Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-22 / 71. szám

TQ36 irtán ius 22. DPI MAGYARORSZÁG 3 Kiterjesztik a dorozsmai gyermekebédeitetési akciót (A Délmagyarország munkatársától.) Kis­kundorozsmán hat hét óta folyik a gyermek­étkeztetési akció, amelynek során naponkint 310 szegény gyermeket látnak el ebéddel és reggelivel. Az étkeztetést a napokban végig­szemlélte Kozmu György, Csongrádmegye fő­ispánja és megelégedését fejezte ki a község vezetőségének. A gyermekétkeztetés még hat hétig tart Dorozsmán, április végén fejezik be az akciót, amelynek eddigi eredményét a gyer­mekeken végzett mérések bizonyítják. íMegál­lapitották ugyanis a mérések 6orán, hogy a gyermekek általában másfél kilót híztak hat hét alatt, többeknél két kilónál felüli súly­gyarapodást is tapasztaltak. Az Országos Közegészségtani Intézet, amely a gyermekétkeztetési akciót országszerte kez­deményezte, hetenkint jelentést kér minden­honnan az étkeztetés lefolyásáról. Az intézet a napokban leküldte a csongrádmegyei közsé- | gekbe egyik megbízottját: dr. Gál András | főfelügyelőt, aki tárgyalt a községek vezetői­S z e q e d, Fl Oft OK ES T 1 S T, «I Irfa dr. Ereky István ii K különböző községi alkotmányok ismertetése mindnyájunkat meggyőzhet arról, hogy az állam és a községi alkotmányok között tényleg szoros logikai összefüggés áll fenn. A diktatúra, az abszolutizmus, a vég- * letekig vitt központosítás — a köz­ségi önkormányzattá] összeférhetet­len; a korlátlan hatalmú államfő tehát vagy nyíltan eltörli a községek önkormányzatát s eképpen jár el Napoleon és Hitler Adolf egyaránt — vagy pedig —, mint nálunk 1849 és 1867 között az osztrák császári abszolutizmus tette — az alkot­mányosságot csak az államban törli el s mint­egy kárpótlásul hangoztatja ugyan a községek szabadságát, de csak azért, hogy az állam alkot­mányát a községi önkormányzat aprópénzére váltsa fel s még ezt az aprópénzt is meghamisít­Városi S7inhóz Hétfőn este 34-szer F'llíres helv*rikkAl! SONJA a nzezon h Aareronerettje Kedden, szerdán, pintek és szomba­ton este: országoshirü művésznő vendégfe léptével. Rendes helyftrak. — Tisztviselői hlleljegyek érvényben. Házasság. uidon«ág. Csütörtökön vasárnap este: Mérsékelt öelyárakkal Sziklai Jenő felléptével Postás fiu és a huga awdán délmán Rendes üelyirakkal ! vendégfelléptével a Házasság. CsO Ar ilkSn d. o asszony Filiere* heiykrak. Siombalon t u Sziklai-pár iél]épt<5 SUiltókOK l'las&gl elAndés v»l V«, lOlp Csardas d. a. Mérsékel tirlyftra«. WYÍ iíU LERAKATOK MINDENÜTT Latos k «r u t 4> vei arról, hogy a gyermekétkeztetési akciót más községekben is vezessék be. Valószínű, hogy áprilistól kezdve több községben száz­napos akció kezdődik. „Pécsi bőrkesztyű" Hosható naopa P. 5.50 divalformákhan. minden szintien PollcfcK Testvéreknél. Autonomia és diktatúra ja, mert községi önkormányzatot a valóságban nem, hanem csak papíron ád. Mennél hosszabb múltra tekint viez­sza az államban az alkotmányosság s a községben az- önkormányzat, — vagyis mennél inkább történelmi alkotmányu és történelmi közigazgatásit államról van szó, — a sok évszázad viharait átélt alkotmány és ön­kormányzat, annál inkább képes minden helyzet­hez alkalmazkodni s annál inkább képes a nemze­tet az alkotmányosság és az önkormányzat tisz­teletben tartása mellett is a legkétségbeejtőbb ka­tasztrófából is kimenteni. De akár diktatúra utján, akár alkotmányosan s önkormányzatának minden sérelme nélkül élje át valamely nemzet életének legsúlyosabb megpró­báltatásait, — mihelyt a normális állapot helyre­áll, a nemzet egésze az államban, töredékei a községekben azonnal szabadságra törekednek. A szabadságot legelőször mint az egész nemzetet megillető szabadságot harcolják ki. S ha ezt elér­ték, ha az állam újból alkotmányos állammá lett, — akkor az önkormányzat múltja dönt afelett, hogy a községek alkotmányos életét, a községi ön­kormányzatot mennyi idő alatt sikerül kivivni? Ahol, mint Napoleon bukása után Franciaország­ban — az önkormányzatnak múltja nincs, mert az önkormányzatot majdnem kétszáz esztendővel elébb elkobozták, — ott a népből az önkormány­zathoz megkívánt minden erkölcsi tulajdonság hi­ányzik. Az ilyen államokban nemzedékek hosszú során át tartó fejlődés eredménye lesz, hogy a községek olyan a szó valódi értelmében vett ön­kormányzatra tesznek szert, mint amilyenre 1830­tól kezdve a Poincaré-féle 1926-Lki reformig, te­hát száz esztendő alatt Franciaország községei tettek szert. Ahol ellenben az önkormányzat már évszázadok óta fennáll akár megyei, akár községi önkormányzat alakjában, —ott, mint például nálunk — a legnagyobb nem­zeti katasztrófák s a legzsarnokibb elnyomatás után is — nyomban újra működik az önkormány­zat, mihelyt a nagy megpróbáltatások elmultak • az abszolutizmus vagy a proletárdiktatúra vé­get ért. De bárhogyan jöjjön létre az alkotmányosság és az önkormányzat — legyen akár történelu* fejlődés, akár forradalom eredménye —, minden alkotmány és minden önkormányzat a nemzet kü­lönleges viszonyaiban kell, hogy gyökeredzék. Utá­nozni, szolgalelküleg lemásolni mások gondolatait seholsem lehet anélkül, hogy plagizálót a büntetés el ne érné. De mig a szellembirodalmában a tu­domány, művészet és irodalom terén — elköve­tett plágium miatt csak egy ember bűnhődik, — tudniillik aki a plágiumot elkövette —, addig a hatalom birodalmában az állami, megyei és köz­ségi alkotmányok szabályozásakor elkövetett plá­gium miatt, vagyis azért, mert a törvényhozás vagy a kotmány a mi viszonyainknak meg nem felelő módon, idegenminta alapjám szabályozta az állam, a megye és a község legfőbb alapszer­veinek összetételét, hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, — az ilyen plágium miatt egy egész nem­zetnek kell bűnhődnie erkölcsileg, po­litikailag és gazdaságilag egyaránt. Teljesen indokolt tehát, ha felvetem azt a kér dést, mikor lehet beszélni a törvényhozás vagy a kormány részéről szolgalelkü utánzásról vagyis plagizálásról az állami, megyei és községi alkot­mányok szabályozásakor? Akár az állaim, megye vagy a község szervezé­sének legfőbb alapelveiről akár részletkérdések­ről legyen szó, — ha szabályozás alapjául szol­gáló viszonyok nálunk és más államokban azo­nosak, — akkor az alapelveknek és a szabályo­zás részleteinek egyenlősége ellenére is eredeti­nek tarthatjuk a saját szabályozásunkat. S erede­tinek tarthatjuk azért, mert feltételezhetjük, hogy törvényhozásunk vagy a kormány a hazai viszo­nyok ismerete és gondos mérlegelése alapján fo­gadott el másutt már ismert megoldásokat s mert a szabályozás egyenlőségét annak is tulajdonit hatjuk, hogy más államokkal együtt ugyanazon kulturközösségnek vagyunk a tagjai. Szolgalelkü utánzásról vagyis plagizálásról csak akkor lehetne szó, ha a törvényhozás vagy a kormány jelszavak után indulva s nálunk sem­mi módon gyökeret nem vert eszmeáramlatok ha tása alatt szabályozná az állam, a megyék és • községek alkotmányait, ugy, amint ezt más álla­mok tették, — vagyis, ha lemásolna és átven/ne gondolatokat és intézményeket anélkül, hogy a mi saját különleges viszonyainkat, a mi alkotmá nyunk és közigazgatásunk történelmi jellegét fi gyelembe venné. BUTOR olcsó és lé Szendrenjri 6»»» es Társa ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, Telefon 10—82. Szeged, Du?oniee-tér lt

Next

/
Thumbnails
Contents