Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-22 / 71. szám

TO36 március 699. DÍ5T MAGYARORSZÁG 3 fogko a fog pusztulását ők022a! A fege$gs2$egesebb FdgoEöl í» meglazítja a fog kő, ha azt idejé­ben el nem távolítjuk Ezért hasz­ró íjon rendszeresen Kalodont fog­krémet, mely hazánkban egyedül tartalmaz sulforicinoleatot, — ezt a milltóSiQj kipjóbqlt fogkg tüfiii» szeri unalmas bongodalmak a „Házasság" szegedi előadása hörűl Dr. Marion Sándor színpadi hladö zárlati kérelmet adott be o tör­venuszehhez - negegyezls neszül a heilöl blrösáOl döntés elölt Az afrikai béke előli ? Hétfőn összeül a 13-as bizottság London, március 21. A Népszövetség 13-as bizottsága hétfőn délelőtt tartandó ülésén Ma­dari aga elnök utasítást fog kapni, hogy lép­jen érintkezésbe Olaszországgal és Abessziniá­val a békülékenység jegyében. Népszövetségi körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy a kedvező fejlemények már nem lehetnek messze­Az olasz nagykövet délután a külügyi hiva­talba ment. Valószinü. hogy látogatása Etió­piának a Népszövetséghez intézett levelével é.s a 13-as bizottság hétfői ülésével függ össze. Addis-übeba Kénifámadástál retteg London, március 21. A Reuter Iroda haditu­dósítója jelenti Addisz-Abebából: Az abesszin főváros a légi támadásoktól való félelem következtében maidnem teljesen ki­halt. Valamennvi üzletet bezárták. A rendőr­ség mindenütt házkutatásokat tartott a rádió­készülékek után. amelveket estig be kellett szol­gáltatni. Abesszin hivatalos jelentés szerint olasz repülőgének bombázták a Quoram és La­liu melletti síkságot. A godzsami lázadás bá­rom vezetőiét bilincsbe verve Dessziéből repü­lőgépen Addisz-Abebába vitték. Félhivatalos jelentés szerint a zendülést sikerült elfoitanf. Az idé A Szegedi Meteorologiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 17.8, a legalacsonyabb 2.4 C. A barometer adata nnllfokra és tengerszintre redukálva reggel 767.5, este 767.7 mm. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Idő jóslat: Déli, délkeleti szél, derült vagy csak kevésbé felhős égbolt, még való­szinü éjjel egyes helyeken gyenge talaj­menti fagy. A nappali hőmérséklet tovább emelkedik. Belvárosi Moll Vasflrnap és hétfőn ÉRETTSÉGI ELŐTT A mai fiatalság1 problémája. 3, 5, 7i 9 Széchenyi Mozi Vasárnap ég hétfőn A halott utas Ki volt lack Morlimer? Níiitr dráma Adolf Woh'brUclt-kel. R. 5. 7. 9. akar vége szakadni Valaki rákiált a sövény mögül mögül. Domokos összerázkódik. — Hahót Hová tart édes öcsémuram? Hatalmas termetű öreg ur állott a léokapu mögött és rövidszárú pipára készült éppen rágyújtani. Ar­ca barátságos és megnyugtató. — Szelevényre igyekezem. — Éppen ellenkező irányba ment. A világ vé­gére előbb kijutna arra, mint Szelevényre. — Hát messze van? — kérdi a vadász tanács­talanul. — Meg se kisérelje igy éjszaka... megint csak eltévedne. Az öreg ur kilépett az útra. Bemutatkozott. — Csávássy Gellért nyugalmazott telekkönyv­vesető vagyok. Meghívta a vadászt, hogy töltse nála az éjsza­kát és pihenje ki magát. Székely Domokos öröm­mel kapott a meghíváson, mert más választása amúgy sem volt. Csáváissy kedves modorú öreg óriás, most kicsit összezördült a barátaival — otthagyta a megszokott kocsmaasztalt, — s ilyen­kor régi szokása szerint kiveti magát a szőlőbe s magában él egy-két hétig, mint valami remete, maga főz és takarít, míg aziután kifújja macát és visszatér a megszokott baráti körbe. Mindezt el­mondotta a vendégének meghitt kőzlékenységgel poharazgatás közben. Mert közben vacsorát is térit a gyalulatlan deszkaasztalon, ahonnan a lejárat a gádorba ve»et. A fogások Dagyon szeré­nyek, a szalonna kicsit avas, de Domokos jó ét­vággyal falatozik. Csávássy nem megvetője az Itókának, mert sű­rűn hajtja föl, egyiket a másik után. Szeme könny­belábad (A Délmagyarország munkatársától.) A szege­di színház kedden este készül bemutatni Vaszary János nagysikerű darabját, a »Házatságot«, amely a Magyar Színház állandó müsordarabja. A ké­szülődésekbe izgalmas zavart kevert a darab szín­padi kiadója, dr. Marion Sándor, aki arra való hivatkozással, hogy a darab Pesten megy, addig nem kerülhet szinre vidéken, nem engedte át a »Ilárasság« előadási jogát a szegedi színháznak. Szombaton dr. Marton SáDdor megbízásából dr. Lusztig István zárlati kérelmet nyújtott be a szegedi törvényszéken a »Házasság« szegedi .!. 1 ' — Bizonyára már álmos édes uramöcsém? — Nehéz a fejem. — Mindjárt lefeküdhetünk. Csak: még ezt igyuk ki. Reggel majd fogatot szerzek, amely Szelevény­re eldöcögteti. A vadásznak most föltűnik egy asszonyi ardkép a nyirkos, fehér falon. Valami vándor fényképnagyi­tómester remekelóse. — Ki ez a hölgy?— tűnődik. Annyira ismerős. — Nem ismerhette ön. Ez a feleségem volt sze­gény. — Ugyan... — dadogta Domokos ijedten, mert a kép most még ismerősebbnek tűnt fel. Hogy hivták? — Paulának... — dohogta Csávássy. A Kö­rösbe ölte magát! — öngyilkos lett? — kiáltott föl Domokos kí­dtfzó szemmel. De miért? — Mert elcsavarta a fejét egy átkozott hu­szár ... valami bárófiu... az lőn a veszte. Bo­lond, zavaros fővel a hullámokba keresett fele­dést és vigasztalást. Hej, csak nyomára bukkan­nék a kis bárónak, aiki életünket megrontotta. Agyonvágnám. Fejszével teríteném le, mint a ve­szett állatot. A vadásznak már nincsen kedve tovább kérde­zősködni. Foga fázósan összekoccan. Csak: aoy­nyit rebeg elvált »hangon. — Almos vagyok. Agyba kívánkozom. — Ahogy parancsolja, édes öcsém. A lak egyetlen szobájában két ágy vetve, mint­ha vendéget vártak volna. Az ablakon vasrács. — Ide tessék talán a fa] mellé. Az melegebb hely. Domokos levetkőzött és fáradtan vetette magát a nyirkos dunyhát közé. Hideglelősen érzi ma­gát előadása ellen. A törvényszéken dr. László Adolf táblabíró az ügyben hétfő délelőttre tűzte ki a Korzó Mozi Hétfőtől minden nap Ne sir| edesangám (A lourdesl csoda) Egy ki« fin megható története. A szív, hit és szeretet magyarul baszélö filmje. Gvermekek hozzátok el szüleiteket. Szülők hozzátok el gyermekeiteket 5, 7. 9. A deresfejű óriás még tesz-vesz, matat a kony­hán. — Meglehet, hogy magában Iszik. Szeme csillogó parázs, mikor visszatér. Korsó piros bort állit az asztalra. Ha megszomjazunk... nem kell a pincébe alá­botorkálni a sötétben. Már nagyon részeg... fuj és liheg még vissza­siet a konyhába, ahonnan hatalmas fejisiével tér meg — Minek a fejsze? — kérdi Domokos fogva cogva. — Ez a fegyverem... hogy ne álljak védtelen ha latrok tömének rám éjszaka. A fejszét odaállitja az ágya mellé gondosan. — Hát aludjunk — morogta, míg elfújja a pet róleumlángot. De a vadásznak nem jön álom a szemére. Künn baljóslatulag süvit a szél a Halesz halmai fölött Domokos ádáz nyilalást érez a gerincében. Min den neszre fölriad. Háha sejti már, hogy én vagyok a „kis báró," akinek vérére szomjúhozik. Azért készítette kt a fejszét? Próbált mozdulatlan feküdni, de szive ijesztő­en kalapált. Mintha jeges ököl nehezedne a szi vére a dunyha nyirkos huzatán keresztül. Az öregúrnak nyugtalan lélegzetét figyelni, majd nem birja tovább... kiugrik az ágyból és a fél­homályban lázasan öltözködni kezd. — Hová készül? — ripakodik rája a részeg — Megszomjaztam... — hebegte Domokos, mig hangja egészen rekedt. — Ott a bor az asztalont — Csakhogy én kutvlzre szomjazom, — kiáltott fel a halálrarémült vadász, míg kirohant az éj­szakába. hogy vissza se fordulion többé.

Next

/
Thumbnails
Contents