Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-12 / 37. szám

DEMMYARORSZA ÍEO. SzcrketzlOség: Somogyi ucca >2. L om. Telelőm Z303..KladúlUvalal, kDlctUnkOnyvl&r 6< (egylrodai Aradi ucca tt. Telelőm 13-Uö. - Nyomdai LO W Upól ucca 10. Teletöm 13-oe. . lavlraU iBTttlelmi DélmagyaronrAa Szeged. Szerda, 1936 február 12. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 37. sas. ELÖtlZt.r£S I Havonla hc.ybcu 3.ZU. vidéken C( Budapctlcn 3.00, RUUOIdCn • 4U pengO. — Egyei tzam Ara hAluO» nap ÍO, vaMr> £* Ünnepnap ÍO Ilii. Hír« deiéiek (elvétele tarifa szerint. Meg)» Imik héito Kivételével nanmita reggel II halott választójoga Az első lengyeltóti választáson több Halott szavazott le, mint ahány szavazatkü­lönbséggel lett a — halottak kö­vete a megválasztott képviselő. A halottak megválasztottja azután lemon­dott, hogy az élők választhassanak maguknak képviselőt A második választás az ellenzéki jelöltnek, az ellenzéki pártoknak és — a ma­gyar köztisztességnek hozott győ­zelmet Pedig egy halott most isi e ­szavazott. Leszavazott egy halott és ti­zenegyezer élő választó többsége az egyetlen halott vótumának engedelmeskedett. S ez a halott, aki a választás küzdelmében is részt­vett, aki hatalmasabb erővel agitált, mint az élő kortesek együttvéve, az a halott, aki most is leadhatta szavazatát ennél a választásnál is, ez a halott — Gaál Gaszton volt. Ez a választás az ellenzéki pártok részére az utolsó próbálkozás volt; ha számbeli ere­jük ennél a választásnál sem érvényesülhe­tett volna, többé ellenzéki párt nyilt válasz­tásba nem bocsátkozik. Az ellenzék nem te­hette ki magát annak, hogy számbeli ereje a közigazgatás transzformátorán keresz­tül mindig, minden esetben kisebbségként kerüljön" ki a választási küzdelemből. Amig azonban ettől a vasárnaptól kezdve a hatalom — szabad futást enged a kerü­letekben és szabad futást a nyíltan szavazó polgárok számára is, addig meg lesz a mód­ja, meglesz a lehetősége annak, hogy az el­lenzék a maga politikai erejét és tömegeinek súlyát minden választáson bemutathassa. Ez a választás mint egy nagyító lencséje, szemmel láthatóvá és értelemmel érzékelhe­tővé téve mutatja be az általános választá­sok képét, azokat a módszereket és eljáráso­kat, melyekkel a nyíltan szavazó, tehát már függővé tett s a többséghez tar­tozóknak kiszolgáltatott választók töre­dékszabadságát és maradékfüggetlensé­gét mindig sikeresen és mindig ha­tásosan lehet megtámadni. Minden nyilt sza­vazásos kerület egy-egy nagy üst, addig keverik és kavarják az üstben forrongó választókat, amig a szakácsoknak tetsző massza nem kerül ki belőle. Kortesek kezébe kerül ilyenkor a hatalom s a csend­őrség nem mérlegelheti, hogy a rend fentar­tására, vagy a választás eredményének meg­változtatására kiadott rendelkezéseket köte­lesek-e végrehajtani? A lengyeltóti mikroszkóp alá tett választási rendszernek első tanulsága az, hogy a választási elnökök kezéből vegyék ki a karhatalom feletti rendelkezés jogát. Sem katonatisztről, sem csendőrtisztről nem lehet azt feltételezni sem, hogy a karhatalmat el­lenzéki választók távoltartására használja­nak fel. A karhatalom vezetői mérlegelni tud­ják azt, hogy a rend fenntartása milyen in'éz­kedéseket, ha kell, rendszabályokat kíván, de az bizonyos, hogy magyar tiszt nem fogja a rábízott katonaságot, vagy csendőrséget arra felhasználni, hogy kamrába zárja az el­lenzéki választókat csak azért, hogy a ki­sebbségé legyen a többség. A második tanulság az, hogy aki megfuta­modik a közigazgatási bíróság Ítélete e'iól, az ne léphessen fel abban a kerület­ben, melynek mandátumáról le­mondott. Aki mandátumáról a közigazga­tási bíróság Ítélete előtt és — Ítélete elől lemond, az megakadályozza a közigazgatási bíróságot annak kimondásában, hogy passzív választói jogosultságát elvesztette. A mandá­tumról való lemondás csak a legsúlyosabb konzekvenciák elől való menekülés lehet. S aki az Ítélet konzekvenciái elől megfut, azt érje utol a törvény konzekvenciája. Egysza­kaszos törvény intézkedjen addig is, amig a választói rendszer reformjának ideje el nem érkezik, — az idők teljessége már elérkezett s a kakas már régen elkukorikolta a hármat, — s mondja ki a törvényhozás, hogy senki nem léphe^ fel jelöltként abban a kerületben, melynek megtámadott mandátumáról az iga­zolás kérdésében hozott döntés elől lemon­dott. Csak mint érdekes jelenséget emiitjük meg, hogy a törvényhatósági bizottsági tag­ságról annak igazolása előtt lemondani nem lehet. A képviselő urak még az alól a tilalom alól is mentesek, melyek a törvényhatósági bizottsági tagokat kötelezik. A harmadik tanulság az, hogy a hata­lom és szervezetei ne akarjanak választani a polgárság helyett s ha a képviselőt választani kell, akkor se fő­ispán, se főszolgabíró, se községi jegyző ne akarja a törvényhozót kinevezni. Vannak kö­högés elleni pasztillák s hajnövesztő szerek, melyek használat előtt és haszná­lat után bemutatják a meglevő és helyre­hozott fogyatékosságok képét. A lengyeltóti választás is megmutatja használat előtt . és használat után a végrehajtó hatalom erejét. Használat nélkül nagy fölénnyel győz az el­lenzék jelöltje és használat után a halottak választójogának gyakorlásával és az élők vá­lasztójogának gyakorlása nélkül győzött 8 kínevezett jelölt. És végül, — titkos és tiszta válasz­t á s: jöjjön el a te országod. Ez az alfája és ez az ómegája az alkotmányos életnek. S a lengyeltóti választás is ennek az igazságnak templomához hozott egy követ. A többség részleteiben Is elfogadta a hftbizománijl tavaslatot ¿link vita a munkásnők helyzetéről — Szurdau Róbert Össze­csapása a szociáldemokratákkal (Budapesti tudósítónk teletonjelentése.) Kedden csendes napja volt a Háznak, befejezték a hitbizo­mányi javaslat részletes vitáját. Ismét felmerült a gondolata annak, hogy néhány napos szünetre küldik a Házat. Az ellenzék élénken tiltakozik min­den ilyen lehetőség ellen és követeli, hogy a kor­mány gondoskodjék megfelelő törvényjavaslatok­ról, amelyekkel a Házat foglalkoztatni lehet. A képviselőház keddi üléséről részletes jelrntésünfc a következő; A képviselőház keddi ülését délután 4 óra­kor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Folytatták a hitbizományi javaslat rész­letes tárgyalását. A 12. szakasznál, amely a hitbizományi vagyonmegosztásról intézkedik, vita fejlődött ki. Farkas István kérte, hogy a fiu- és a leánvág egyformán örököl iön. Gróf Eszterbázy Móric hangoztatta, hogy az erdélyi javaslatban a leányváromá­nyos is egyenlő jogon örökölt volna, a bizott­ság azonban megváltoztatta ezt, nehogy a férj­hez menendő leány öröklése utján esetleg kül­földi kézbe kerülhessen a vagyon. Lázár igazságügyminiszter kijelentette, hogy Eszterhnzv Móric által hangoztatott ér­vek miatt nemzeti szempontból jelenlegi for­máiéban tartja a Iegiobbnak a szakaszt. A többség az eredeti szöveget fogadta el. A 17. szakasznál Drobny Laios kérte hogy az ügvvédeket ne záriák ki a hitbizományi ala­pilvánvi okiratok készítéséből azzal, hogy azt közokiratnak nyilvánítják. Lázár ignzságügvminiszter kiielentette, hogv nem akaria az ügvvédi munka értékét le­kicsinyleni, de ha van közokirat akkor első­sorban ez a nagvjelentőségű okmánv az. A sza­kaszt erpdeti szövegében fogadták el. Nagvobb vita volt a 23. szakasznál. E s z ­lerházv Móric gróf sérelmesnek tartja azt a rendelkezést, amelv a bitbízományok adós­sátraiért a bitbízománv felszabadulása után a bithizománvi birtokos és a felszabadult vagvon ui tulf»ídr>nosai egvetemlegesen felelősek. Vé­gül a hitbizománvosokat ért kritikákkal fog­lalkozott. A törvényjavaslat szempontjából el­sősorban nem az ismeretlen ősök a fontosak, hanem az ismeretlen névtelen nagyapák ma élő százezer unokájának a megélhetése a fon­tos. — Kérdezem — mondotta —, hogy amikor a kormány rendeletekkel és elzárkózással védi az ingó tőkét, a pénzt, tett-e, vagy tesz-e ebben a tekintetben mentő intézkedéseket az ingatlan tőke védelmében. Lord Balfour mit mondott a skót kis haszonbérletek tárgyalásánál? ,.Uraim, vigyázzanak a parasztokra, mert könnyű tíz gazdag emberből 20 szegényt csinálni, de ne­héz 10 szegényből egy gazdagot csinálni." A ja­vaslat tárgyalása során a ma élő utódokról is szó volt és az egves képviselők felfogása szerint mi az eredeti biin dupla adottságával jöttünk a világra. Vannak, ebben a társadalmi osztály­ban is, akik hibákat követtek el, de még sem lehet ezt a megállapítást az egész társadalmi osztályra kiteneszteni. Lázár Andor igazságügyminiiszter vála­szolt a felszólalásra: — Azt hiszem, hogy mindnyájan érdeklődés­sel hallgattuk gróf Eszterházynak mindig mé­lyen járó és szellemes feitegetéseit. A hitbizo­mányi javaslat tárgyalása során igen gyakran kantam eszméket, amelveket sok esetben elfo­gadtam. A mostani esetben azt hiszem, hogv a felszólaló képviselő ur az egész kérdést egyol­dalú szemlélet alapján ítélte meg. A hitbizomá­nyi birtokosokról van itt szó, akiknek adóssá­gát a felszabadulás folytán részben a hilbizo­niánvi birtokos, részben a felszabadult vagvon uj tubirlonosai vállalják. A fplszabaditott vi • gvon birtokosa egészen haláláig maga a hit­bizományi birtokos. Eszterbázv Móric csak ab­ból a szemnontból nézte a kérdést, hogv a tu­lajdonosnak és a várománvosnak müven a helvzete. Az egvetemleges felelősségi elv. amc­lvet a szaka«z érvénvesit, a legteljesebb mér­tékben megfelel a magyar örökösödési iog sza­bálvainak. Meg van a lehetőség arra. hogy a hitbizománvi birtokos és a felszabadított va­gyon várományosa egymás között megegyezzék. A miniszter ezután kiielentette, hogv esze­á«ában sincs, hogv az i"gó tő1-ét védelr" 1 " vegye az ingatlan tőkével szemben, de meg kell állapítani, hogy a háború után a magvai

Next

/
Thumbnails
Contents