Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)
1936-02-09 / 35. szám
1956 február 9. DCI. MAGYARORSZÁG 5 A potyautas szörnyli tragédiája a gyorsvonat kerekei alatt (A Délmagyar ország munkatársától.) Tegnapi éjszaka a dorozsmai vasúti állomás közelében, amikor a pályatestet vizsgálták, egy lefejezett holttestet találtalc a sinek közölt. Miután /a pesti; gyors volt az utolsó vonat, amely a vasútállomáson elhaladt, kétségtelen volt, hogy a szerencsétlen embert a gyorsvonat kerekei gázolták halálra. Az ismeretlen, 30 esztendő körüli férfinek a fejét és karját vágta te a vonat. Az ngész pályatest vérrel volt összefrecskendezve. A dorozsmai csendőrség azonnal megindította a nyomozást. A holtlest zsebében talált iratokból megállapították, hogy az illető Flink Sándor 30 esztendős budapesti lakos, aki január 29-cn szabadult a to'.oncházból. Hogy miképen került a vonat kerekei alá, azt egyelőre határozott pontossággal, nem tudták megállapítani, feltevésekre szorítkoznak a hatóságok. A legvalószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy Flink potyautasként utazott a gyorsvonalon az ütközőkön, vagy Cr vagonok tetején és a dorozsmai vasúti állomás közelében valamilyen oknál fogva lezuhant és halálát lelte a kerekek között. Nincs kizárva azonban az srm, hogy Flink öngyilkossági szándékból vetette magát a vonat alá. A nyomozás folyik, & holtestet} beszállitották a törvényszéki orvostani intézetbe. Inden aiHainmra csau bfb Mvi! vem;:: „KRIEGSFALL U." legszebb, legjobb í» legolcsóbb, klzirblag 27 llák T«stvér«tn*l Irta TONELLI SÁNDOR. Ha az ember kéthónapos pihenésre kényszerül s az orvosok letiltják mindennemű hivatalos ügyekkel való foglalkozásról, van ideje sok min-, demt elolvasni, amit talán máskülönben sohasem olvasott volna el. Én is, mikor felébredtem a hétnapos álomból, melynek ideje alatt elsülyedt számomra az egész világ, elolvastam sok mindent, regényt, esrtetikát, em.ékiratot, filozófiát, ókori és modern történe'met, — igaz, ho?y ki Tár dt agyam nem sokat szedett fel belőle. Csak mint az áradásból kiemelkedő szigetek, maradlak meg egyesi dolgok az emlékezetemben. Utólag egyes dolgokat tudatosan felfrissítettem és elraktároztam az agyam valamelyik fiókjában. A betegségem alatt sokat küzködtem egy ötszáz oldalas feketesárga könyvvel. Túlsóik volt benne a betű is, meg a kép is. Nemcsak a bekötési táblája volt feketesárga, hanem a tartalma is. A könyv Beck Frigyes grófnak volt az életrajza, aiki 1881-től 1906-Lg, tehát teljes negyedszázadon keresztül volt vezérkari főnöke a kettős monarchia haderejének. A könyv szerzője dr. Edmund von Glaise-Horstenau, bécsi egyetemi tanár és egyúttal a hadi levéltár igazgatója. Könyi vének megírásánál rendelkezésre állottak nemcsak! a hadi levéltár okiratai, hanem a néhai vezérkari főnök családja is feldolgozás céljából átengedte neki az életrajz hősének naplószerii feljegyzéseit és évtizedeken keresztül összegyűjtöm iratait. Adatszeríiség szempontjából tehát azt, ami ebben a könyvben meg van írva, hitelesnek lehet elfogadnunk. Beck gróf vezérkari főnök az öreg uralkodónak legszűkebb környezetéhez és ami még többet mond, nagyon kevésszámú bizalmasai közé tartozott. Olyan huszonöt esztendőn át volt vezérkari főnöke a monarchia katonai erejének, melynek ideje alatt a monarchia nem viselt háborút, csak készülődött a különböző háborús eshetőségekre, így szinte azt lehet mondani, hogy ebben a katonai é'eírajzban a politikai rész elnyomja a katonai vonatkozásokat. Utólag sokan megállapították és va'ószinüleg nem is egészen indokolatlanul, hogy az uralkodónak, Becknek és társa k'-1 nak megöregedésével egyidejűleg elvénhedt a monarchia katonai ereje is. Az öregek, akik) nem adták át időjében helyüket a náluk fiatalabbaknak, sokban feVlősek azért, hogy Magyarország és Ausztria kisebb anyagi és szellemi felkészültséggel kezdte meg 1914-ben a nagy háborút, mint ellenségei. Ennek a kérdésnek nyomo* zása, bármennyire érdekes és fontos is Magyarország legujabbkori történelme és az 1918-ban bekövetkezett katasztrófa szempontjából, nem tartozik azonban ennek a cikkncJc. a keretébe. Minden katonaviselt ember, sőt minden intelligens újságolvasó nagyjából tudja, hogy a vezérkar létjogosultságát békében is a háború, illetőleg a bekövetkező háború adja meg. A vezérkarnak és a vezérkari főnöknek a feladata az, hogy a fegyveres erőt a háború eshetőségére minél jobban előkészítse. A hadrendi beosztás, mozgósítás, ulánpótlás, a hadiíerveknek nagy vonásokban való elkészítése a békeéveknek szorgos és legapróbb részletekre kiierjedő munkáját tételezi fel. A vezérkarok által kidolgozandó tervek természetszerűleg különböző eshetőségekre vannak alapítva. Ezek az eshetőségek viszont a politikai viszonyok alakulásától függenek. Beck vezérkari főnökségének huszonöt esztendeje egész terjedcl-| mében beleesik az 1879-ben megkötött német szövetség idejébe, amely 1883-ban hármas szövetséggé bővült ki. Egész idő alatl a német birodalommal való együttműködés volt a monarchia külpolitikájának alapja, a német háborús eshetőség tehát nem is volt vezérkarunk kalkulációjába beállitva. Háborús veszedelem fenyegetett ellenben Oroszország részéről, háborús bonyodalmakra lehetett számitani a Balkánon és — szövetség ide, szövetség oda — fel kellett készülni arra az eshetőségre is, hogy a szövetséges Olaszország,, mint a világháborúban tényleg meg is történt, nemzeti aspirációit a Habsburgok birodalmának megtámadása és megcsonkítása révém akarja elérni. Ennek a politikai helyzetnek megfelelően a mi vezérkarunk három háborús tervet dolgozott ki s ezeket a ¡erveket az esztendők folyamán a viszonyok vá'lozásánal; meg felelően módosította, átdolgozta. Mindenki tudta, hogy ezek a tervek kik ellen irányulnak, helyesebben kikre vonatkoz-« nak, de a külpolitikai szemérem mégse engedte meg, hogy nevén nevezzék a gyereket. Az eshetőségek az egyes országok német elnevezésének megfelelően, — Russland, Balkan, Italien, — a vezérkar munkájában ugy szerepeltek, mint Kriegsfall R., KrÍ3gRfall B. és Kriegsfall I. Ezek az eshetőségek kombinálódhattak, lehetett két fronton megvívandó háborúval is számolni, több háborús eshetősége azonban a monarchiának, legalább hivatalosan nem volt. Azaz volt még egy, amelyet még jobban titkoltak, mint a külországokkal megvívandó esetleges háborúk haditerveit. Ez az eshetőség volt a »Kriegsfall U«, Magyarország katonai megszállásának haditerve, ame'yet a vezérkar onerációs iro¿VreVeóésl^ M. dája 1905 augusztusában dolgozott ki. Előzménye volt e haditerv kidolgozásának a választás, amely a koalíciót többségre juttatta. Mint ismeretes, Ti-i sza a választás után lemondott, a király pedig Fehérváryt bizta meg parlamenten kívüli kormány alakításával. Ez volt az úgynevezett darabont korszak, melynek ideje alatt a politikai szenvedélyek hullámai magasra tarajozódtak. Bécsben attól tartottak, hogy egy uj magyar forradalonunal kel] számolni és erre az eshetőségre megtellek az előkészületeket. Mellékesen megjegyezve, Glaisie.Horstenau a felfogás illusztrálására közli Ferenc Ferdinánd trónörökösnek egy levelét, amely többek kőzött a következőket mondja: »LegmélJyebb sajnálattal és legnagyobb aggódással hazánk jövője iránt kell látnom, hogy miként akarják már a hadsereget is, a trón és dinasztia utolsó támaszát magyarizálni és miként akarják a nagyszerű »magyar szellemet« a hadseregbe bevinni, azt a szellemet, amely Bileknél a maga valóságában jelentkezett, mikor őfelsége képét a falról letépték ós bajonettekkel összevagdalták. Azt hiszem, hogy minden idők had történelme, az utolsó évszázadban pedig 1848, 1859 és 1866 legszebben megmutatok, hogy mennyire lehel megbizni a magyar csapatokban, ha a »magyar sze.llem« járja át őket, az a szellem, amiely mindig forradalmi volt és lesz a jövőben is.« Nos, ilyen körülmények között készült el a Kriegsfall U. haditerve, amely veszedelmesen hasonlít ahhoz a koncentrikus támadáshoz, amely 1848 őszének legvégén indult meg Magyarország ellen. A terv szerint, ha a politikai bonyodalmak a »Lajtán tule erősödnek, a brünni 4. gyaloghadosztály és a 15. draganyoserred megszállja Budapestet. A Bécs—Budapest közötti összeköttetést a bécsi 25. gyaloghadosztály és az 5. dragonyosezred biztosítja. A magyar határokon a lembergi, przemysli és zágrábi hadtestek csapatai készenlétbe helyeztetnek. A tüzérséget illetően a haditerv külön intézkedések megtételét fölöslegesnek látja, mert a Magyarországon állomásozó tüzérezredek »hagyományaiknál és tisztikaruk szelleménél fogva« megbízhatóknak tekinthetők A haditerv kidolgozásával egyidejűleg szigorúan bizalmas parancsok mentek ki a Magyarországon állomásozó parancsnokló tábornokokhoz és az akció fővezéréül kiszemelt Üxküll-Ghyllenband lovassági tábornokhoz. Intézkedéseiről a vezérkari főnök »természetszerűleg a császárt is tájékoztatta«. A császár meg volt rendülve, hogy hosszú uralkodását ugyan ugy kell befejezni, mint ahogy megkezdte, egy forradalmi megmozdulás leverésével, egyebekl>en azonban az »elővigyázati intézkedések-J liez hozzájárult. Mint tudjuk, kenyértörésre nem került a dolog, mert a koalicró hosszú huzavona után, a katonai kérdések kikapcsolása mellett kiegyezett az uralkodóval és átvette a kormányzást. Ne szabad azonban azzal áltatni magunkat, hogy e szel a katonai megszállás veszedelme egyszersmmdenikorra elvonult Magyarország felől.. Ha a szarajevói merénylet nem lendíti más útra az egész történelem menetét és ha Ferenc Ferdih nánd trónra lép, akkor be kell köve desz 111 a magyarság és a dinasztia közötti összeütközésnek, ilyen jóslások a Beck életéről szóló könyvben nincsenek ugyan, de aki tud olvasni a sorok között, annak lehet következtetni is. Ferenc Ferdinánd kétségte'enül nagyon öntudatos és nagyon hatáLIPCSEI TAVASZI VASAR 1936 Kastfődlk március 1-én. •Oo'o utazási kedvezmény a németbirodalmi vonalakon Mindennemű felvilágosítást nyújt • tiszte etbe i képvisel-. Ouhrauar Olt« mérnSk M* Budapest, Teréz-körut 46. Telefon: 23-9-81 és a Leipziger Messamt (Leipzig) A Magyarország és Németország között létrejött utazási egyezmény minden Németországba utazónak lehetővé teszi 500 márkának megszerezését csekk stb. alakjában