Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-15 / 65. szám
2 oe [MAGYARORSZÁG 1936 márcim 13: f Déímagyavovsxág legnagyobb | női kábái és vuhaávuháxa ¡•P. Reich Erzsid K» ^^T »3 Unió könyvek érvényesek: — Széchenyi tér 17. Kőpostáva' szemben, tf volt, mert nekünk ez a leghosszabb határunk Németországgal. Belgium nem szolgáltathatott soha semmiféle okot sem a szerződés megszef jésére és jelen esetben is kezdettől fogva a egszigorubb lelkiismeretességgel ragaszkodtunk a szerződés betűihez és szelleméhez. Ezután B r u c e elnök bejelentette, hogy róbb szónok nincs. A Tanács ezután zárt illést .ártott, amelyen arról tanácskoztak, hogy küld,jenek-e formaszerü meghívást Németorzágnak. Az ajtókat gondosan őrizték, nehogy illetéktelenek léphessenek a terembe. A Népszövetségi Tanács délutáni zárt ülésén 1 ha tár ózta, hogy megismétli a korábban Németországhoz intézett meghívást, nnely szerint jelenjék meg Németország a Népszövetség tanácsülésén tekintettel azokra a nyilatkozatokra, amelyeket a francia én belga kiküldöttek a locarnói egvezménv Németország 41tal történt megsértésével kapcsolatban tellek. Jl meqhivás London, március 14. Az a meghívó távirat, amelyet Avenol népszövetségi főtitkár a német kormányhoz intézett, a következőképen szól: — Hivatkozással arra a táviratra, amelyet márN« mulassza el buOapesll tartózkodása atati +NflfTI J. + Budapest, IV., Pelőll Sándor ucca 17. sz. le lkeresni, ahol leRtökéletetebb kivitalii gumlharlsnyAKat, cipftbetétekel, sérvkoiőkeí, mUlftbakat és ufrendszerO hallókészülékeket jejrJutányoKbbsn «zersshetl be. cius 8-án intéztein a német kormányhoz, á népszövetségi tanács meghívja a német kormánji, mint a locarnói szerződés aláíróját, hogy vegyen Megegyezés Paris, március 14. Az Information berlini jelentése szerint a francia—német megegyezés — lehetséges. Hire jár annik, hogy e Raj na-vidékre? küldött német csapatok visszahívása tárgyábani megegyezés jöhet létre. Németország a megegyezés előtt módosító lépésre fogja elhatározni magát, hogy ezáltal a világ közvéleménye előtt bebizonyítsa békealkaratát. Természetesen nem lehet részt a tanácsülésen a francia ás a belga kormány közléseinek megvizsgálására. A népszövetségi tanács a Sant Jame»-pílotiban hétfőn, március 16-án délután fél 4 órakor ül egybe. Berlini értesülés szerint a német kormány holnap felel a meghívóra. A meghívást jelenleg a német külügyi hivatal jogügyi szakértői tanulmányozzák, amiből arra következtetnek, hogy a német kormány esetleg elfogadja a feltételeket, azonban fenntartást fiiz azokhoz. - lehetséges szó a Rajna-vidék teljes kiürítéséről. Herriotnak Sarrauttal folytatott megbeszélése során híre jár annak, hogy a francia álláspont bizonyos mértékben módosul. Herriot állítólag a békülékenyebb politika hívének mutatkozott él Sarrautnáí tett látogatása alkalmával ebben U irányban igyekezett befolyásét ér*ényesiteni nak, ki volt az apád-anyád, milyen vallású vagy, hány gyereked van, miből élsz, voltál-e katona é* a többi... Miska eleinte azt hitte, hogy ezek a mérges bá csík osak tréfálnak vele és nevetni akart Aztán sok-sok irást olvastak föl, amikből Miska egy szót sem értett és megkérdezték tftle: — Megértetted a vádat? — Igenis. — Nohát akkor mondd el, hogyan károsítottad meg ezt a jó felebarátodat? Miska elmondta ugy, ahogy volt: ostorosapó« font és ezalatt a disznók beszaladtak a kukoricába. ö nem tehet róla. — De igen! — Te vagy a bűnös! — Tönkretett engem — siránkozott S/élpál uram. „ A bíróság elvonult. Hej, mi lesz most? Miska rimánkodva nézett a falon függő keresztre. Krisztuskám, segíts meg! Bevonul a bíróság, de nini, a tártról leszállott Jézus Krisztus jön oz élén. — Ne vádolj, hogy ne vádoltassál. A Megváltó ránéz" Szélpálra és ezt mondja: — Ne sirjl Te tízszeresen visszaloptad már az András gazda kukoricájából ezt a kis kárt. András gazda neki akar ugrani Szélpáliflak, fl* a Megváltó egv uijmozdiilatfal leülteti: — Csillapodj? Emlékezzél arra, amikor éjszakának idején a Szélpálék heréjét megkaszáltad És ti vádoljátok ezt a gyermeket? Nesze, fiacs kám. A Megváltó uj ostorcsapót ajándékozott a kiskanáisanak. A nagyörömre riadtan ugrott föl a kis kanász Megdörzsölte a szemét; hát csak álmodott? Ugy ám! A fanvaablak már sötét. András gazda lefeküdt és a kiskanász megindult az Istállóba, hogy lefeküdjék üres hasfal, büflbödjék az uj ostorciaftóért, meg a disznók iőllakatásáért... A locarnói hatalmak megvárlák a Népszövetség döntését London, március 14. A locarnói hatalmak délután 5 óra 30 perckor kezdték ujabb tanácskozásukat a külügyi hivatalban. Ezt megelőzőleg Eden külügyminiszter, Neville Chamberlain kincstári kancellár, Ramsay MacDonald, lord Hailham lordkancellár közel egy óra hosszat tanácskoztak a miniszterelnökségi palotában. Az értekezletről a következő hivatalos közleményt adták ki: — A locarnói szerződést aláirt es szavatoló hatalmakat képviselő miniszterek bizottsága este a külügyi hivatalban összeült és hosszabb eszmecsere után elhatározta, hogy legközelebbi ülését akkor tartja meg, amikor a Népszövetségi Tanács már döntést hozott a francia és a belga kormány részéről eléje terjeszteti közlések ügyében Francia körökben kijelentették, hogy ha a Népszövetségi Tanács keretében kételyek merülnének fel, vájjon a francia—szovjet egyezmény összeegyeztethető-e a locarnói szerződéssel, Franciaországnak nem lesz kifogása az ellen, liogv a hágai nemzetközi törvényszék dönti el a kérdést. 36 ezer katona London, március 14. A német nagykövetségen hivatalosan kijelentették, hogy a Rajnavidék egész területén, a holland határtól a svájci határig jelenleg összesen 3C.5ÓÓ katóna állomásozik, beleértve a szervezett rendőrség erőit is. Páncélos osztagok és bombavetőrepüló egységek nincsenek a Rajna-vidéken. Miután a szóbanforgó terület lakossága 14 és félmillió — folytatta a nagykövet vagyis Németország térületének egyötöde és területe Németország területének egynyoloida ahol olyan nagy városok vannak, mmt KÖln, Frankfürt, Wiesbaden. Manheim, mindezek figyelembevételével kitűnik, hogy az említett létszám mellett a megszállást csak jelképesnek lehet tekinteni. A röszkei kiskanász álma Irta FARKAS ANTAL Azt még hallotta a kiskanász, hogy a gazdája ez a hirtelentermészetü András gazda, akit Röszke csak erről a jóoldaláról ismer, nagy patáliát csapott a tanyandvaron. — Hun van az a gézengúz kölyök? Mán mögin' kárt tetetött a Szélpálék kukoricájába': beleszabaditotta a disznókat! Lefogom a béribü' a gazembörnek! A kiskanász megbújt a kazlak tövében, mert már tapasztalatból tudta, hogy ilyenkor nem jó azon melegében Andi ás gu,:d.i szeme üló kerülni; mindig elébb Jár a keze, mint az esze. Igaz, hogy amíg a tarlón az ostorcsapó fonásával bíbelődött, a disznók meglátogatták a Szélpálék kukoricáját. Kgy-két tökbe belo is harapták a monogramjukat, (le ettől ínég nem esik ki a világ feneke. Majd csak lecsihad az András gazda mérge is, ha egyet alszik rá. Különben is most jött ki a városból, aztán mintha nem is jókedvet, hanem mérget mérnének abban a városvégi csárdában: András gazda mindig olyan fölpapriikázottan hajtat ki onnan, hogy már akkor megkezdi a veszekedést, amikor még a kocsin ül. Kap itt a gazdasszony, a béres, csak győzze a hátát tartani. Hát a kanász hogyne kapnRl A gyakorlat azt mutatta, hogy ilyenkor legjobb meghúzódni alkalmatos helyen és várni addig, amig András gazda a fülirc húzza a takarót. Egy darabig még hajcihőzik, mert azok az utálatos Szélpálék már akkor a fülébe tették a tüzes taplót, amikor a járón befordult, hogy így a Miska, ngy a Miska!... No majd csak megunja, abbahag- ja A jószágok már úgyis az ólban vannak: reggdig semmi dólga velük. Csak a tulajdon gyomrával volna egv kis baja, mert még nem kapta meg a porcióját. Erről meg szó sem lehet addig, amig a gazda a télire nem fekszik. Addig várakozott Miska a házibékesség eljövetelére a kazal tövibén, amig egyszer magát is megszállta valami nagy nyugalom és elaludt. Arra ébredt, hogy lovas pandúrok költögetik: — Te vagy az a Szabó Miska? — Én vónék, pandúr urak. — Akkor haladj csak előttünk arra befelé. — Nem loptam ón, kérőm. — Nem ám, de a Szélpálék kukoricájában kárt tetettél. Hiába könyörgött Miska: a törvény elé kisérték. Sose volt még Ilyen komoly, ilyen ijesztő helyen. Kalapált is a szíve, mint a megfogott galambnak. Azok a nagyszakállú bírák ugy néztek, rá, mintha nem is a Szélpálék kukoricájában történt volna a kár, hanem az övékében. Hát még az ügyész ut, vagy kiosoda! Ez az ur mérgesebb volt ínég András gazdánál is, aki ott ült a haragos tekintetes ur mellett a vádlói székben Szélpál urammal együtt. Szélpál uram ugy tett, mintha siratná a kárt: azzal a nagybabos keszkenővel, amibe Szélpál uram azt a kis pálinkás üveget rejtette, mert titokban még itt is kortyintott egyet-ej$yet. Miska mellett fegyveres ember ült, hogy el ne szökjék. Igen, inert Miska éppen azon törte a fejét, hogyan lehetne kiugrani az ablakon, fölmászni arra a magas akácra, aztán mászszék utána a tekintetes törvényszék, ha vele tárgyalni akar. Sajnos, az ilyesmit könnyű volt itt elgondolni, de r.ehéz megtenni, mert a fegyveres ember anynyira vigyázott Miskára, mintha az ő boldogságát legeitek volna le az András gazda disznai és nem a Szélpálék kukoricáját. Valósággal ellensége lett szegény Miskának Mindín pillanatban szeretett volna ráugrani. Lngalább is ugv pislogott •rá, olyan rossz szemmel Azián megindult a kérdezősködés; hogy hiv-