Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

1936 február 9. DÉ I. MAGYARORSZÁG AI 'Délmagyarorssság regénye mkmiñpröfétm Iría Berezeli A. Károly 34 Máriában minden meghűlt. A szemei meg­úvegesedtek s szinte elalélt a meglepetéstől. Sok furcsaság kavargott benne már régeb­ben is a férfiakról, akik támadnak és az ar­cátlanságig követelődzők, de ez sokkal több volt, mint amire elkészült. Néhány másod­percig nem is tudott szóhoz jutni, csak a szá­ja vonaglott. Fürdeni szeretett volna, hogy lemossa magáról Pintes érintését, de legfő­képpen a szemeiből szerette volna kidörzsöl­ni ezt az éhés, duzzadt, állati arcot, mert gyűlöletes és eliszonyító volt ez a felizga­tott ragadozó kigyulladt szemével és daga­dó, lila szójával... Ekkor a vonat megállt. Nagyobb állomás ; zaja verődött be az ablakon. Mária nem ha- j bozott sokáig. Arca megint dacosabb, bát- i rabb lett s ahogy hirtelen fölemelkedett, új­ra a reggeli diadalmas önkívület sugárzott belőle. Már nem volt zavarban. Kofferje után nyúlt kabátját a karjára dobta s valami el- I fojthatatlan világosság kényszerítette, hogy éles, kíméletlen szavakat zúdítson a világra. Majdnem fölsírt az igazság erejétől: — Gyilkosok, gyávák, nyomorultak! És nincs kivételi A katona éppen olyan áruló, mint ez a Pintes, mert gazdátlanok vala­mennyien. Szétszélednek a világban és meg­ölik, kirabolják egymást. Ó milyen végtelen az ellenség hatalma... — Aztán a jelenlevők ámuló hüledezése közben kirántotta az ajtót és lelépett a vonatról. Tompa dübörgés, kat­togás jelezte, hogy a vonat már el is indult és kirobogott a pályaudvarról. Mária néhány percig tájékozatlanul állt a sínek között. Még mindig benne borzongott Pintes ábrázata. S kicsit talán el is szomoro­dott, hogy ilyen durván tört rá ez a kiábrán­dító férfi. Istenem, az első ... I GAZEMBEREK TÚLSÚLYBAN Mária gyors elhatározása bizonyára még Pintes urat is lehűtötte. De csodálkozhattak a töbiek is a leány érthetetlen szavain, már­csak azért is, mert valami keveset mégiscsak megértettek belőle. Legalább is azt, hogy Máriát komoly sérelem érte. A kövér asszony kárörvendően kacsingatott össze a katona­sapkással s talán még ez utóbbi is jobb kedvre hangolódott lelke mélyén, mert meg­merevedett izmai könnyű mosolyra húzód­tak. Mindenki az ügynökön mulatott, aki bambán bámult hol az ajtóra, hol az ablakra s egyre csak azon töprergrtt, hogy 1.ol hi­bázta el annyiszor és jól bevált támadó mód­szerét? Vagy öregszik? Vagy ez a lány tény­leg valami más volt? Valami rendkivüli? S néhány pillanatra zavart megbánás hullám­zott végig Pintes úr lelkén. Sőt, csodák-cso' dájar Pintes úr némán, letörten nézett ki az ablakon s életében először furdalta a lelkiis­meret. Olyan különös volt ez a Mária ... A leány pedig bámészkodva lóbálta kof­ferjét s ahogy végigbandukolt az ismeretlen uccákon, tűnődve és céltalanul, hirtelen az a gondolata támadt, hogy egyelőre itt próbál szerencsét. Miért ne? S talán neki sem árt, ha előbb ilyen álmatag kisvárosban készül fel az eljövendőkre ... Megszaporította tehát lépteit s hónapos szoba után nézett. Jellegtelen, rokonszenves házikók tapadtak egymáshoz hosszú sorban, mint kopott já­ékkockák s Mára fürkészve pillantott föl a kapukra, bogy lát-e valahol hirdetést. Itt-ott érdeklődött is, de vagy a szoba, vagy a kör­nyezet nem volt számára elég barátságos. Egy akácokkal szegélyezett, gyepes, hangu­latos kis téren végre, mintha rábukkant vol­aztán, mielőtt végkép magára hagyta volna Máriát, némi habozás után kurtán tette fel a kérdést: — Férfiakat fogad a kisasszony? — Nem, senkit — sietett Mária a válasszal s belepirult a gyanúsításba. Az asszony észrevette zavarát s mindjárt mentegetődzött is: . — Mindig meg szoktam kérdezni — s ille­delmesen kiment a szobából. Mária mégegyszer megigazította holmiiat (a kaktusz és éjjeliszekrényre került) s halkan, hogy senki meg ne hallja, kiborította pénz­tárcája tartalmát az asztalra. Körülbelül százhúsz pengője volt még. Többször meg­számolta, aztán rendezte kiadási kötelezett­ségek szerint. Lakás, élelem... Ha nem tud álláshoz jutni (erre is számított), akkor szű­kösen esetleg két hónapig is kibúzza. Csak olyen megelégedetten *>»«.«. iU ! ^f^^SiA na. A földszintes szobácska ugyan az udvar­ra nézett, de Mária igényeit máskülönben tökéletesen kielégítette. Nagy diófa mélázott az ablak előtt s ágat, mint izmos karokat szétterpesztette az egész udvar felett. Mária örült a hatalmas fának s úgy érezte, bogy va­laki vigyáz rá. A háziasszony se tett rá kel­lemetlen benyomást, ráncos, halkbeszédű, öreg anyóka volt, aki nem sokat kérdezős­ködött s szemmelláthatólag is végtelenül örült, hogy jó lakója akadt. Mert Mária rög­tön kifizette a szoba árát, tizenöt pengőt s miját, mint aki máris nagyon otthonosan ér­zi magát s egyelőre eszeágába se jut, hogy odébbálljon. S a szobácskában valóban min­den megvolt, amire Máriának egyáltalán szüksége lehetett. Asztal, szekrény, ágy, mosdó s hízelgő meleg hangulat, mely min­dennél többet jelent azok számára, akik ma­gányba menekültek a mások sorsa miatt..: Az anyóka meg is jegyezte, hogy nincs gyerek a háznál, hogy ők is csak ketten van­nak a fiával, aki munkavezető a kendergyár­ban s csak este jön haza, vagy reggel. Már ahogy ez a fiatal embereknél lenni szokott. S -ízért már nagyon lehűlt a levegő s Mária tudta, hogy ez külön költséget s a szegé­nyeknek külön nyomorúságot jelent, ön­kénytelenül is a kályha felé pillantott, mely sötéten húzódott meg a sarokban s arra gon­dolt, hogy fára is félre kell tennie lízenöt­husj pengőt, ha nem akar megfagyni s eb­ben' az esetben a kibiztosított két hónap is hat hétre olvad. De hat hét alatt csak törté­nik valamil? S hogy határozottabb képet nyerjen jelenlegi helyzetéről, azonnal neld is vágott a városnak. (Folyt, köv.) 4 világ­márkás PHILIPS és TELEFUNKEN 98 pengőért DEUTSCH ALBERT rádióknak idén megjeleni leg ujabb 2x1 iipusa részletre Di'alan bemutatás kap­ható rádió és villamossági vállalatánál Kárász ucca 7. — Telefon 18—71. Csakis vllágmárkás rádiót vásároljon Páratlan kedvezmény a oeimagsiarorszag oluasűinak! A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI., PODNANICZKY UCCA igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink l'Qrlirrt^rv*/^«..«! 1 1 »1 _ M| f • 1 I 1 r , , 1 8. S Z. , , 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyőviz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatala á'lit ki a jelentkező olvasók részére. v Se! Ttsar«Knnk! 6/ Hol dolgoztassunk 1 üerrr:£í^crcr?zas IÍÍ: c.r. c.iz szedői kereskedőkről es iparosokról ANTI QUA RIUM: OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: lunsária könyveket vesz. elad Ss os«r81 Ruh Vilmos, Mikszáth R. a. 1. FÉRFIRUHA: RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: lau Ignácz, Kelemen-n. 5. Ueuisch Albert, Kárász-ncca F. ILLATSZERTÁR: Kelemen Márton. Kelemen-«. U. Gá«pár Illatszertár, SzéchenyHér 1 SELYEMARUK: Holtzer S. és Fial. a föpostával szemben IRODARERENT f.7t.S: SZŐNYEG: \'irth és Rengey. senyt'<é? i Domán Mihály és Fk, Kárásza 12. KALYHARAKTAR: SZOCS: osmann Dávid, Kárász-u. 1 f.éderer János, Somogyi-ucca IS SZOCS: osmann Dávid, Kárász-u. 1 KÉPKERETEZÉS: ÜVEG ÉS PORCELLAN: ¡•"icimann Miksa, Kárász-n 18 ^chillinger Kálmán, Csékonlc n. 1 KÉZIMUNKA! VILLAMOSSAG: Fischer „Kézimunkaház" Kárász-u. 12. Seutsch Albert Kárász-n. f. Kimm - és szavon ARU: Rosner Józsei, Tisza Lajos-körűt 3$. és Hegyi, Ptbpo'. >czár VIZVEZETÉKSZERELö: ^usztig Imre, Szécbenyi-téi 1 Fekete Nándor, Kossuth Lajos-sugárat 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletünket!

Next

/
Thumbnails
Contents