Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-17 / 66. szám

1936 március 17. DEL'MAGYAPORSZAO s \ kamara tiltakozik a Hangija paprikamonopoilum-kiserlete és a kereskedelem megbénítása ellen A termelők, a kikészitők és a kereskedők továbbra is a szabad forgalmat kívánják (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi ós iparkamara hétfőn dételőtt teljes ülést tartott nagy érdeklődés mellett- Vértes Miksa elnök bevezetőben bejelentette, hogy Tonelli főtitkár hosszú betegsége után átvette hivatalát és ismét megkezdte értékes munkásságát. Az ülés dr. Tonelli Sándort lelkesen megtapsolta. Vértes elnök ezután a gazdasági álet halottait parentálta el; Sándor Pált, az OMKE elnökét, akinek érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Az elnöki előterjesztések' beszámoltak az utóbbi idők gazdasági mozzanatairól, a kamara munkásságáról. Bejelentette, hogy az ipari továbbképző tanfolyamok után jövőre . kereskedelmi szaktanfolyamoka! fognak rendezni. A paprik-iértékesilési csarnokra vonatkozó köz>gyülési határozat a közeljövőben kerül a miniszterhez és minden remény megvan arra, hogy az építkezés még ez évben befejeződjék. Ismertette ezután a husexporl-ügyet és megállapította, hogy a Hangya bekapcso ódása a legnagyobb mértékű elkeseredést váltotta ki az iparosok körött. Dr. Tonelli Sándor főtitkár megköszönte a kamara tagjainak rokonszenvét, amely betegsége alatt irányában megnyilvánult. Reitzer Miklós szólalt fel ezután a Hangya akcióiról. Még el sem ült a Hangyának a husexport ügyében végzett akciója — mondotta —, máris ujabb takciót. készit a Hangya és ezzel Szeged egzisztenciájára tör. A Hangya a szegedi paprikát monopolizálni akarja. Az édesnemes paprikát 1.40-ért akarja átvenni a termelőktől és 2.80-ért, 100 száz a'ék os haszonnal akarja tovább adni. Ha ez az akció sikerülne, 2 és félmillió pengő hasznot jelentene a Hangyának. A Hangya azt mondja, hogy ezt az export érdekében feszi. A szegedi paprikakerefkedelem 50 esztendős múltra tekint vissza, de soha sem volt szüksége ilyesfajta támogatásra, mert évrőlr-évre el tudja és el tudta helyezni a termést. Az elszakított területek elvesztése után Amerika és Németország piacait hódította meg a szegedi kereskedelem. Vannak egyes urak, akik minden miniszter változásnál felvetik ezt az üzletet, hogy maguknak jó állást kreálhassanak... Tone'li: Vannak ilyen urak Szegeden isi Reitzer Miklós ezután kifogásolta, hogy ebben az ügyben a minisztériumban állandóan zárt ajtók mögött tárgyalnak és az ér. dekelteket nem értesitik semmiről sem. A szegedvidéki termelők nem kívánják a paprika irányítását. Kérte a kamarát, hogy a város hatóságával együtt világosítsa fel a minisztert arról, hogy ugy a termelők, mint a kikészitők és kereskedik továbbra is a paprika szabad forgalmát kívánják. Papp József a közszállitások ügyében szólalt fel, majd Dobóczky Szilveszter a paprikatermelés és kikészítés múltját foglalta össze. Ezt a paprikát A'sóváros népe teremtette ír •; és most még ezt is el akar iák venni Szegedtől. — Ha a Hangya akciója sikerül — folytatta —, akkor valóságos bünt követnének el és lezüllesztenék a szegedi paprika hírnevét, ötven év alatt a legteljesebb harmóniában dolgozott Szegeden a termelő és a kikészítő, valamint a kereskedő. A háború alatt indokolt volt, ha monopolizálták a paprikát, de akkor is láttuk, hogy mi történt. Pick Jenő kifejtette felszólalásában, hogy szerencsétlen gondolatnak tartja a paprikamooopoliumot. Javaísolta, hogy a kamara bocsásson ki kérdőlapokat és kérdezze meg ugy a szegedi, min ta kalocsai érdekeltségeket. Vörös József kifogásolta, hogy az elnöki bejelentések nem tartalmaznak egy szót sem a munkanélküliségről és a kamara területén uralkodó nyomorról. A kiskereskedelem és a kisipar helyzete ma roszszabb, mint valaha. Ama kérte a kamarát, hogy ebben az ügyben felterjesztést intézzen a kormányhoz. A Hangya működéséről szólva, bírálta az állami pénzen szubvencionált szövetkezetek működését. Az adófillérekből fentartott szövetkezetek arra törekszenek, hogy tönkrei,egyék a kisegzisztenciákat. Iritz Béla arra kérte a kamarát, hogy minden erejével hasson oda, hogy a szegedi szabadtéri játékok az idén is megrendezhetők legyenek. Nem az a fontos — mondotta —, hogy ki rendezi azokat, hanem hogy a játékok az idén is megrendezésre kerüljenek. A szegedi iparosok! és kereskedők jól emlékeznek arra, hogy a szabadtéri játékoknak mit és mennyit köszönhet-, nek. Elsősorban a szegedi gazdasági életet érintené súlyosan a szab.idtéri játékok elmaradása. A helyesléssel fogadott felszólalás után dr. Bárón v József a baromfiexport érdekében szólalt fel. majd Varga Mihály ar-'' beszelt, hogy egyre több lehetőséget csavarnak ki a kereskedelem kezéből. Monopóliumok réme i-nyeget, másrészről kérik és követelik a fiatalság elhelyezését a gazdaságii életben. A kereskedő nyomorúságos helyzetében inkább elbocSájt, mintsem felvesz uj erőket. Az Az egykéz-rendszer po'itikája mellett nem lehet szó arról, hogy a gazdasági élet fellendüljön. Rainer Ferenc az OTl-székház építésének ügyét sürgette általános helyeslés közepette. Vértes Miksa válaszában kijelentette, hogy a kamara aggályosnak tartja azt, hogy az érdekeltek né'küíakarnak dönteni az érdekeltek sorsáról. A Hangya akciójával szemben az egész paprikaérdekeltségnek egy fronton kíll küzdenie, örömmel látja a felszólalásokból, hogy az egység meg is van. Bün lenne azt a termelési ágat uniformizálni. Lássa be a kormány, hogy csak az viselheti az értékesités konjunkturális hasznát, aki évtizedek óta viseli a termelés kockázatát is. A kamara teljes mértékben a szegedi paprikaérdekeltség mellé áll és mindent elkövet érdekében. Közölte, hogy a szegedi szabadtéri játékok megrendezése ügyé-i ben is eljár a kamara a város hatóságánál. Dr. Landesb^rg Jenő ügyv:;.eíj-tíkár a titkári jelentést ismertette, majd Vörös József, Papp József az uj ipartörvényről beszéltek, azután dr. Landesberg Jenő számolt be az ipartestületi munkaszabályzatról, az ipartestületi vizsgáló bizottságok alakításáról, az ipartestületi jegyzőtanfolyamról, a körzeti ¿ipartestületi értekezletekről, az idegen községek hetivásárainak, látogatásáról szóló rendeletről. Ismertette a vasárnapi munkaszünelröl szóló rendeletet, amely a tej csarnokoknak kedvezőbb helyzetet teremt. HÁRMáS CfU Házias, ¡6 ételek Jó italok Olcsó árak «melyek, PROF ETA ^ megnyerik. mint a szatócsoknak, fűszereseknek. A kamara ebben az ügyben eljár az illetékeseknél Lőffhr György indítványa alapján. Dr. Cserzy Mihály az ipari előkészítő tanfolyamokról számolt be. Szegeden a tanfolyamok megindultak és szépen prosperálnak, de megindultak a vidéki városokban is. A minimális munkabérek és a maximális munkaidők ügyében már számos rendelet jelent meg, több szakmában kiinevezték az árvizsgáló bizottságokat, a klamara ebben a kérdésiben a vidék nagyobb befolyása érdekében száll síkra. Dr. Pleskó András a kifőzőipar munkakörének megszigorításáról tervbevett rendelet-terveJ zetet ismertette. A rendelet-tervezethez hozzászólt Horváth Ferenc, aki a vendéglősök érdekeiben további megszorításokat kért a ki főzésekkel szemben. Dr. Tonelli Sándor főtitkár a kívánságokat teljeeithetetlennek mondotta. Váratlan vihart kavart fel a vendéglősöknek az az indítványa, hogy a kereske« delemben a bor és egyéb szeszesitalok elárussitásánái töröljék el az üvegeknél a »coa«, »kb.«. megjelölést és kötelezzék a keres, kedőket üvegeik hitelesítésére. Boda Bertalan rámutatott arra, hogy ez a kérelem teljesíthetetlen. A kereskedésekben vásárolt bornál nem károsodik meg a közönség, mert a differencia csak elenyésző lehet és legtöbbször a közönség javára szolgál. Több hozzászólás után a kamara a javas-« latot, elvetette. Dr. Pleskó András terjesztette elő a kamarának azt a javaslatát, hogy felterjesztésben kér« jók a kormánytól a szegedi állami tisztviselőknek a budapesti lakbérosztályba való sorozását, Iritz Béla kérte a régi házadókulcs visszaállítását és az uj építkezők részére pótadókedveaményt. Ezzel reméli a pangó építkezés megindulását. A kamara a javaslatot elfogadta. Asz olvasó rovata Márc usi ünnepély az iskolában Tekintetes Szerkesztőségi Ugy a magam, mint sok érdekelt szülő nevében hálásan köszönöm; amiért voltak szívesek megakadályozni, hogy az alsóvárosi népiskolában csak azok a tanulók vehetnek részt a márciusi hazafias ünnepélyen, akik 10 fillért fizettek volna. Foglalkozva az igazgató ur nyilatkozatával, amelyet a Délmagyarország szombati számában tett, kijelentem, hogy a tévedés az igazgató ur részéről történt, amikor azl mondja, hogy minden fizetés nélkül minden tanuló résztvesz az ünnepélyen, mert a helyzet az, hogy az összes osztályokban ugy hirdették ki, hogy csak azok vehetnek részt az ünnepélyen, akik 10 fillért hoznak. A tehetős tanulók el ig vitték a 10 fillért, amit a tanulók csak péntek délelőtt kaptak vissza, amikor a 7<?gnagyobb valószínűség szerint a tek. Szerkesztőség már közbelépett. A beszedett összeg visszaadása után azt hirdették ki, hogy mindenki eljöhet befizetés nélkül. De ha a tek. Szerkesztőség nem lép eredményesen közbe, akkor valószínűleg csak a fizető tanulók vehettek volna részt az ünnepélyen. Hálás köszönetem ismételt kifej azése mellett soraim szíves közlését kérve, maradok tisztelettel Caláírás ).