Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-25 / 79. szám

DÉLMAGYARORSZAG BZEOCD. Scerke*ztO»«g: Somogyi acca >2. L cm. Teleion: 23-33.-K [adóhivatal, kMctOakünyvldr é* legrlrodni Aradi UCC11 í*. Telelőn: 13-00. _ Nyomdai LOW LlpOl ucca 19. Telelőn: 13-06. . 1 avlratl e» levélcím: MlmagyaronzAft Szeged. Szerda, 1936 március 25. Ara ÍO filter XII. évfolyam, 70. sz. ELÖElZtrES: Havonta heiyben 3.ZU, vidéken ea Budapetten 3.6Ü, KUllöIdOn • 4U pengő. — Egyes *zAm Ara hétköznap tO, vatAr- ét Ünnepnap Itt 1111. Hírdetétek felvétele lartta szerint. Megjelanllf héttő Kivételével napoata (egncL Zászló a sziklán Pár napja jelent meg magyar fordításban a Nobel-díjas amerikai irónak legújabb könyve, aminek címe: „Ez nálunk lehetetlen". Ez az irásmö a poétika törvényei szerint bizonyára nem kifogástalan regény, de mint p r opaganda-irat a legelsőrendü, több, mint bátor és lelkes helytállás a szabadságért való küzdelem kötelessége mellett s több, mint ethikai tett és morális vallomás a lelkiismereti szabadság és emberi méltóság javára. Nekünk érdemben nincs sok vitatkozni valónk Wolff Károly úrral, aki vasárnap fulmináns beszédet mondott Szegeden, mindnyájan tudjuk, hogy kik ellen, de senki nem tudja, hogy ki mellett. Wolff Károly keresztes hadjáratot sürgetett a kereskedelmi és váltótörvény, a büntetőtörvénykönyv, a mai gazdasági rend, a város mai lelkülete, a háborúkra uszitó hadiszállítók és a galíciai bevándorlók váltóképessége ellen, — hogy csak egy csokorravalót szedjünk ki nagy ellenfelei hosszú sorozatából. Minden monadtának a refrénje ugyanaz s nála nem is a strófa fontos, haneip a refrén: ne vásároljatok zsidó kereskedőnél, ne rendeljetek semmit zsidó iparosnál. A szövetkezetek ellen egyetlen szava nem volt, a szövetkezetek ellen, melyek egyformán pusztítják felekezetre való tekintet nélkül a kereskedőt és iparost, a közterhek példátlan súlya, a társadalombiztosítás elviselhetetlen terhei, a m ü-k ereskedők és mesterségesen kitenyésztett ipari vállalatok ellen egyetlen szóval nem foglalt állást s nem volt egy szava sem arról, hogy a terhek könnyítésével s a fogyasztók vásárlóképességének bátor, okos és nagyvonalú gazdasági politika segítségével történő helyreállítása mékthetné csak meg a magyar kereskedelmét ésvmagyar ipart. Nem tudjuk, hogy a beszéd hatása alatt-e, de mindenesetre a beszéd után apró kis plakátok lepték el a falakat s ezek a plakátok hirdették, hogy „aki zsidótól vásárol, az a magyar faj ellensége". Wolff Károly ur talált ostorozó szavakat azokra, akik a nemzetek között viszályt támasztanak, de — csudálatos, — nem jutott eszébe, hogy talán azokat is ostoroznia kellene, akik nem a nemzetek, hanem egy nemzet tagjai között keltenek viszályt, akik a megkülönböztetés megszégyenítő drótsövényével választják el egymástól azokat, akik nem egy nemzetiséghez, vagy felekezethez tartoznak, ha szivükben ugyanaz a hűség s lelkükben ugyanaz a kötelességtudás él is azzal a nemzettel szemben, melynek kitagadhatatlan tagjai. S ha szabad újra Sinclair" L e w i s regényéből idézni; Amerika négergyülöletnek nem utolsó forrása az, hogy a szellemi szegényeknek szükségük van a másik lenézésére s lenézik a négereket, hogy magukat magasabbrendüeknek hihessék. Az iparosnak a lelkét kell kiadni, ha egy kis hitelhez akar jutni, de a galiciai, aki idejön, hat hónap múlva már váltóképes, — hirdette a jogtudós. Talán a zsidók akadályozzák meg, hogy a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár adjon hitelt a kisiparosnak, aki fedezetet nyújtani nem képes? Vagy zsidók ülnek a Nemzeti Bank igazgatóságában, akik nem honorálják a kisiparosok hitelszükségletét s a bankkölcsön fedezetét többre becsülik. mint a hitelre szorultak oolitikai pártállását és vallásos buzgóságát? Csak ea állami közület segítheti hitelhez a kisiparost s talán a kormány tagjai között a zsidók vannak többségben, vagy a parlament is a „zsidók kezében van", hogy az állami közület nem segiti kellő módon a kézmüiparost és a kiskereskedőt? Ne a szegedi ipartestületben szavaljon erről a kérdésről Wolff Károly ur, hanem a képviselőházban s ne az elkeseredést korbácsolja fel vele, hanem hasson, ha tud a törvényhozás értelmére és belátására. — Állok, mint zászló a sziklán, — fejezte be szegedi beszédét Wolff Károly. A sziklán a zászló mindig arra lebeg, ame»» re a szél fújja. Játékos szelek lengetik jobbra és lengetik balra a sziklára kitűzött zászlót. Wolff Károly nem a sziklához hasonlította magát, hanem a zászlóhoz, amit nem is vihar, de gyönge szellő is balra tud lengetni, vagy jobbra tud fújni. A politikus Wolff Károlyról lehetnek eltérőek a vélemények, de a szónok-Wolff Károlyról egyértelműen állapithatjuk meg, hogy — nem minden hasonlata sántít. Közzétették a római hármasegyezményt Három jegyzőkönyv Mussolini, Gömbös és Schuschnigg tanácskozásáról Telres polit'kal és gazdasági együttműködés Magyarország, Olaszország és Ausztria között — A három ország csoporífá alakul és konzutlal.v szervei létesít — Közös megállapodás az egységes külpolitikára és a dunai kérdésre Róma, március 24. Kedden délután tették Kómában közzé a hétfőn este aláirt három jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvek szövege a következő: í. SZAMU JEGYZŐKÖNYV A m. kir. miniszterelnök, az osztrák szövetségi kancellár és az olasz kormány feje egybeülve Rómában 1936. március '23-án megelégedéssel állapította meg azokat a szerencsés eredményeket, amelyekhez a három kormánynak a béke fenntartására és Európa gazdasági újjáépítésére irányuló folytonos együttműködése vezetett, — újból ünnepélyesen kijelenti, hogy szilárd akaratuk az 1934. évi március 17-1 római protokoll politikai, gazdasági és kulturális elveihez továbbra is hiven ragaszkodik. Elismerik, hogy mindhárom ország érdekében áll, hogy összhangba hozzák tevékenységüket minden téren azon jövőbeni fejleményekkel, amelyeket az európai helyzet előidézhet és elhatározták, hogy csoporttá alakulnak, evégből egy állandó és erős konzultatív szervet létesítenek. 2. SZAMU JEGYZöKÖNYt A mai najxm kelt első számú jegyzőkönyvben kifejtett eszmékre támaszkodva, a három kormány újból megerősíti ezt az elhatározását, hogy nem fog harmadik államok kormányával semmiféle dunai kérdésnek vonatkozó fontosabb politikai tárgyalásokba bocsátkozni anélkül, hogy a két másik kormánnyal, amellyel 1934. évi március 17-1 római jegyzőkönyveket aláirta, előzetesen érintkezésbe ne lépett volna. Bár mindhárom kormány teljesen egyetért más dunai államokkal való gazdasági összeköttetéseik kiszélesítésének hasznos voltát illetőleg, elismeri, hogy jelen egyezmény ilyen kifejlesztése csak kétoldalú megegyezések utján volna elérhető. 3 SZAMU JEGYZŐKÖNYV A mai napon kelt elsőszámú levél által tervezett közös konzultatív szerv, a három aláíró állam külügyminisztereibe fog állani. Ez a szerv időszakonként és akkor fog ülésezni, ha azt a három kormány kívánatosnak tartja. Amelynek hiteléül a három eredeti példányban magyar, német és olasz nyelven készült jelen jegyzőkönyveket aláírták. Határozott eltérések esetén az olasz szöveg az irányadó. Kelt Rómában, 1936. március hó 23-án. A keddi tárgyalások Róma, március 24. Mussolini kedden délelőtt egyórás tanácskozást folytatott Schuschnigg osztrák szövetségi kancellárral ém B e r g e r-W a 1 d e n e g g osztrák külügyminiszterrel. Kihallgatás a pápánál Róma, március 24. XI. Pius pápa kedden este 7 órakor ünnepélyes kihallgatáson fogadta Gömbös Gyula miniszterelnököt, valamint Kánya Kálmán külügyminisztert. A pápa dolgozószobájában fogadta a miniszterelnököt. A pápa rc^i ismerősként szívélyesen fogadta és hosszabb beszélgetést folytatott vele. Később Gömbös Gyulánét is bekérette dolgozó szobájába. A miniszterelnöki pár kihallgatása után a pápa Kánya Kálmán külügyminisztert fogadta. Megjelent a pápánál M i k e c z ödön sajtófőnök. Bakács-Bessenyei György báró. Mengele Ferenc követségi tanácsos és Szakváry Emil őrnagv is. A pápa igen meleg szavakban emlékezett meg Magyarországról. A kihallgatás után Gömbös Gyula és Kánya Kálmán tisztelgő látogatást tett P a c e 11 i bíboros-államtitkárnál. Gömbös szerdán reggel Mussolini társaságában a L é 1 termeskocsin Vittorióba megy, aliol meglátogatja a mocsarak helyén épült várost.