Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-03 / 54. szám

4 DÉLM AGYARORSZÀG 1936 mSrcius 3. Tanoncotthont létesít a zsidó árva egylet Kél közgyűlés — Dr. Lőw Immánuel em­lékezése az elmúlt év halottairól (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délután tartotta meg évi rendes közgyű­lését a Szegedi Zsidó Szentegylet a hitközség székházában. A közgyűlés megnyitása után dr. B i e d 1 Samu elnök parenlálta el kegyele­tes szavakkal Sándor Pált, a magyar zsi­dóság nagy halottját és T a u s s i g Ármin fő­mérnököt, szentegyleti tagot, aki a hősi halot­tak emlékmüvét készítette a zsidó temetőben és már a templom építésénél is hatékonyan közreműködött feliratok tervezésével és elké­szítésével. Ezután F u c h s Vilmos titkár terjesztette elő a Szentegylet multesztendei munkásságá­ról szóló jelentését. Kitűnik a jelentésből, hogy a Szentegylet az elmúlt esztendőben 32.361 pengőt fordított segélyezésekre, mig az előző esztendőben 29.181 pengőre rúgott ez az ösz­szeg. Egyedül a menház fenntartása közel 14 ezer pengőbe került. 70 személyt láttak el a menházban, közülök 40 benlakó volt. A hívek áldozatkészsége azonban lehetővé tette, hogy a Szentegylet jótékony működését a megnöve­kedett kiadások ellenére is zavartalanul foly­tathassa. A közgyűlés a titkári jelentést egyhangúlag tudomásul vette és köszönetet szavazott ugy Faragó Lajos elnöknek, mint Fuchs Vil­mos titkárnak. A közgyűlés a zárszámadás előterjesztésével ért veget, melyet szintén el­fogadott a közgyűlés. Ugyancsak vasárnap tartotta meg évi köz­gyűlését az Árva Egylet Varga Mihály el­nökletével. Székely Alfréd titkár számolt be az egylet mult esztendei működéséről. Az egylet a mult esztendőben is 15 árvagyermeket tartott el. Jövőre tanoncotthont szándékozik létesíteni, hogy a tanoncok kellő felügyelet mellett tanulhassanak. Sor került ezután a tisztújításra, mely a következőképen alakult: Elnök Varga Mihály, helyettes elnökök Pick Jenő, Rosenstock Salamonné, gondnok Sós Manó helyettes gondnok. May Fe­tencné, pénztáros, Vágó Árpád, ellenőr dr. Erdélyi Jenőné, ügyész dr. Vajta Jenő, jegyző Székely Alfréd. Választmányi tagok: dr. Cserő Edéné, Déry Sándorné, dr. Fenyves Kornélné, Gerle Jenőné. Kárász Józsefné, dr. Pap Róbertné, dr. Rottenberg Pálné, Sandberg Henrikné, Schvvarz Henrikné, dr. Vas Ignácné, Doinán Mátyás, Eidus Rentián, dr. Frenkel Jenő. Neumann Gvuláné. Grűner Géza, dr. Kallós Károlv, Kardos Mihály, dr. Katona Dá­vid, Kohn Renő, dr. László Adolf, dr. Lőw Immánuel. Pollák Manó. Reiter Izsó. Vértes Miksa. Számvizsgáló bizottsági tagok: Biró László. Hesser Lajos, Tarján Ernő. Tisztelet­beli alelnökké választották dr. Holló Samu­nét, tiszteletbeli gondnokká Wiesner Sala­mont. Este 6 órakor Mózes halálának évfordulója alkalmából a zsidó hitközség nagytermében istentisztelet volt, melyet a templomi kórus éneke vezetett be, majd dr. Lőw Immánuel főrabbi mondott gyászbeszédet az elmúlt év halottai felett. Nvolc csoportba osztotta a zsi­dóság halottait. Beszédének ebben a részében ezeket mondotta: — A zsoltár nyolcadik versszakának nyolc verssora kíséretébe,n. I. A rabbik: Maurice Weiss­kopf, aki két héttel századik születésnapja előtt halt meg Párisban, ahol 75 évig volt rabinus. R;t­ter Bernát — Rotterdam. A szent fővárosban, Je­i uzsálemben volt főrabbi: A J. Kuk, az újjászü­lető Szentföldnek egyik főoszlopa. — II. Müvesok és művészek: Kner Izidor könyv­nyoraó és könyvköt«, ki a műipar iparművésze volt. Művészt temettünk minap, sokoldalú rajziró rifivészt, Tardos-Taussig Ármint, a mi be­cézett Dósunkat, egy emberöltőn tul dolgozó tár­sunkat. Rajz-ón rögtönzés, tollrajz, maratás, réz­karc, fametszés, festmény é» a fényiró lencse elé mesterien beállitott tájszelet sejteti rajziró sokol­dalúságét. Hol hevenyészve, sebtében irónnal, hol türtözö türelemben karcos tűvel, lágy, szbitermő ecsettel dolgozott. Kfífaragásu, nomesvonalu sír­emlékek költője volt. Nem egy bánatsjmlte sirkö­vé disziti sírkertünket. Síremlékeinek képes gvüj­teménve táeabb k^r elismerését szerezte meg náki. Buzgó önkéntes gondozója volt temetőnknek, amelynek vándormegállitó hősi emléke az ő ke­zének viseli jellegét. Az emlék domborföliratu be­tűsorában művészi kezeirását ismerjük fel. Merev fisvilági Írásunk hangulatos arabeszk-szalaggá formálódott át az ő kezén. Boltíveinken a zsoltár­versek betüfüzéreinek csíktöltő rajza, oltárunkon a domborított írás éles vonalának lágyított enyhe hízeleg a szemlélő szemnek. Papírra vetett képiró vázlatai éles figyelésü szemnek és biztos rögzíté­sű kéznek emlékéi Szokatlan épitő föladatokat is finomult képzelettel oldott meg. Az ujszegedi ne­mesítő telepnek ékes kapuzata részarányos képzé­sében, meglepő részleteiben a görög pylomjiak ma­gyar honosítása. Zsinagógáink dus diszéhez fá­radhatatlan készséggel járult hozzá. Ünnepi vi­rágdíszéért megértő rokonérzéssel rajongott. A hivő lélek vallásos buzgalma és a művész sugalló ereje forrott egybe keblében. Utolsó müve a régi templomban a mi oédrusfánkbó] készült szószék, az újban az oltárlépcső sárgaréz könyöklője volt. Vonalai a korálbbiaklhoz, Baumhorn Lipót kezéhez simultak. Iparmüves kézzel a templom régi dol­gozótársának, Fogel Edének müipara váltotta va­lóra mindkettőnek rajzát. — A debreceni városi muzeum alapitója és el­ső vezetője volt Löfkovics Artúr ékszermüves. A szinpadi kép játszi varázslatának híres mestere volt Strnad Oszkár, a bécsi műipariskola tanára. Zenészek és énekesek sorából kidőltek: Lidht Ab rahám, békésgyulai, Józsue Saphirstein berlini és Schorr Májer szegedi kántor Hannover György, a fővárosi zeneéletünk értékes tényezője. A szabadtéri játékok idején városunk közönsége ls gyömvörködött Hubay helyett fölcsendült mes­teri játékában. — III. A közélet harcosai: Lord Reading — London, Sándor Pál — Budapest, a meg nem fé-­lemlithető mersz, a meg nem rettenthető bajvivó­bajnok. — IV. A hirlapirók: Ochs Adolf, a New­york Time« tulajdonosa. Lengyel László és Scfaön­feld József — Budapest. Zene és játékszín jóizlé­sü hivatott bírálója volt nálunk évtizedeken át Ballá Jenő, Móra Ferencünknek legmeghittebb, ra­jongó híve. — V. A vértanuk: A németországiak és len­gyelhoniak mellett Dreyfus Alfréd. — VI. A ter. mészettudÓ9ok; Nikodém Caro, a karbid és acety­lén tudományának megalkotója. Az angliai Leeds egyetemen szerves vegytant taqitotta: Julius Be­rend Cohen. — VII. A zsidó közélet: Gábor Gyula — Budapest, Weisz Tivadar — Nagykanizsa, Fo­dor Dezső — Miskolc. Rotschild Adelheid bárónő — Páris, Semarja Levin, jeles iró és csodás szó­nok — Haifa és Sylvain Lévi, az indiai nyelvek párisi hires egyetemi tanára és az Alliance Is­raélite Universelle elnöke. — VIII. A tanítók: Ritka a tanitótehetség, ritka az őstermésü nevelő egyéniség: becsüljük meg őket! Tanitók tanítója: Waldapfel János — Budapest, Gönczi Ede — Szen­tes. Nálunk itthon a gyorsírás életszükségletének szolgálatában szerzett érdemet Katonáné Elefánti Teréz. Beszédét azzal az óhajjal fejezte be, hogy a veszteségekért ujabb értékekkel kárpótolja az Isten a zsidóságot és az emberiséget. A gyász­istentisztelet végén a templomi kórus énekelt. Minden hölgy csak gFb harisnyát visel, mert leqszebb, legjobb és legolcsóbb 8S gyári lerakót Pollák Testvérekné Vita az ipartestület KOzguuifófti ai Ipari vásárcsarnok építéséről A szegedi iparosok a kötelező iparosnyugdijbizlosilásért (A Délmagyar ország munkatársától.) A szegedi ipartestület vasárnap délelőtt tartotta | meg közgyűlését, amelyen mintegy 300 iparos jelent meg. Résztvett a közgyűlésen Vértes Miksa, a kamara elnöke is, az iparhatóság ré­széről dr. Rőth Dezső jelent meg. Az elöljáró­ság évi jelentésót dr. Gyuris István titkár is­mertette, majd többen kifogásolták, hogy a székház melletti lakóházat az ipartestület ve­zetősége lebontatta anélkül, hogy a közgyűlés hozzájárulását kikérte volna. A felszólalásokra az elnöklő Körmendy Mátyás válaszolt. Kifejtette, hogy a 72 t.agu elöljáróság felelősségének tudatában és abban a lemtinben, hogy jó munkát végez, határoz­ta el a Horváth Mihály-uccai ház lebontását. Ezt most az elnökség utólag hozza a közgyű­lés tudomására és a hozzájárulást ké'" Dacsó Arnold azt kérdezte, hogy miből kívánja felésiteni az ipartestület a vásárcsar­nokot. A költségekre ugyanis 32 ezer pengőt irányoztak elő. 1— Tény az — mondta Körmendy Mátyás —, hogy még nincs pénzünk, de alapos a re­ményünk, hogy a szükséges összeg együtt lesz akkorára, amikor a vásárcsarnokot tető alá hozzuk. A részvényjegyzés megindult és eddig is szép eredményt mutat. Lesz vásárcsarno­kunk. annyit mondhatok, anélkül, hogy a tagdijakat egyetlen fillérrel fel kellene emel­nünk! Trinkula József kifogásolta, hogy az elnök­ség alpszabály ellenesen járt el, amikor nem kérte ki a közgyűlés hozzájárulását az „adós­ságcslnáláshoz". Lakó Antal szóvátette, hogy a város 'szükségmunkálatok során végeztet el fontos közmunkákat, holott ezt a közszállitási szabályzat tiltja. Kérte az ipartestületet, tiltakozzék ennek a szokásnak rendszerré való fajulása ellen. A közgyűlés megadta a hozzájárulást és elhatározta, hogy tiltakozik az ellen, hogy a sztikségmunkák keretében végeztessenek köz­munkákat. Körmendy Mátyás indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy köszönetet szavaz dr. Pálfy József polgármesternek, amiért az iparos agg­ház céljaira épületet engedett át az ipartes­tületnek. Elfogadta a közgyűlés hozzászólás nélkül az 1935. évi vagyonkimutatást és a zár­számadást. A költségvetés tárgyalásánál Ju­hász György szólalt fel, birálta az egyes té­teleket. A közgyűlés elfogadta a költségelő­irányzatot. Kisebb alapszabálymódositáshoz is hozzá­járult a közgyűlés, majd az IPOK leirata so­rán tárgyalt a kötelező iparosnyugdij ügyéről. Stefándel Károly, Lakó Antal, Spitzer Sán­dor. Podiven Henrik, Magyar József és még több felszólalás után elhatározta a közgyűlés, hogy a maga részéről is kéri a kőtelező iparosnyugdij meg­valósítását. Ebben a kérdésben azonban még nem hozott az ülés érdemi határozatot, a kérdés tanulmá­nyozására bizottságot küldött ki. A bizottság rövid időn belül javaslatot terjeszt az elnök­ség elé. Mester-, segéd-, tanonc- és szakvizsgáló­bizottságokat alakított ezután a közgyűlés, majd a Délmagyarországban már ismertetett hét indítványt tárgyalták le, amelyek nagy­részét, el is fogadta a közgyűlés. Dflmaguarország Kölcsönhönuvtár Anyaga legnagyobb, elfftlzefóse legkisebb! HAL! Élő élaxal fehér hal (keszeg) újból kapható BA fillére« kg-kint árban. RNTULFFy halcsarnokaiban és elárusító helyein, us

Next

/
Thumbnails
Contents