ez nagy történelmi momentuma a városnak. Alig néhány éve ugyan innen indult el az a nagy magyar kulturtevékenység, amelynek godolala Klebelsberg Kunó grófhoz fűződik. — Mindkettőre egyformán szükségűnk van. Nem becsülöm tul a magyarság erőit, de mégis megállapítom, hogy a kilencmilliós magyarság a maga egységében mindig igen kemény dió és elég erősek vagyunk, hogy férfias értékeink, faji és katonai tulajdonságaink mellett fentarisuk azt a kulturnivót és véghez vigyük azt a szelekciót, amelyre egy kis nemzetnek fokozottabban vart szüksége. Végül kijelentette a belügyminiszter, hogy Szt>{ gedhez elszakíthatatlan kapcsolatok fűzik és igy* minden jogos szegedi érdek ná'a mindenkor nyitott ajtókra és támogatóra talál. Ezután dr. Berecz János, dr. Széli Gyula, dr. flunyadi-Vass Gergely és Papp József mondott még pohárköszöntőt. Az installáló ünnepségek vendégeinek nagyrésze a délutáni gyorssal elutazott Szegedről. ffc « A A selymeket, kész női és leány•jZmVE ifi I rullákat meS?,ePé olcsón árusit a Áruház. | Csekonics-u. 2. Értesítem a t. Hölgyközönséget, hogy Nöi- és gyermekruhasza Ionomat megnyitottam, hol is szolid árak ós pontos kiszo ..gálás mellett elsőrendű munkát adok. Szivas, pártfogásukat kéri Fehérvárt Irén Lengyel ucca 6.. I. emelet. A belügyminiszter beszéde az autonómiákról a díszebéden