Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-05 / 56. szám

1936 március 5. DÉLMAGYARORSZSG 3 ONT LANC IPO Ki lesz a muzeum uj igazgatója Kombinációk és pályázók a kulíurpalotai választásra (A Délmagyarország munkatársátó.) Dr. Pálfy József polgármester néhány nappal ezelőtt végre kiírhatta a pályázatot Móra Ferenc elárvult örökére, a kultúrpalota igazgatói állására, amelyet az uj muzeumi szabályzat muzeumőri tisztségnek minősít. A pályázat kiirása azért késett ilyen sokáig, mert előbb meg kellett várni a muzeumi szabályrendelet módosításának miniszteri jóváhagyását. A módosításra az uj közgigazgatási törvény miatt volt szükség, a régi szabályrendelet ugyanis a múzeumigazgató kinevezésének jogát a városi tanács hatáskörébe utalta, a tanácsot azonban a közigazgatási törvény megszüntette és igy gondoskodni kellett más kinevező, vagy választófórum kijelöléséről. A közgyűlés ugy határozott, hogy az igazgatóválasatás jogát a kisgyűlés számára biztosítja. Hosszú hónapokig vesztegelt a szabályren8elet-módositás aktája a különböző minisztériumokban, végre többszöri sürgetés után megérkezett hozzá a jóváhagyás, mire a polgármester kiirta a pályázatot. De már nemcsak a. muzeumőri, hanem az alkönyvtárosi tisztségre is, bár ez az állás nem üres, behelyettesítés alapján tizenhárom esztendeje Szőke Mihály tölti he. A pályázati hirdetmény minden valószínűség szerint nagy versenyt fog kelteni és szó van arról, hogy az igazgatói állásra számos budapesti és vidéki szakember is benyújtja pályázatát. Egyelőre csak annyi látszik mégis bizonyosnak, hogy Szegedről két pályázó jelentkezik, dr. Banner János egyetemi rk. tanár ós dr. Lugosi Döme. Banner Jánosnak meg van a szükséges képesítése az állás elnyeréséhez, Lugosi Dömének igazolnia kell, hogy az egyetemi oklevélen kiviil megfelelő gyakorlattal is rendelkezik. A muzeumőri tisztségre eddig még nem adta oe senki sem a pályázatát. Az alkönyvtárosi állásra már befutott az első és minden valószínűség Belvárosi Mezi Csötörtók, péntek Bársony Róxsi legújabb filmje Tánc a boldogságba Naary zenés viarjáték a főszerepekben HALMAY T BOR. FÉLIX BRESSART Széchenyi Moxl Ma és mindennap Az idei szezon legszebb filmje w w egy orosz táncosnő regényes szerel me a főszerepek ben MARINA a táncosnő . . . LILIAN HARVEY COLLÍN a szobrász .... WILLY FR1TSCH szerint egyedül maradó pályázat, Szőke Mihályé. Szőke Mihály kérvényében hivatkozik arra, hogy tizenhárom év óta látja el azt a tisztséget, amelynek elnyeréséért most pályázik és amelybe Móra Ferenc helyezte be. Igazolja, hogy a magyaron kivül öta idegen nyelven beszél és ir, még pedig angolul, franciául, németül ós oroszul, tudományos munkálkodása elismeréseképen többször részesült jutalomban ós ösztöndíjban, számos külföldi tanulmányutat tett és jelenleg a filozófiai doktorátusra készül. Valószínű, hogy Szőke Mihálynak ellenfele ebben a pályázatban nem lesz. A pályázati határidő lejárta után beérkezett kérvényeket a polgármester felterjeszti a Magyar Nemzeti Muzeum tanácsához, amely megejti a jelöléseket. Megfelelő számú és képesítésű pályázatok esetén mindegyik állásra hármat jelöl 06 3/ jelöltek közül a kisgyűlés megválaszthatja Móra Ferenc utódát, valamint a Somogyi-könyvtár alkönyvtároeát. ff1 ti .Pótolhatatlan veszteség érné Szegedet, ha az idén elmaradnának a szabadtéri játékok Imecs György főispán és Shvoy Kálmán Szeged egyik legfontosabb problémájáról (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi szabadtéri játékokat veszély fenyegeti. Március negyedikét jelez a naptár, de még most sincs tisztázva, hogy ki rendezi az idén a szabadtéri jáíékokat, hogyan intézik el az előadások anyagi garanciájának a kérdését, egyáltalán nincs még válasz arra, hogy mi lesz Szeged szempontjából oly nagyjelentőségű kérdéssel. Dr. Pálfy József polgármester — mint ismeretes — most Budapesten tárgyal és megkisérli dűlőre vinni az ügyet. Alább két érdekes nyilatkozatot közlünk, amelyek élesen világítják meg a szabadtéri játékok megrendezésének nagyfontosságú kérdését. Halogatásra nincs idő, gyors é6 eredményes elhatározásra van szükség. Viléz dr. Imecs György főispán a szabadtéri játékuk általános érdeklődéssel kisért ügyéről a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Még nem foglalkozhattam behatóbban a kérdéssel, mert csak pár napja, hogy a hivatalomat elfoglaltam. De ismerem az ügyet és tisztában vagyok vele, hogy a szabadtéri előadások megrendezése Szeged egyik legfontosabb problémája. A magam részéről feltétlen amellett leszek, hogy a szabadtéri játékokat az idén is megrendezzék és ennek érdekében amit mint főispán megtehetek, késedelem nélkül meg is fogok tenni. A város vezetőségével együtt működök közre és remélem, hogy a kormány is segítségére lesz Szegednek ebben a fontos kérdésben. Vitéz dr. Shvoy Kálmán ny. altábornagy, országgyűlési képviselő a következőket mondotta: — A szabadtéri játékokat okvetlen folytatni kell. A polgármester ur erre vonatkozólag a kisgyűlés előtt kötelező nyilatkozatot tett, tehát most minden eszközt és módot fel kell használnia, hogy a szabadtéri játékok problémáját sikeresen megoldja. Az idő bizony előre naladt és a helyzet most olyan, hogy a tavalyinál grandiózusabb méretű előadások megrendezésére már nem gondolhatunk. Elsősorban az anyagi megalapozás kérdését kell elintézni. A szabadtéri játékok sokkal inkább ki vannak téve hátrányosan befolyásoló eseteknek, mint a színházi előadások, a deficittel számolni kell. Amíg nincs biztosítva az esetleges deficit fedezése, nem lehet hozzányúlni a kérdéshez. — A kultuszminiszter tavaly nyilatkozott, hogy Szegeden és Tatán intézményessé kell tenni a szabadtéri játékokat. A miniszter úrral kell tisztázni. mire számíthatunk az állam részéről. Tudini kell másodsorban azt, hogy a város milyen anyagi garanciát vállal. Harmadszor tisztázni kell, hogy a lakosság, a vállalatok és kereskedők közül, akik a szabadtéri játékok folytán fokozotább haszonhoz jutnak, milyen mértékben vesznek részt az esetleg deficitvállalásban. — Ha ezek a kérdések tisztázva lesznek és tisztán látható, hogy a szabadtéri játékok mikép vannak megalapozva, akkor lehel a játékok művészi részének előkészítéséhez hozzányúlni. Nézetem szerint Az ember tragédiáját feltétlen színre kell hozni az idén is, emellett zenével aláfestett alkalmas darabot lehetne előadni. Az előadások száma azonban 8—10nél több nem lehet. így remélni lehet, hogv deficitmentesen olyan előadásokat produkálhat Szeged, amelyek ugy a fővárosra, mint a külföldre vonzó hatással lesznek. Ha a miivészi rendezésre nem vállalkozik sem az Operaház, sem a Nemzeti Színház igazgatója, akkor nem marad más hátra, minthogy valamelyik más nagvnevü szakembert nyerjen meg Szöged. esetleg Sziklai direktor rendezze a játékokat. — Bárki jön is ide rendezni a játékokat —