Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-18 / 67. szám

1936 március 18. D fi MAGYARORS7AO 13 »Fel kell fegyverkezni azok ellen az eszmék ellen, amelyek ellentétesek a magyar hagyományokkal« Dr. Szabó Mihály előadása az egyetemen a hitlerista magánjogról — „4z igazi kö­zösség középpontjában nem a »néptárs« áll, hanem a sokkal magasabbrendQ fo­galom : az Ember" — Dr. Menyhárt Gás­pár a német rendszer kritikájáról (A Délmagyarország munkatársától. Az Egye­tem Barátai Egyesületének jog- és államtudomá­nyi szakosztálya — mint ismeretes — előadás­sorozatot rendez a horogkeresztes jogrendszert-! ről. Kedden délután az egyetemen dr. Szabó .Mihály birósági fogalmazó-joggyakornok, az egyetem sub auspiciis gubernatoris doktora »A nemzeti szocialista magánjog alapelvei« címen tarlott érdekes előadást. Bevezetőben simertette a nemzeti szocializmus jogi programját, beszólt a népközösség eszméjé­ről, rámutatott azokra a változásokra, amelyek1 a népközösségi eszmének a magánjogok területére történt bevonulását jellemzik. Foglalkozott a há­zasság ¿6 család védelmére vonatkozó törvényeké­kel s főként azokkal a tilalmakkal, amelyeknek oéljü »a népközösség szempontjából nem kívá­natos házasságok lélrejövetelének« megakadáiyo­záía. Ismertette az örökös parasztbirtok intézmé­nyét, köte.mi jogi vonatkozásban a német mun­kajog alapelveit. Rámutatott ezután arra, hogy a népközösségi gondolat megvalósítása a ma­gánjogban nem könnyű feladat, mert éppen a magánjog az a terület, amely lényegileg indivi­dualizmusra felépített rendszer« folytán a közös­ségi gondolataik leghevesebben ellenáll. — Kétségtelen — mondotta befejezésül dr. Szabó Mihály —, hogy a rosszul értelmezett libe­ralizmus nyomában felszabadult önzés a lelkeket engesztelhetetlen ellentáborokba gyűjtötte. De az a kérdés, hogy alkalmas-e az eszme nemzeti szocia'ista megfogalmazásban arra, hogy az em­beri természetben lappangó tulajdonságok kő* zöl egy magasabbrendü erkölcs szempontjából is az értékeseket hivja életre és elnyomja azokat, amelyek az emberi együttélésre károsak. K|érdés, hoigy ft szolgálat, áldozatkészség, hűség és becsület határainak kizárólag egy népközösség kereteibe való beszoritása, illetve a faji érdékeknek az általános emberi ideálok fölé helyezése az emberi Jélek szabad kiteljesedését mozdít ja-e elő, vagy pedig cireulus vitiosust jelent a régi bálványok átfestett képei körül. Bár jönne el végre az igazi közösség ugy az egyes emberek, mint a népek viszonyában, de ennek utja nem a politikum, ha­nem a humánum és központjában nem a »nép­társa: áll, hanem egy sokkal magasabbrendü fo­gatom: a* Ember. Mai aiMaM Fém súroló csutak 1 drb , Bőr fotball labda l«es csak kUlsS Főzelék vágó fémből Oroszhal l üveg 1 literes (üvegbetét 20) Csokoládé drazsé 10 deka Sa szened! házlszappan 34 ff 1 drb 00a 1/» kff •• Holnap Isméi más cikkek«! hirdetünk I F!Í1YEUS HOLNAPI HIR"STÉS!!HX1TI párisi HAGY Áruház üt. SZEGED. CSEKONICS és KISS UCCU SAROK 10 f. 98 f. 18 f. 88 f. 20 f. A tapssal jutalmazott előadás után dr. Buza László egyetemi tanár mondott köszönetet az elő­adónak tárgyilagos előadásáért ós örömmel álla­pította meg, hogy az előadó a szegedi egyetem sub auspiciis gübernatoris doktora. Az előadáshoz dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár fűzött érdekes reflexiókat. Elismeréssel ál­lapította meg, hogy az előadó széleskörű ismere­tek birtokában vállalkozott a nemzeti szocialista magánjog ismertetésére, •kívánatosnak tartaná azonban, ha alkalomadtán, talán egy másik elő­adás kenetében foglalkozna ennek a jogrendszer­nek a kritikájával is. — Erre azért lenne szükség — mondotta Meny­hárt Gáspár —, mert az eszmék vámmentesen juthatnak el hozzánk és jó, ha már eleve fel vagyunk fegyverkezve azok ellen az eszmél: el­len, amelyek a mi nemzeti intézményeinkkel, jogi elgondolásunkkal, hagyományainkkal nem vágnak össze és igy meghonosításuk nem kívánatos. Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar gondolko­dás ki tudja válogatni ezek közül mindazt, ami nem helyes. Ehhez azonban szükség lenne a dol­gok alapos és meggyőző kritikájára. A nemzeti szocializmus éppen ugy, mint a marxizmus — mert hiszen a kettő között a végcél tekintetében igen szoros kapcsolatok, azonosságok vannak — az egyént teljesen abszorbeálni akarja, pedig az embert, az egyént nem lehet kikapcsolni, vagy $kmck avcbSrs uagtjp&pusii Leányom arcbőre nagypörma és zsíros: nem basznál mist csak l'h 10 9 e pt-s zap pan t, (lz a legjobb hatású szappan az1 Ilyen arcbőr számira. Én is bosszú idő ótaaTtilosepC» szappant használom a légül, «esőbben. Tisztelet»* M. K. ISM. április 10. felosztani semmiféle totális államkeretek között. A népeknek tagadhatatlanul szükségük van viha­rokra, amelyek megtépázzák a fákat, de szét­szórják a magvakat is, hogy azután, amikor el­vonulnak, ezekből a magvakból uj, egészséges fák sarjadjanak ki. Dr. Menyhárt Gáspár általános helyesléssel fo­gadott beszéde után dr. Buza László berekesz­tette az előadó ülést. Csillárt, rádiót MFTFnn Pcillőmifáv sa*ál szegedi üzletében vasa LlLUn ÜSIIIdiyydl rolfon! Néhány tájékoztató ár 4 lángú modern ebédltfcsOlár . . Állólámpa, modern P 17.­.. 3-SO METEOR villamossági és Csillár-ÖMár R. T. Szegedi Üzlete: 11 KASASZ VCCA 11. TELEFON. 33—7« Kedvező fizetési ei/élelek. l/ntó könyvecskére 6 Havi hitel. Kér/01c20 kirakatunk megtekintései Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kapható. Díjtalan bemutatás A szegedi adófizetők hatodrészénéi árverést tűztek ki, de februárban egy árverést sem tartottak meg (A Délmagyarország munkatársától.) A mult hónapban 682 107 pengő adó folyt be a városi adóhivatal pénztárába Ez meglehetős nagy összegnek látszik, de mégsem érte el a kirovást. Az adóbevétel hónapról-hónapra csökken Szegeden, a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén ismertetett jelentésből meg­állapítható, hogy ezidőszerint az adóhátralék az előírás 37 százalékát teszi ki. Felsőbb utasításra a városi adóhivatal az adófizetés iránti figyelmeztetéseket és az ár­verés kitűzéseket nagy lendülettel eszközölte­ti. A mult hónap folyamán nem kevesebb, mint 12.624 adófizetés iránti figyelmeztetést küldtek ki, árverés kitűzés 8603 esetben tör­tént. Hozzávetőlegesen ötvenezer adófizetője van Szegednek, februárban az adófizetők egyhatodrészénél tűztek ki árverést, mert nem fizették be az elmaradt részletet. A városi adósivatal belátó eljárására vall azonban, hogy a több, mint nyolcezer kitűzött árverés közül egyet sem tartottak meg a mult hónap folyamán. Március valamivel jobban indult az adófize­tés szempontjából, eddig több ezerrel keve­sebb árverést tűztek ki, mint február 15-ig. ínségesek csatája a rendőrrel egy kéve rőzse miatt A rendőr kardjával megsebesített egy ellenszegülő munkást (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den este ízgafmas jelenetek játszódtak le a köz­úti hidon ínségmunkások és rendőr között. Égető Ernő ínségmunkás az u ¡szegedi ker­tészetből igyekezett hazafelé és a hídfő mellett egy kéve rozsét szedett ös&ze, Illetőleg vágott le, hogy azt hazavigye. Nemsokkal később a hidon Balogh I. István rendőrőrmester iga­zolásra szólította fel, majd mivel kellő igazo­lás nem volt nála, elő akarta állítani az őrszo­bára. Égető szétszórta a rőzsét, hevesen vitat­kozni kezdett a rendőrrel és nem akarta követ­ni. Közben odaért az ínségesek egy csoportja, az izgatott hangulatban heves jelenetek ját­szódtak le, végül is a rendőr egy járókelő se­gítségével karonfogta a tiltakozó Égetőt, hogy bekísérhesse az őrszobára. Az izgatott inségmunkások közül ekkor a rendőrhöz lépett Stenge Frigyes azzal, hogy engedje el munkástársát. A csoport körülvette a rendőrt, mire az kardot rántott és Stengére sújtott. A kard nvolc centiméteres sebet ejtett az' inségmunkás kar ján. Az izgalmas jelenet után Égető a város felé szaladt, a gyűrűből Stenge is kiszakította magát; a menekülés azonban nem sikerült, rövid hajsza után mind a két ínségest elfogták. Égető előadta a rendőrségen, hogy családjá­val, három kisgyermekével nyomorog, este \ gyermekeket akarta megfürdetni és hogy a fű­téshez be tudjanak otthon gyújtani, azért szed­te össze a rőzsét. Égetőt és Stengét őrizetbe vit­ték.

Next

/
Thumbnails
Contents