Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-12 / 62. szám

<1 r>f,r MACiyaiRORs?^^; 1936 március 12. Hamis hangok Kaptuk a következő sorokat: Egy újságcikkben legutóbb visszatetsző hangzavar ütötte meg a tonikus művészet kedvelőinek fülét. A körtöltésem kivül élők talán nem is érlik meg a cikk hátterét, amelyből a városi zeneiskola igazgatói székének betöltées körüli fájdalom nyer egészen egyéni érdekű hangszerelést. Koraérett ambíciók kelevénye önti ki mérgét a város zenei életére s legcsodálatosabb mégis az, hogy ehhez a manőverhez úgynevezett „egyházi zenei körök" is segédkeznek. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy Szeged nem nagyon kényezteti el a maga zenei értékeit. Csak pirulva gondolhatunk arra a végelbánásra, amelyben a város Király (Kőnig) Péter 25 éves valóban termékeny és jelentős munkásságát részesítette. Figedy (Fichtner) Sándor értékei mellett is közönyösen haladt el a város. Most Csornák Elemér szervező munkájának pozdorjávátörésén a sor. Csakhogy más a közöny és más az egyéni támadás. A közöny a mi zenei életünk kiskorúságának bizonyítéka. Nyilt titok, hogy Csornák Elemérnek, akinek munkájához a szegedi dalos élet közelmúltjában komoly eredmények fűződnek, Klebelsberg Kuno gróf ,,csoóagyermekében" riválisa támadt. Ant o s Kálmán csupa igéret volt, aki itt talán egyedül tudja méltó módon megszólaltatni Szeged büszkeségét, Európa rangban legelső monumentális hangszerét, a fogadalmi templom orgonáját A patrónus halála után rövidesen Antos Kálmánban másirányu ambíciók kerekedtek. Felfedezte önmagában a „dirigenst" s később a jövendőbeli zenei igazgatót. Hiába próbálták barátai jóindulatu célzásokkal értésére adni, hogy a virtuozitás is zenepedagógia, sőt a karnagyi kvalitások is más-más bokorban teremnek, az ambíció elfordította munkakedvét hangszerétől s a karnagyi pulpitus közönség-sikere felé vonzotta. Ez is nemes törekvés a maga természetes korlátai között. Antos Kálmán azonban nem kóttának, hanem a riválisa személyének feküdt neki. Tiszteletreméltó hölgyek arcvonalát választva élharcosokul, templomi belső ügyeket tolatott az előtérba a saját álmainak kiharcolására. Ezért kell osat«vesztesnek maradnia. Mert Szeged lehet közömbös a zenei élet értékelésében, de még ninos az udvariatlanság mélypontján s a társadalom többségének nincsen kedve a közzétett névsor bírálatába bocsátkozni, csak azért, hogy Csornák Eleméren üssön egyet, avagy Antos Kálmánt emelje. Csornák Elemér templomi énekkara akkor is énekelni fog, ha annak személyi válogatását nem Antos Kálmán intézi s viszont a valóbari tárgyilagos zenebarátok örülni fognak, ha Antos Kálmán a maga erejéből produkál sikereket a szegedi orgona sokszínű síprendszerén. Egy gondos orgonaművész mindég megnézi előbb a regisztert, mielőtt rátenyerel a játékasztalra. Itt egy téves regisztert húztak ki; azért olyan bántó az ellentét a hang és a téma között. A közönségnek füle van. Tisztelettel (Aláirás.) — A MAVAUT-autóbuszt defekt érte a szeged-budapesti országúton. A MAVAUT-autó busz, amely rendes körülménvek között negyed 7 óra tájban szokott beérkezni Szegedre, szerdán este közel kétórai késéssel érkezett meg. Az autóbusz rendes időben indult el Budapestről, de Alsódabas közelében motordefektet kapót és ezért Budapestről azonnal útnak indítottak egy m'ásik autóbuszt, amely egy óra muiva a jelzett helyre meg is érkezett, dr ezt Pálmonostoránnl gumidefekt érte és csak háromnegyed óra múlva folytathatta útját Szeged felé. Ide azután egy óra és 50 perces késessel érkezett meg. — Fischer Kézimunkaház, Kárász-ucca 12. — „Csodahajó", csoda de jó. — Ismét kitűzték Hauptmann Brunó kivégzését. Trontoni nem hivatalos jelentés szerint Hauptmann Bruno kivégzését április 3-ra tűzték ki. — Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen. — Róbert Graves: Oaudius az Isten — Délmagvarország kölcsönkönyvtár. — Fostőipari előadás az ipartestületben. Dr. Bruckner Győző tanár március 13-án, pénteken este 6 órakor festöipari-vegytani előadást tart az ipartestület emeleti előadótermében. Alapítvány a nyugatmagyarországi felkelés emlékére (A Délinagyarország munkatársától.) A nyugatmagyarországi felkelők emlékét mindeddig seholsem örökítenék meg. A felkelésben Szegedről is számosan vettek részt, most mozgalom indult meg, hogy méltó módon állítsanak emléket. A tervet a Németországiján élő S c h 1 e s s István telte magáévá és elhatározta, hogy nagyobb összeg kamatát bocsalja rendelkezésre az emlék elkészítésére. Az elgondolás szerint a kamatból, a Nyugatmagyarországért elesett felkelők számának megfelelően, harminc gyermeket fognak felnevelni és kitaníttatni. A gyermekek száma azon városok között oszlik majd meg, melyek a legtöbb felkelőt adták. Ebből a szempontból Szeged, Sopron, Kecskemét, Magyaróvár, Kőszeg, Szombathely, Budapest, Győr, Sárvár, Gödöllő, Debrecen és Miskolc jönnek számításba. Szegedről meglehetős sokan vettek részt a nyugatmagyarországi felkelésben, egész különítmény alakult. Éppen erre való tekintettel, a terv szerint öt szegedi gyermeket fognak felnevelni. A részletek kidolgozására rövidesen bizottságot alakítanak és ennek a bizottságnak az emiitett városok polgármesterei lesznek a tagjai. Később megalakul az állandó alapítványi bizottság, amelyben a nyugatmagyarországi felkelők több képviselőjét is beválasztják. Az alapítványt kezelő bizottság elnöke vitéz Guilleaume Árpád ny. altábornagy, Nyugatmagyarország volt főkormánybiztosa lesz és Szegedről ebbe a bizottságba Bárdoss Béla ny. városi főjegyzőt, a nyugatmagyarországi felkelés egyik vezetőjét választják be. A nyár folyamán kerül sor Szegeden az öt gyermek kiválasztására, akiket majd felnevelnek és kitanítanak az alapítvány kamataiból. A nyugatmagyarországi felkelésben résztvett szegcdi polgárok gyermekei közül fogják kiválasztani az öt gyermeket és tizennyolc éves korukig teljesen az alapítvány jövedelméből gondoskodnak róluk. —«— — Szabadegyetemi előadás. A Fereno Józse) Tudomtónyegyeteim Barátainak Egyesüelte csfitörtökö délután 6 órakor az egyetem aulájában (Dugonics-tér 13., II. em.) szabadegyetemi előadást tart. Előad G1 a t z Oszkár festőmübész, a Képzőművészeti Főiskola tanára „A magyaros öltözködési mozgalom" címmel. Belépődíj nincs. — Csodahajó a színház slágere. és Müvés&ei HETI MŰSOR: Csütörtök délután: Mosoly országa. Filléres helyárak. Katonaelőadás. Csütörtök este: Csodahajó. Páratlan bérlet 1. Vezényel Márkus Alfréd. Péntek este: Csodahajó. Bérletszünet. Szombaton délután: Fehér golyó. Ifjúsági előadás. Filléres helyárak. Szombat este: Csodahajó. Bérletszünet. Vasárnap délután; Csodahajó. Rendes helyárak, Délutáni bérlet 28. Vasárnap este: Csodahajó. Bérletjzünet Csodahajó Pálmalevelek, dzsungeldiszek pompáztak a színpadon, sejtelmes fényben egzotikus öltözeltü dzsungelgörlök valami érdekes, buja hangzású, érzéki dalt énekeltek; ennél szebbet ezévben egyik ősbemutató sem tudott felmutatni... A Csodahajó remek rakománnyal érkezett Szegedre. Minden csupa melódia benne. Szívből jövő énekeket hallottunk, amelyeket nem kapott el az operettek banális sodra. A régi operettgeneráció győzelme volt ez a bemutató, a talmi tehetségek felett. Aki irta, a mesterség levegőjében nevelkedett művész. Márkus Alfréd dallamainak varázsa van, énekeli az egész nézőtér. Melegit, kellemes feszültségben tart, ritmusa a spontánság erejével hat. Az operett pedig igen szerencsés választás volt. A szerzőik: K e 11 é r Dezső és Kardos Andor humorral, ötlettel, fantáziával dolgozott. SziMárciusi ielvény ft ff fómbfll színes kivitelben 1 drb ® • MiiselymezettférlisoknSjg f^ Női kalapvirág " 28 f gyönyörű mintákban 1 drb fcW •• Csokoládés drazsé ón f 10 deka fcW •• Dobozos ömlesztett sajt itt f 1 doboz 6 drb •• Rózsafakaró 24 f olaj festéssel 2 drb 1" Holnap Ismét iris cikkeket hirdetünk i FiaVEUE HOLNAPI HIR^ETESUNKET! PÁRISI NHSY ÁRUHÁZ RT. SZEdlD. CIIKOKICS *S KISS UCM SAROK nes álmokat szőttek, megvillogtatták vágyaink távolában a kéken ragyogó tengert. Szerelem, villámlás, tigriskölyökből szeliditett angol dáma, estély, amelyen vígan dübörög a gondtalanok életének rózsás szekere, hadihajó-romantika filmhumorral. Olyan népes, mozgalmas cselekmény bonyolódik a színpadon, hogy »em érünk rá töprengeni az ilyen gyerekességek létjogosultságán, hanem remekül mulatunk, látjuk körülöttünk a mosolygós arcokat és meg vagyunk elégedve. Nem újság de ismét örömmel kell regisztrálnunk: a színpad — elragadó. Különösen az első felvonás és annak mindkét képe és a hadihajó. A jelmezek gondosak, a rendezés ötletes. Patkós Irma kitűnő. Hangja, megjelenése, játéka nagyon szép. Temperamentuma, élénksége, lelkessége valóban pillére az előadásnak. A másik kicsiny, de erős pillér Tolnay Edit, aki nemcsak táncaival szédit, hódít, de kedves groteszkségével is mint fekete nő Szép jelmezeivel és fáradhatatlan jókedvével zugó tapsokat aratott. Eöry Klárinak is kedves szerepe volt. Márkust szereti a közönség s ennek most is sok jelét adta. V e s z e 1 y mókás játéka, Bihary, Vágó kedves figurái, Pálóczy, Mészáros, Herczeg vicces alakítása nagyban előmozdította a sikert, nemkülönben Garami Jolán Ízléses komikuma. U t a s s 5 táncszámai és remek betanításai minden dicséretet megérdemelnek. A zenekarban táncolt, vibrált a dallam; Beck az igazi karmestere a tűzről pattant muzsikának Márkus Alfréd, mint dirigens is szerepelt s zenekar élén és zajos ünneplésben volt része. Ünneplés volt az egész vonalon, tapssal, ujrázással Sikeres operetteste volt. 1. v * A „Csodábajó"-ra Sz. Patkós Irma ruháit az E k k e r-szalon szállította. Vidéki színészet 1936-bnn A vidéki színészet mostanában mindenfelé túlságos szomorú napokat él át A közönség részvétlenségével küzdenek, de hiába minden, a legtöbb városban csak kevesen járnak rendszeresen színházba. Kiskunfélegyházán Szalay Károly színigazgató társulata működik már tizedik napja, de mindig üres házak előtt játszanak a derék színészek. Most a sziraidirektor gondolt egyet és a következő panaszos hangú felhívással fordult a félegyházai közönséghez: „Kedves fél egyházi ak! Tiz napja vagyunk városunkban. Játszottunk operát, operettet, drámát, vígjátékot, népies darabot, bohózatot. Becsületes színészekkel, a lehető legjebb előadásban, — de mindig üres színháztermekben. Nappal a tavaszi nap sugarai mosolyognak, este minden törekvésünk az önök kérlelhetetlen közönyébe fagy. Kedves félegyháziak — miért nem jönnek színházba? A város 40 ezer lakójától kéri harminc jobbsorsra érdemes magyar szinész, ne hagyják pusztulni a szinházat, hiszen 10 nap alatt nem vettük be a fűtés és világítás költségeit, pedig a babona szerint sok másra is lenne szükségünk! Meghajtom köszönetem és hálám zászlaját az előtt a husz ember előtt, kik napról-napra eljönnek hozzánk, akik tartják bennünk a Hitet! Ismételten és szépen kérem, járjanak színházba."