Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-28 / 81. szám

X D 11. M A C> y A R C) R s 7. A G 1956 március 28: ————•— Az eleganciához nem pénz, hanem izlés kell I Elmér A legkényesebb igényt Is Kielégíti a legkedveltebb eipömörh a, a „COLUMBIA" i. Lerakat : Kárász u. 13. — Ha más nemzetközi tanácsok kévésnek találják békeajánlataimat, akkor a most elkövetkező választás után nyugodtan mondhatom, vagy hisznek ennek a 68 milliós népnek, vagy nem hisznek. Ha vasárnap a német nép engem ismét megerősít a nemzet vezérének minősegében, akkor előterjesztem uj ajánlatomat és ha a többi államférfi azt hiszi, hogy ezt az ajánlatot el kell utasítani, vagy pedig ismét jelképes gesztusokkal és hasonló dolgokkal jönnek ezután, akkor legyenek elég becsületesek és a maguk részéről is kérdezzék meg népeiket vájjon tényleg el kell-e utasítani Németország ajánlatát. Megkezdődött Badoglio második nagy előrenyomulása Róma, március 27. Badoglio tábornagy csapatai Ccllenti és Semien vidékén hatalmas támadást készítenek elő, hasonlóan ahhoz a támadáshoz, amely Tembiennél teljesen megtörte az abesszinek ellenállását. Cellenti es Semien környékén a Talcazze folyótól keletre szinte áthatolhatatlan hegyek vannak. Az olaszok a Takazze folyó mentén Gondar irányában haladnak. Az összes olasz hadtestek mozgósítva vannak. Az olasz csapatok jobbszárnya egészen Szudán és Angol Egyiptom határáig terjed. Az olaszok a közelmúltban foglalták el Kaftát ezen a vonalon. Kafta a Gondar felé vezető ut mentén fekszik. Legújabb jelentés szerint Kassza, Seyum és Imru herceg megmaradt seregeit, összesen 13 ezer embert Gondar közelében összevonták, másrészről az olaszok folytatják a Takazze jobb partján is előrenyomulásukat dél felé, a Szokotába vezető uton. Az olaszok terve az, hogv két oldalról előrenyomuló csapatokkal zárják körül Cellenti és Siemen vidékét. Áddisz-Abeba, március 27. A Tana-tótól ésaakra fekvő Gondar városát pénteken több olasz repülőgép bombázta. Az olasz repülők mintegy 20 bombát dobtak le a városra, részletek még nem ismeretesek. »r ,0 telepítési javaslat csalódást hoz a nincsteleneknek és a kisembereknek" Shvoy Kálmán beszéde a földkérdésről és a szegedi tanyák bérletrendszeréröl — A Ház 12 érás üléseken folytatja a javaslat vitáját? (Budapesti tudósítónk telefonjelentés*.) A képviselőházban pénteken már érezhető volt a nyolcórás ülések hatása. A kormány a telepítési Javaslat tárgyalását forszirgzott tempóban akarja elvégeztetni, mert az a szándéka, hogy legkésőbb április S-ig a költségvetést előterjeszti, sőt akkor mondaná el expozéját F a b i n y t Tihamér pénzügyminiszter. Beavatott helyen már befejezett tényként emlegetik, hogy a szombati nap folyamán az egységes párt részéről indítványt nyújtanak be a tizenkótórás «lésekre. Ilyenformán hétfőn már tizenkétórás üléseken tárgyalná a Ház a telepitési javaslatot. A pénteki nap eseménye vitéz dr. Shvoy Kálmán felszólalása volt, akinek besaédét mindkét oldalon fokozott figyelemmel kisérték. Shvoy Kálmán nemcsak a telepítés kérdésével foglalkozott, hanem részletesen ismertette a siegedi bérlflrendszert és ennek során teljes elismeréssel nyilatkozott arról a rendszerről, amelyet a város kiépített és amely a haszonbérlők érdekeivel méltányosan járt el. A Ház nagy figyelmet szentelt a szegedi bérlflkérdés Ismertetésének, a pártokat láthatólag érdekelte a szegedi rendszer bemutatása; valószínűnek látszik, hogy a Shvoy Kálmán által felhozott szempontokhoz több reflexió fog elhangzani. "A* ülésnek volt még egy szegadi vonatkozása, » vit*ban felszólalt dr *H u n y a d i-V a s Gergely is, ¿ki ugyancsak felemiitette a telepitési javaslattal kapcsolatos szegedi szempontokat A képviselőház pénteki üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház pénteki ülését délután 4 óra után nyitotta meg Korniss Gyula házelnök. Folytatták a telepitési törvényjavaslat vitáját. Rakovszky Tibor visszautasította Jenes András szavait, amelyekkel a független kisgazdapártot illette. Felszólította Jenest, hogy ne kiáltson bele abba a fészekbe, amelyből kirepült. A telepítés céljaira elsősorban a háború utá n szerzett vagyonokat kellene felhasználni. Kérte a FAKSz-kölcsönők rendezését. A kényszerkisajátításra szükség van. Szerencsétlennek tartja, hogy a határvidékeinken csupa nagybirtok terpeszkedik. Határőrvidékeket kellene szervezni a telepítés révén, mintahogv az utódállamokban cselekszik. A revízióban addig nem reménykedhetünk, amíg nem tesszük kívánatossá az elszakított magyarságnak a visszatérést. A níncstelenek*nem földet, hanem először rendes napszámbért kérnek. A javaslatot nem fogadta el. Gróf Károlyi Viktor hangoztatta, hogv Mas varországon kizárt a kisbirtoktipus. ebhez politikai, gazdasági és kulturális nívó szfikséscs, mint amilven a nvuffatf államokban >nn. Védelmébe vette a nagvbirtokot és visszautasította a történelmi osztálv elleni vádakat Fgvik legnagyobb.aggodalma, hogv a javaslat sokakban '•»nló'lást fog kelteni, mert többe» helvétek kilátásba és igv a probléma ismét mfrtolőatlnn maradt, A javaslatnak vannak olv.m lényeges Rendelkezései, amelyek nincsenek *«7.hf)n2ban a nemzeti munkatervvel. I A p p o n y i György gróf azzal kezdte beszédét, örül, hogy a kormánypárton akadt egy : bátor és túlzott pártfegyeleúatől nem kötött ! képviselő, aki rámutatott a javaslat hibáira. A javaslat bátortalan és nem áll arányban azzal a nagy agitációval, amelyet a kormány politij kája kife|tett. A javaslatot össze kellett volna kapcsolni a földreform likvidálásával. A javaslatot nem fogadta el. A következő felszólaló vitéz dr. Shvoy Kálmán volt. Igaztalan az a megállapítás — kezdte beszédét —, hogy a javaslat bátortalan, csak óvatosnak mondható. Földet nem szabad akárkinek adni, csak olyan embernek, aki meg tudja fizetni az árát, avagy az érte járó bért. | Ügyelni kell arra is, hogy necsak a tőkeerős emberek jussanak földhöz. Erre legmegfelelőbb módszer volna a bérleti rendszer fejlesztése. Kétféle bérleti rendszer az — folytatta —, amely alkalmas erre a célra: az örökbérlet és a haszonbérlet. Ismertette, hogy Szegeden mennyire kiépítették a bérleti rendszert. Megállapította, hogy Szeged városa igen méltányosan járt el bérlőivel szemben és követésre méltó példát nyújtott. A haszonbérleti rendszer főtényezője, hogy ki kapjon földet. Ideálisnak azt tartja, ha fizetni tudó és akaró bérló árverés révén a legméltányosabb áron vesz bérbe földet. Shvoy Kálmán csatlakozott Szeder János indítványához, hogy a szeri pusztán létesítsék az első telepítést. Kérte, hogy a katolikus vidékre ne telepítsenek reformátusokat és a református vidékre katolikusokat. R a s s a y Károly: Ezt a szempontot nem értem. , Farkas Elemér: Hogy békében maradjanak! Shvov Kálmán beszédét azzal fejezte be, hogy a javaslatot, mint nagyfontosságú reformlépést üdvözölte és elfogadta. Horváth Ferenc kifogásolta, hogy a javaslat nem vesz tudomást a nincstelenekről. Hunvad i-V as Gergely volt a kővetkező felszólaló. Helyteleníti a numerikus földosztást. Azt kell megállapítani, hogy helyes termelés szempontjából milyennek kell lenni a birtokmegoszlásnak. A javaslat kielégítő ebből a szempontból, mert a haladó konzervativizmus vonalán mozog. Nem lehet a^t mondani róla, hogy nem gondoskodik a nincstelenekről. Foglalkozott a birtokpolitikái mozgalom történelmével és azt a következtetést vonta le. hogy ez a javaslat hozza tető alá azokat a kívánságokat, amelyek az elmúlt 50 éven át megnyilvánultak. Helyesli, hogy a javaslat nagy általánosságban a tulajdont helyezi előtérbe és azt teszi a telepítés tengelyébe. Ezután arról beszélt, hogy a német munkaszolgálat milyen eredményeket ért el, hangsúlyozta, hogy mi is milyen nag^ eredményekhez juthatnánk, ha megszerveznénk a munkaszolgálatot. A javaslatot elfogadta. Kéthly Anna hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrácia évtizedek óta foglalkozik 4 birtokpolitikai kérdésekkel. A telepítésnek a nagybirtok elaprózásával és megszüntetésével kell kezdődnie. A javaslat nem hoz komoly telepítést. Több határozati javaslatot nyújtott be. Többek között 25 tagu parlamenti bizottság kiküldését kérte a mezőgazdasági cselédség helyzetének megvizsgálására. A javallatot nem fogadta el. Viléz Martiekőnyi Imre helyesli a ja-' vaslat célkitűzéseit. Jó volna a katonaságot is bizonyos gazdasági ismeretekre oktatni, kü-< lönösen. ha azt az elyet követjük, hogy a falun a katonaviseltté legyen a vezető szerep. Mizsev Győrgv szerint a javaslat semt nénziíevi. sem gazdasági szempontból nem állja meg helyét. Csalódást hoz a nincsteleneknek, mert nem segít rajtuk és a kisemberéknek. mert olyan magas áron juttat földet, amit nem tudnak megfizetni. A javaslatot nem fogadta el. Végül elfogadták az elnök napirendi indítványát, amelv szerint a legközelebbi ülés szombaton délután lesz; Szemüveg l'OTO CIKK Liebmann i Kelemen u. 12.