Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-22 / 71. szám

1936 március 22. BetMAGYARORSZXG Y7 Kösgassdaság A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1935. évi zárószámadásai. Az asztalik felemelését javasolja az igazgatóság Ai 1931. évi bankzárlat óta 4,788 tételbei 6,340 000 P„ 1935. évben 1,070 tételbe» 2,280,000 P. kllcsSit lelyósttott az litézet Állandóan folyósít aj hiteleket a takarékpénztál Szeged sí. kir. város polgármesterétői. JHrnfm—mmmmmmmmmmmm^mmmmmmmmm-———i i j-i '•» 16.309—1936. I. sz. V 5 Hirdetés jószágoknak a városi legelökre való kiváltásáról. Szeged sz. kir. város tulajdonát képező azeged­alsótanyai és felső tanyai, valamint a város k6­rfljn legelőkre a szegedi iakosok jószágai folyó éri április hó i-től, a nem szegedi lakosok jó­szágai pedig folyó évi április hó 20-tól kezdőd6­leg válthatók ki az alább felsorolt városi vám­hivataloknál: 1. A felsővárosi és a rókusi legelőkre a XIII. as. Rudolf-téri vámháznál. 2. A külpalánkí és az alsóvárosi legelőkre a XII. sz. Szeged Máv. személypályaudvari vám­hivatalnál. 3. Az ujsa^edi legelőre a IX. sz. saőregi vám­hivatalnál. | 4. A baktó-fertői legelőre az V. sz. fzeged­rókusi, valamint a VI. sz. Csongrádir«ugárut| vámhivatalnál. 5. A szentmihálytelekHmatyéri legetlőre a III. sz. Szabadkai-uti vámhivatalnál. 6. A Szeged-Felsőtanya, balástyai legelőre (mindenféle jószág kiváltható) az V. sz. szeged­rókusi, valamint a VI. sz. Ceongrádi-su?áruti: vámhivatalnál. 7. A szeged-alsótanyai kereseti és vágójárási legelőkre (tehén és üsző kivételévei) az V. sz. szeged-rókiisi, valamint a III. sz. Szabadk ai uti, a IV. sz. Káivária-uti ós a XIII. sz. Rudolf-téri vámhivatalnál. 8. A szeged-alsótanyai átokházi legelőre ''ök­rök kivételével) az V. sz. szeged-rókusi, a III. sz. Szabadkai-uti, a IV. sz. Káivária-uti és a XIII. sz. Rudolf-téri vámhivataloknál. A jószágokat az alább felsorolt feltételek be­tartása mellett és a megállapított dijak lefizetése ellenében lettet kiváltani. n) Nem szegedi lakosok lovai a legelőkre egy­általán nem válthatók ki. b) A legelői szabályrendelet megállapítja az egyes legelőkre kiváltható jószágok számát, ettől a város hatósága el nem tekinthet. 0) A már kiváltott jószágoknak a legelőkre való kihajtási időpontját később fogom meg­állapítani és külön hirdetményben közhírré tenni. d) A fübérdijat és kutkőltséget az egyes jóM szágok után a szabálvrendelet az alábbiakban állapította meg: \i állatfajok megnevezése szeeedl lakosok Tem­síöpedt lakolok \i állatfajok megnevezése L ll ti •© Íí őís 7. L fer SS Ossz \i állatfajok megnevezése n • n 8 n Szarvasmarha, ló drb 15— 0.50 15.50 30.­0.50 30 60 2 éven aluli csikó , 10­¡60 10.50 20.­0.50 20.50 2 éven aluli borjú > 6— 0.20 6.20 12— 0.20 12 20 Sertés, kecske, sza­már „ 5.­0.10 5.20 7.60 O.lf 7.50 Juh, birka, bárány » 1.30 0.10 130 1.80 0.10 1.90 Lud után , -.20 — 0.20 0.20 — 0 2dl e) Ludak csakis a város körüli vizáUásos vagy egyéb arra alkalmas területre, igy: a Rendező­pályaudvar, szeged-rókusi pályaudvar, alsóvá-» roa szérűskert mellet'i, felsővárosi Vöröskereszt­lói vizáUásos területekre, birka járásokra, Fertő­re, valamint a bérföldek közötti hajtóutakra vált­hatók ki. A Fehér-tóra és környékére ludakat nem lehet kiváltani. A legeltetési díj ellenében a város közönsége csupán a legelőkön való legeltetési jogot nyújtja. Szeged, 1936 március 21-én. Dr. PALFY JÖZSEF polgármester. 6UTENBRUNN SZANATÓRIUM Beden bel wlen Nem periférián, a itlrdővéros közt pín a Knrpaik, színházak, mozik, játékkaszinó, béosi agtóbtisz és villamos szomtzédsAgabon több holdas 6si parkban, qyönyöru ídr­fialgöhelyhégekben IldUl és tiyogyul a leguribb tftrsrsagbon. Kénestürdő, eoványiKíknrák, cukor-, gyomor-, ideg­ieuma- és Bzivspscialiatamagyar orvoson.. Felviiáiositáesal szolgál a budopeíll Iroda: KOUANVI. Budapest. VIII., Kisfaludy qcca 9. sz. 33 A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igaz­gatósága mai számúnkban tétette közzé az " Intézet március hó 28-án tartandó közgyűlésére szóló meghívóját és zárószámadásait A zárószámadások az intézet állományai­nak kedvező alakulását mutatják, aminek egyik főoka bizonyára az a körülmény, hogy a takarékpénztár mindenkori vezetősége — az Intézet részvényeseinek összetételénél fog­va is — a takarékpénztár üzletvitelét mindig akként irányította, hogy az a várost, annak közönségét és az országnak gazdasági és nem­zeti érdekeit teljes összhangban szolgálja, abba szervesen beleilleszkedjék és azzal soha ellentétbe ne kerüljön. Ez az üzletpolitika — amely sohasem tekintette legfőbb szempont« nak a minderiáron való haszonszerzést — jel­lemzi a Szeged—Csongrádi Takarékpénztárnak csaknem évszázados működését és ez a szellem hatja, át az igazgatóság üzleti jelentését is. Az igazgatóság jelentése érdekes adatokat szolgáltat városunk és környékének gazdasági életéből. A búzatermés, mely országos átlag­ban közepes volt, itt az aszálykárok folytán annyira leromlott, hogy a szegedi és hód­mezővásárhelyi malmoknak szeptember havá­ban már messzebb fekvő vidékekről kellett szügségletüket fedezni. Ismerteti a jelentés a szegedi állattartó gazdák helyzetét, a szegedi állat- és zsirexportot, a helyi állatfogyasztást, bor- és gyümölcstermést és hosszabban foglal­kozik Szeged különleges mezőgazdasági ter­meivényével, a paprikával. A jelentés szerint a paprikakivitel nagy visszaesése az utódálla­mok magas vámtételei és amiatt következett be, hogy e magas vámtételek árnyékában az utódállamokban uj paprikatermelő területek keletkeztek és hogy a paprikamalmok száma az utódállamol'' an ma már csaknem nagyobb, mint a Szeged és Kalocsa környékén levő paprikdmalmoké. A jelentés számot ad arról, hogy az épít­kezések Szegeden igen csekély méretűek vol­tak és nem állottak arányban a város népességi viszonyaival, ipari képességeivel és a többi vidéki város hasonló iránvu tevékenységével. A jelentés külső segítség nélkül az építőipar helyzetét katasztrófálisnak látja. — Az export­ra dolgozó nagy iparvállalatok jól voltak foglalkoztatva, de a középiperi vállalatok a drága szénárak és magas fuvarköltsége': miatt nem tudtak megfelelő rentabilitást produkálni. — A kereskedelemről szólva, — a szegedi kereskedelemnek az a része, mely adottságá­nál fogva nem foglalkozhatik exporttal s a helyi és környékbeli fogyasztók ellátását végzi, a város határmenti helyzeténél fogva nagy nehézségekkel küzd. Jelenti az igazgatóság, hogy a gazdavédel­mi rendeletekkel kapcsolatban a Szeged­Csongrádi Takarékpénztár is nagy áldozatokat hozott, kifejezést ad azonban annak a remé­nyének, hogy a gazdaadősságok rendezésével egy egészségesebb gazdasági fellendülés kor­szaka nyilik meg. A záró:z -"^'árok ismertetése során ki­emeli .r*z i? <zga;ő-áer, hogv a betétállomány 8,80,i. - 0 ;-r r (,,37i.'.:0 ' rr- emelkedett. A betétek-nemcsak '-szeszert emelkedtek, ha. nem a betevő ügyfelek szar,-.! is állandóan szaporodik. A takarékpénztár az elmúlt évben is ren­delkezésére állott a hitelt kereső közönségnek és csupán válíókölcsön formájában 1070 tétel­ben 2,280.000 P-t folyósítót;. A rendszeres tör­lesztések, néhány nagyobb tétel lebonyolítása, továbbá azon körülmény következtében, hogy a 10 kat. holdnál nem nagj obb védett birtokú gazdaadósoknak a kat. tiszta jövedelem negy­venszeres szorzatét meghaladó tartozásukat az állam részben készpénztörlesztéssel, részben könyvjóváirással kifizette, — a váltótárca aa előző évi 18,035.000 P-ről 17,147.000 P-ra csökkent, ezzel szemben azonban a folyószám­lái kihelyezések állománya a megelőző évi 1,241.000 P-ről 1,849.000 P-re emelkedett, ami azt mutatja, hogy az intézet a mult évben folyószámlái kölcsön formájában h nagy ösz­szegü hiteleket folyósított, örömmel regisz­trálja az igazgatóság, hogy a múlt évben a visszleszámitolási állományt és a hitelezők té­telét tovább csökkentőt ;o és a csökkentés ösz­szege 6S6.000 P-t tesz kl. Bár a takarékpénztár az elmúlt évben la folyósított jelzálogkölcsönöket, a törlesztések folytán azonban az állomány 82.000 P-vel 888.000 P-re esett. Ebben a formában történő kölcsön folyósításának még nem érkezett el aa ideje. Az óvadékok tétele 149.000 P-vel 402.000 P-re emelkedett, az értékpapirállomány aa előző évivel csaknem azonos, mig az egyéb ingatlanok tétele 2,088.000' P-vel szerepel a mérlegben. Állami rendes- és rendkívüli-, valamint városi adók és illetékekre 5.800 B­vei többet fizetett ki az intézet, mint az előzi évben. A takarékpénztár pénzintézeti érdekeltségei közül kiemeli a jelentés a Mindszenti Takarék* pénztárt, mely ez évben ünnepelte 60 éves fennállását. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségei kö­zül az Orion bőrgyár r.-t. az elmúlt évben eléggé jól volt foglalkoztatva. Az Ingatlan és Áruforgalmi r-t. vállalkozása: a Hungária szálló Igen szép intézménnyé fejlődött és Idegenforgalmi szempontból városunkban nél­külözhetetlen szerepet tölt be. A szőregl tégla­és cserépgyár működésére a takarékpénztár nagy súlyt helyez, mert ez a vállalkozás szép számú munkáscsaládnak nyújt kenyeret s mivel határmenti helyzeténél fogva nemcsak gazda­sági, de nemzetpolitikai okokból is fontos, hogy a gyár minél jobban legyen foglalkoz­tatva. Jelenti az igazgatóság, őszinte törekvéséi képezi, hogy üzleti elvei töretlen fenntartása mellett a részvényesek befektetett tőkéik után megfelelő hozamban részesülhessenek, ami ez idő szerint még csak mérsekelten történhetik'! mert a rendes jövedelmezőséget gátló körül­mények még mindig fennállanak. Az igazgató­ság a helyzet igen gondos mérlegelése utár ugy határozott, hogy a leirások után kimuta­tott 61.045.85 P. nyereségből részvényenként P, 1.50, tehát az előző évinél 50 fillérrel na­gyobb osztalék fizetését fogja a március hó 28-án megtartandó közgyűlésnek a a:- :ni. Kiemeli végül a jelentés, hogy a nemzeti újjáépítés nagy gondolatának szolgálatában 82 intézet mindent elkövet, hogy Szeged város és környékének gazdasági életét, mezőgazdaságát, iparát és kereskedelmét minél h-.thatósabban segítse, aminek itt a trianoni határszélen nem­csak nemzetgazdasági, de még inkább nem­zetpolitikai szempontból iqen gy fontossága van. Az intézet aUanáóan' fo'.y'jsit u, hiteleket.

Next

/
Thumbnails
Contents