Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-06 / 57. szám

DELM AOVARORSZAG ÍHBHMHBMHnamRnaviP<*Pn' «mmul. » '«^«•••^•••••••••••i SZEOED. Szerketzlöiég: Somogyi ucca Dpnfpk fOXA mArrilIC fft ELÖEiZETÉS: Havonta heiyben 3.2«, 22. L cm. Telelőn: Z3.33.. Kladóhlralal, rCIIlCn, I7JV 111(11 tlU9 U. vldéuen et Budapesten 3.eo, KUlidldCn kOlcsdnKOnyviar ét Jegyirodái Arad! _ 6 4« pengO. • Egyes tzAm Arn hélktí» ucca 8. Telefon: 13-Ob. - Nyomda: Low Ara ÍO fillér nap ÍO, vntAr- é* Ünnepnap lO Uli. lllr­Llpól ucca 19. Telelőn: 13-OÖ. - Távirati ____ , _ _ _ deiétek lelvélele tarifa szerint. Megle e> leveleim: Délmaavarortzáo. Szeaed. All- CVIOiyani, 37. $Z. lenlk héti • MvMeltvel nrporeggel Szegedi panaszkönyv Szeged kereskedelmi életének hatalmas kö­tetet kitevő panaszkönyvébe uj fejezetet lehet kezdeni s ennek az uj fejezetnek cime a posta­tarifa lehetne. Nem mondjuk azt, hogy a nyil­vánosságra kerülő adatok kizárnák minden kri­tikát, annyi minden esetre megállapítható, hogy a szegedi kereskedőket a postatarifa ob­jektíve is, de viszonylagosan is jobban sújtja, mint a fővárosi kereskedelmet. Nem állítjuk, hogy ez diszparitás éppen negyven százalékos a szegedi piac terhére, de állithatjuk azt, hogy ez a diszparitás megvan. S ha ez így van, ak­kor nemcsak a sérelmek száma szaporodott, ha­nem a tennivalóknak s a feladatoknak szá­ma is. Nem akarjuk egyszerre felmelegíteni vala­mennyi régi sérelmünket, elvégre bennünket nem az emlékek hántanak s nem is bánt. már az, ami csak emlék. Ha a szegedi piacot, a szegedi kivi­telt aránytalanság 6ujtja, ha a szegedi behoza­talt a vasúti tarifa aránytalansága megdrágít­ja, akkor ez az aránytalanság mindaddig sére­lem, ameddig fennáll. Ha pedig orvosolták, ak­kor csak azért nem fogjuk nyilvántartani, bogv hivatkozhassunk rá. A szegedi panaszkönyv­nek azonban, sajnos, nincsenek aktualitásokat vesztett rovatai. A panaszkönyv egyre vastag­szik, minden lap ep-v uj panasz, egy uj sérelem, uj teher, vagy a belátás hiányának uj megnyi­latkozása. S a sérelmek orvoslása, a panaszok jóvátétele, — hol késel az éji homályban? Ha a 6zegedi kereskedő hozat valamit, drága vasúti tarifa sújtja küldeményét. Többet fiz^t, amikor kap árut és többet fizet, amikor elszál­lít. Ez a szegedi gazdasági élet egyik kereszt­metszete abban az időben, amikor banketteken és banketteken kivül felelősek és felölni nem tu­dók egyaránt elismerik, hogy ez a város példát­lnnu! nehez helyzetben van, mert tápterületét elvágták, itt áll bárom országhatár találko­zásánál, három zsákucca torkolatában, három begyöpesedett országút mellett, három forgal­mon kivül helyezett forgalmi vonal metsző­pontiában és itt jönnek azok a meghatározá­sok és körülírások, amelyeket az újságolvasók és bankettre járók már a saját könyökükről a legbehat óbban ismernek. Szeged számára joggal lehetne előnyöket követelni, kedvezményes fuvardíjakat, kedvez­ményes postai szállítási tarifát, könnyítését az életnek és az élet terheinek, — mindezt jog­gal lehetne követelni s ehelvett még ott tar­tunk, hogy az egyenlő elbánást is hiába kérjük s az egyenlőségért is hiába harcolunk. Minden­ki elismeri, hogy ennek >3. városnak kedvezmé­nyeket kellene nyújtani, hogy a város elalélt gazdasági életét könnyítésekkel kellene talpra segiteni, hogy a kormányzatnak különös gond­jára, különös törődésre szorult rá ez a min­den életfeltételtől megfosztott város a maga halódó kereskedelmével, ájult iparával és a tönk szélére jutott mezőgazdasági lakosságával s amikor érdemkönyvbe iktatiák sorsunk urai történelmi szerepünket, amikor zászlót hajta­nak a nemzeti misszió előtt, amit ez a város betöltött, amikor babérkoszorúval tüntetnek ki azokért az áldozatokért, melyeket a magyar kultúráért hoztunk és viselünk, ugyanakkor nemcsak hogy semmit nem adnak a másoknak "azdagon jutó kedvezményekből, hanem még az egyenlő elbánásért is harcolnunk kell. Már ott tartunk, hogy egy kicsit kevesebb elismerést kérünk és egy kicsivel több támoga­tást. Az elismerésben való szükségletünk már fedezve van, most már arra kérjük az élet ha­talmasait, hogy tarifakedvezmények, postadij­tételek valutájában fejezzék ki elismerésüket és hálájukat. Amit szó ki tud fejezni, azt már ki­fejezték, amit babér ízesíteni tud, azt már él­vezetessé tették, most már az érdemek reali­zálására is 6or kerülhetne. Nem vagyunk ter­mészetesen tulkövetelőek és nem vagyunk fan­taszták sem, de az a kérésünk a kormányzat­hoz: tekintse szövetkezetnek ezt a várost és támogassa szövetkezet módjára. Elvégre ez a város is megérdemel annyi kedvezményt és annyi támogatást, mint — mondjuk — a Han­gya? Ne nézzék azt, hogy évszázadokra visz­szanyuló története van ennek a szabad királyi vá"o?nak, ne nézzék azt, amit ennek a váro nak polgársága a magyarságért és a magyar kultúráért áldozott, vérezett és verejtékezett. — mindebből a Futura, vagy a Hangya nem végzett, nem tett és nem áldozott semmit, ta­lán 6zerény a kívánságunk, ha azt kérjük bánjanak velünk ugy, mint a Hangyával, vagy a Futurával szoktak és — megleszünk eléged­ve. S ha ehhez az kell: vessük le a 6zabad ki rályi város büszke diszmagyarját s öltsük fel a szövetkezeti egyenruhát (Tápay-Szabó Lász­lóval mondjuk: nem lévén esküdtszék, nem beszélünk ennek az egyenruhának színéről é? szabásáról), alakuljon át a város Hangyává vagy más szövetkezetté s majd meglátjátok fe­leim, milyen az, amikor kedvezményekkel, szub­venciókkal, refakciákkal és prémiumokkal dí­szítik fel örökbe és — örökünkbe fogadott drá­ga magzatjait? M angol munkáspárt hadat nzenf az angol kornánu fegperkcztsl politikáidnak, amely „kiélezi a fegyverkezési versenyt és elkerül­hetetlenül háborúhoz vezet" London, március 5. Baldwin miniszterel­nök bejelentette az alsóházban, hogy a ház hét­főn kezdi meg a hadügyi vitát, amelyben An­glia felfegyverkezési tervének jóváhagyását kéri a Háztól. A munkáspárt elhatározta, hogy a követke­ző módosító indítványt nyújtja be: — Az angol biztonságot és a világ békéjét, nem a fegyverkezés, hanem a nemzetközi meg­értés politikája, a népszövetségi alapokmány, az általános leszerelés, a munkáslétszinvoml fokozott emelése, gazdasági együttműködés es a háború okainak kiküszöbölése biztosítja. Az­ért nem helyesli a Ház azt a politikát, amelv csak a fegyverkezésben keresi a biztonságot, ki­élezi a nemzetközi fegyverkezési versenyt és elkerülhetetlenül háborúhoz vezet. Mondja ki a Ház, hogy aggodalommal látja az iparnak a hadicélokra való átszervezését és nincs biza­lommal a kormányhoz, amelynek kétértelmű politikája hozzájárul a világ jelenlegi nyugta­lanságához. A független munkáspárt kiáltványában at­zal vádolja a nemzeti kormányt, hogy leple­zetlenül háborús kormány lett és a Fehér Könyv ipari és katonai sorozást követel, ezár! ellenállásra hivja fel a munkásságot, mielőtt még késő nem volna. Mussolini hozzájárni a 13-as tavaslathoz? Páris, március 5. A Paris Soir római tudósí­tása szerint az olasz fővárosban élénk diplomá­ciai tevékenység folyik. Chanbrun gtóf francia nagykövet állandó kapcsolatban van az olasz kormánnyal és ma délben ujabb meg­beszélést folytatott Suvich államtilkáiral, aki viszont szakadatlan érintkezést tart fenn Mussolinival. A Duce szándékait illetőleg Ró­mában a ióslalok sem bizakodóak, sem nem sötéten látók. Olaszországban mindenki eiően óhajtja a békét, de mégis biztos, hogy Musso­lini döntését megnyugvással fogadja. Általános nézet szerint Mussolini elvben hozzájárul a 13-as bizollság javaslalához. Az angol követ Suvlchnál Róma, március 5. Sir Eric Drummond római angol nagykövet ma délután meglátogatta Su­vich olasz külügyi államtitkárt. Starhemberg Rómában Róma, március 5. Suvich államtitkár csü­törtökön délelőtt fogadta Starhemberg osztrák alkancellárt. A két államférfi megbe­szélése két óra hosszat tartott. Délben az osz­trák követségen díszebéd volt Starhemberg herceg tiszteletére. Az ebéden a fasiszta milí­cia több tisztje is hivatalos volt. Starhemberg hosszas látogatást telt Mussolini miniszterelnöknél a Venezii­palotában. Délelőtt már felkereste Suvich külügvi államtitkárt, majd este résztvett a Su­vich által tiszteletére rendezett lakomán. Illeté­kes olasz körök hangoztat iák. hogy ezeknek a látogatásoknak semmi politikai jelentőségük nem volt. Általában kijelentik, hogy Starhem: berg látogatása nincs kapcsolatban a márciuJ 18-ra tervezett hármas találkozóval. Flandin aggályai London, március 5. A kormány ma este rend­kívüli minisztertanácsot tartott, amelyen meg­hallgatták Eden külügyminiszter beszámoló­ját a legutóbbi genfi fejleményekről, beleértve Flandin közléseit Franciaországnak azoki ó) az aggályairól, hogy Németország megszállja a Rajna vidékét, vagy esetleg Olaszország visz­szavonja a locarnói szerződést. Anqol-némeí tárgyalások Róma, március 5. A Tribuna szerint Anglia és Németország között a közeljövőben tárgva-

Next

/
Thumbnails
Contents