Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-20 / 69. szám

DÍLMAGYARQRSZÁG •ZeOEO. Szerke«>tO*ég: Somogyi ucca U. L em. Telel ont 23.33.. Kiadóhivatal, kOlcMakttnyvlftr «* Jegyirodái Aradi oooa S. Teleiont 13.00. - Nyomdai lcw UpOl ncca 19. Teleiont 13-00. - lavlrnfl *» lerélclmi MlmagyaronxAg, Szeged. Szegedi szépségek Az idegen befelé sétál a vasút felől és a Boldogasszony-sugárut végén imponáló méretekben bontakozik ki előtte a városkapu és a tanítói internátus félig kész épülete. Posthumus alkotás gyanánt megvalósulófélben van a nagy városépítő elgondolása, hogy ezen a kapun belül táruljon fel a tulajdonképpeni város, gondolkodó agya és lüktető szive száznegyvenezer ember életének. Elgondolásához tartozott az is, hogy a kapu fölött, az épület külső oromzatán Boldogasszony szobra emelkedjék, csillagkoronával a feje körül. Esténkínt, ha leszáll a sötétség, villanyfényben kigyulladnak a korona csiílegjai és végigragyogják a sugárutat, amely Magyarország patronájáról vette a nevét ... Van-e valaki a városnál, aki a városkapu elkészültének közeledtével számon tartaná Klebelsbergnek ezt a művészi hagyatékát és legalább is emlékezetbe idézné, hogy vannak még lerovásra váró adósságok? A kapun belül feltárul a Gizella-tér. Nem olyan rendezettségben ugyan, mint szeretnénk, de mégis valahogyan. Balra, mint a kitöredezett fog sajgó fájdalma ásítozik a Társadalombiztositó Intézet jövendő székháza na k telke, amelyről ugy tudtuk; hogy kalandos árlejtési történetek és szigorúan erős Ígérgetések után az idén nem marad mór beépítetlenül. Így tudtuk, ugy tudtuk, a polgármester is így tudta és most mégis kétségek kezdenek mardosni bennünket, hátha mégis, hátha mégsem? Hátha Budapesten soknak találják azt, aimit Szeged eddigelé drága áron kapott és kevésnek azt, amit fölösleg gyanánt esztendőnkint Szeged beszállított a Társadalombiztosító központjába, hogy belőle másutt építkezzenek? Lesz-e olyan jóakarója a városnak, aki hozzájuttat bennünket ehhez a már megtervezett, elhatározott, de még mindi? a jövő ködében rejtőző építkezéshez? Balra, a piaristák gimnáziuma és az egyetem tudományos intézeteinek épülettömbje között van a kicsiny Rerrich Béla-tér. Szegény Rerrich Bélának, aki oly korán ment el közülünk, egyik legkedvesebb, intim alkotása. A tér közepén immár öt esztendő óta egy szobornak talapzata. A talapzat már oly régen áll, hogy szinte el is felejtkeztek róla. Aki nem tudná, vegye tudomásul, hogy itt kellett volna felállítani a mását a két Kolozsvári testvér, a két legismertebb nevü középkori magyar szobrászmester Szent György szobrának, amely a prágai királyi várnak egyik terét ékesíti. A középkori legenda — vagy talán nem is középkori, — azt mondja, hogy ezt a kis szobrot Klebelsberg elkészíttette, le is küldötte Szegedre, de olyan jól elraktározták, hogy nem tudják, hol is kell keresni. Igaz-e, nem-e, mi nem tudhatjuk, de azt tudjuk, hogy a repkény zöld és a zöld a remény szine. A talapzatot befutó repkény engedi remélnünk, hogy a szobor mégis csak előkerül valahonnét a feledés homályából. Az idegen egy másik kapu alatt belép a fogadalmi templom terére. Imponáló kép, még a befejezetlenségében is. Mindenki megértheti, hogy a nehéz viszonyok korlátokat szabtak az alkotás lendületének és a tér nem épülhetett ugy körül, hogy csakugyan egyik legszebb tere legyen egész Európának. De hisszük és reméljük, hogy a további kiPéntek, 1936 március 20. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 69. sz. EtÖElZETES i Havonta heiyben 3.20, Yldéken et Budapesten 3.00, uuilöldlSn O 4U pengO. — Egyei tzdm Ara hélKö» nap ÍO, vatár- &* Ünnepnap ÍO tln. Hirdetések tel-véitele tarifa szerint. Megleleolk Mtfö KlvCfelével nnno-iía reggel, építés tervei nem kallódtak el és ezeket a mérnökség hét lakat alatt őrzi, hogy valamikor, ha jobbra fordulnak az idők, kőbe tudjuk önteni a lendület éveinek nagy elgondolását. De — kérdezi a tér hatásától lenyűgözött és a nemzeti mult iránt kegyelettel viseltető idegen —, feltétlenül szükséges-e, hogy a nemzeti emlékcsarnok szoborsora egy ujabb Klebelsberg pihenést nem isnierő energiáját várja, mig kissé letakarítják? Mi elhisszük, hogy irtózatosan nehéz a közigazgatási határkérdések megoldása, különösen az, hogy a takarítás kinek a hatáskörébe tartozik, de talán mégis, no talán mégis rendet lehetne teremteni a meglevő szobrok tisztántartása körül. Szerencse, hogy az idegen csak nappal látja a teret, mert nem tűnik fel neki, hogy a térnek majd tíz esztendő óta, mikor megépitették, nincsen semmi világitás a. Egyideig el lehetett intézni ezt a kérdést azzal az álnokul kenetteljes megállapítással, hogy legszebb ez az árkádos tér holdvilágos éjszakákon, boltiveinek misztikus sötétségében. Idővel azonban az ilyen megállapítások kissé megkopnak, különösen, ha némileg nélkülözik a belső igazságot. Mi még emlékezünk azoknak a dísz-kandelábereknek terveire, melyeket a tér négy sarkán kellett volna felállítani. Akkor nem a holdvilág és nem a sötétség dicsérete volt az uralkodó irányzat. És végre is, a városnak egyik legszebb tere örök időkre világítás nélkül nem maradhat. Vannak azonban Szegednek egyéb terei is, például a Tisza Lajos-körutnak háromszögalaku kiszélesedése az üzletvezetéséé épülete és Lechner egyszerűségében is bájos alkotása, a református templom között Ha ezt a teret nem nyugtalanítaná a gőzfürdőnek indiai pagodlit utánzó és valamikor talán szépnek tartott képtelenségre, külső megjelenési formája ellen nem lehetne kifogást emelni. Ellenben a tér közepén még mindig ott disztelenkedik a mélykutat takaró deszkabódé, amelynek kifolyói a kimosott tejesköcsögök fehér nedűjével árasztják el hetipiacos napokon az aszfalti szürkeséget. Nálunk az a kincs, amit a mélykút jelent, külsőleg szinte degusztáló formában mutatkozik. Ha külföldön volna, a ravasz osztrák sógor, vagy az élelmes talián szövetséges bizonyára már díszes vasráccsal vette volna körül és a vasrácson belül talán csinos leányok pénzért árulnák a palackokba öntött vagy poharanként felkínált meleg vizet. Némi ásványi ingredienciát kétségtelenül lehet benne felfedezni. És ha csakugyan számbavesszük Szeged szépségeit és idegenforgalmi különlegességeit, vájjon mi'rt ne lehetne ezt az ezer méteres kutat is a reklámba belekapcsolni? Szó, ami szó, Szegednek vannak szépségei, de kissé elhanyagolt állapotban. Most tavasz van, a városok nagytakarításának ideje, előtte vagyunk a várt idegenforgalom szezonjának. Szerető gonddal el lehetne érni, hogy a szegedi szépségek szépet is mutassanak. Anglia segitséget nyújt Franciaországnak és Belgiumnak támadás esetén Megegyeztek Londonban a locarnói hatalmak és kimondták, hogy Németország megsértette a szerződéseket London, március 19. Hajnalig tartó izgalmas. tanácskozás után a Népszövetség Tanácsa cfütörtökön délben és délután ismét ülést tartott és c::en az ülésen már rósztvett Ribbentrop, NémeLoi-Ézág Jíépiviselője. Az éiszakai tanácskozáson létrejött a megegyezés a locarnói hatalmak között, hogy a hágai nemzetközi bíróság döntését kérik ki annak a megállapítására, hogy a francia—szovjet szerződés összeegyeztethet 5-e a locarnói szerződéssel, továbbá a francia—német határnak csupán a német részén állapítanak meg 20 kilométeres katonamentes zónát és azt rendőri haderő ellenőrzése alá helyezik. Felmerült az a terv is, hogy a német—francia—belga határon nemzetközi csapattestekkel váltják fel ugy a francia, mint a német csapatokat és ezek a nemzetközi csapatok mindad dig a helyükön maradnak, amíg létre nem jör a végleges biztonsági rendszer. Az éjszakai megbeszéléseken a franciák nyo mása alatt Anglia jelentős engedményeket ha tározott el és így jött létre az egyesség, amelyet azonban a németek elfogadhatatlannak tar tanak. Ebben a hangulatban ült össze délben 8 Népszövetség Tanácsa. Ribbentrop beszéde A Saint James palotában a Népszövetség Tanp'"~a délben ült össze. Ribbentrop, Németország képviselője a tanácsasztal jobb szélén foglalt helyet. A Tanács azonnal megadta a szót a német kiküldöttnek. Ribbentrop a köveid-nőket mondotta: — A német kormánv elfogadta a meghívást, hogy maga is hozzájáruljon a politikai helyzet tk:.>ázásához. A locarnói szerződésnek az volt a célja ós értelmi hibája, hogy erőszak alkalma sása' esetén védelemben részesítse Franciaországot és Belgiumot, másrsézt, Németországgal szemben ezt a megállapodást Anglia és Olaszország garantálta. Bár akkor bizonyos nehézségek merültek fel, Franciaországnak Lengyelországgal és Csehszlovákiával már előzőleg kötött szerződései miatt, de Németország végül vállalta ezeket a szerződóseket. Védelem nélkül kellett hagyni Németország egyik legjonto sabb vidékét, ennek 11 millió lakosát. Az iea/