Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

DÊLM ftöYflKORSZAG ÍSeOEO. Szerkesztősig: Somogyi ucca >2. L. ero. Telelom 23-33.- KlodúttlvalaL kmesOnkOnyvMr «s Jegyirodái Aradi ucca S. Telelőm 13-06. - Nyomdát Löw Upól ncca 1«. Teleiont 13-00. . lavlrntl lavélclmj Délmagyarország, Szeged, D háború hacillushordozói Mintahogy nem a forgalom hívja életre a vasúti sineket, de a vasúti sínek te­remtik meg a forgalmat ott is, ahol a forgalomnak egyéb tényezői nincsenek meg, — nem a világpolitika problémái indít­ják útnak a diplomatákat, de a diplomaták, ha már egyszer utaznak, világpolitikai pro­blémákat tárgyalnak meg egymással. Ha há­rom gazda összejön, az időjárásról beszél­nek, a magas adóról és alacsony termény­árakról. Ha három iparos egy asztal mellé ül le, a fogyasztók vásárlóerejének csökke­néséről, az igények elsorvadásáról s a ki­bírhatatlanul magas közterhekről tárgyalnak egymás között. Az ügyvédek arról, hogy nincs per és nincs fizetni tudó ügyfél, a mér­nökök arról, hogy nem építkezik már senki, az orvosok azon siránkoznak — joggal —, hogyha van beteg, az nem fizet s ha fizetni tudna, akkor elotizzák és elmabiz­z á k előle. A hölgyek, ha összejönnek, cse­lédkérdésről, piaci árakról, receptről és arról beszélnek, hogy Malvinnak hat pikkje és hét treffje volt s ezzel a bombalappal sem adott forszot. Szóval: mindenki a foglalkozási kö­rébe tartozó dolgokról beszél, tárgyal, vitat­kozik — nem csoda hát, hogyha egyszer út­nak kerekednek a diplomaták, éppúgy beszé­lik meg egymás között a világ legnagyobb kérdéseit, mint a cipészek a bőrárak drágu­lását, vagy az asztalosmesterek a nyolcórai munkaidő előnyeit és hátrányait. Suum cuique. Az angol király halála föl­lenditette a diplomatáknak és külügyminisz­tereknek utazási kedvét s ha már összejön­nek s ha már módjuk van egymással beszél­ni, ők is csak arról beszélnek, ami őket a leg­jobban érdekli s foglalkozásuk körébe legin­kább vág. Így kerültek most a közérdeklődés Jupiter-lámpája elé azok a nagy kérdések, melyek íratlanul s ki sem mondva a világpo­litika tényezőivé váltak. Az angol—német közeledés, a francia—szovjet orientáció, a balkán államszövetségnek Bulgáriával tervezett kompletirozása, a kisantantnak Ausztriával való kiegészülése, Japán félté­kenysége minden olyan tervvel szemben, mely közeli és távoli ellenfeleinek megerősí­tését igéri, a gyarmatok kérdése, az osztrák probléma, a restauráció lehetősége. Olaszor­szág izolálása és nekünk mindenekelőtt és mindeneken felül — a magyar kérdés; ez a felsorolás nem pontos és nem teljes s mégis világosan demonstrálja azt, hogy mennyi megoldatlan probléma rothasztja és üszkösiti Európának még hadisérült szerve­zetét, mennyi idegen szövet szivja el az élet táplálékát a legyengült szervezet elől s mennyi megoldatlan probléma rohasztja és gés ijeszti, a rombolásnak hány forrása re­megteti meg a világ békéjének várását és akaratát. E kérdések közül nem egy — mint a be­tokosodott góc, — nem is zavarta a konti­nentális szervezet életfunkcióit. De most a miniszteri utazások akuttá tettek minden régi bántalmat s minden egészségháboritás­nak jelentőségét fokozták. A diplomaták programjuk szerint mindig a békén fáradoz­nak, de mindig viszályokat keltenek fel s forrósitják a kiszikkadt mezők fölött az „ön­gyuladásos" atmoszférát. Az az ortodox meg­győződés vezeti őket. hosrv a békeszerző­Vasárnap, 1936 február 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 35. »z. ElOEiZETES 1 Havonta helyben 3.ZO, Tldéken es Budapesten 3.00, KUliHldtin • 4U pengő. — Ügyes tiAm Ara hétKÖ». nap IO, vasár- 6s Ünnepnap te ilil. Hlr­deiések felvétele tarifa szerint. Megle­lenllc héttő utvet^tével nanonta reggel désnek még mindig a háborúra való készü­lődés az egyetlen hatásos és sikeres eszköze. A békében utaznak, de podgyászuk a háború mikrobáit terjeszti. A háború bakté­riumhordozói ők, a béke vizét prédi­kálják, de maguk a háború vörös, véres borát isszák. S ezen nem is lehet csudálkozni. Minden tárgyalás, amelyik megegyezéssel nem vég­ződik, csak tovább szitja az ellentéteket. Mintahogy a peres felek a tárgyalás után jobban gyűlölik egymást, mint a tárgyalás előtt, de minden nyilatkozat, érv, hivatkozás, ¿»mivel az egyik fél a maga igazát vitatja, a másik álláspontjának gyöngítésére alkalmas, éppúgy ezek e tárgyalások is csak az ellenté­tek exponálására, az érdekkülönbözőséi,ek kiszinezésére, a békés megegyezés akadá­lyainak demonstrálására alkalmasak. Talál­kozás nélkül nem tárgyalnának, tárgyalás nélkül hihetnének a tárgyalás sikeré­ben, összejövetel nélkül bizhatnának abban, hogy a békés megegyezéshez csak az hiány­zik, hogy nem jönnek össze. Á külügyminiszterek, kancellárhelyettesek és diplomaták, akiknek mindegyike népe mandátáriusának hiszi magát, a történelem szószékéről beszél s a világtörténelem kulisz­száit tologatja, lassankint szépen hazaérnek s ha utjuk eredményeit össze akarják foglal­ni, megállapíthatják, hogy eltemettek eg/ jó királyt és temérdek jó gondolatot Egy kicsit felfonósitották egész Európában a levegőt, mozgásba hoztak minden nyugvó problé­mát, fölidézték a kibékíthetetlen ellentéte­ket, virulenssé tették a dögvész kórokozóit, darabokra szaggatták újra Európa testének alig-alig összenőtt tagjait, ahelyett, hogy egymás mellé állították volna a nemzeteket, egymással szemben sikerült őket felállítani, Szóval: megtették azt, amit tőlük várni le­hetett. Nem tagadták meg önmagukat s nem tagadták meg ennek a zűrzavaros világnak SZÍVÓS, kitartó szolgálatát. A diplomaták lassan megpihennek, de az általuk életrehivott problémák, mint bűvész­inasok forronganak és mérgeznek tovább s nincs parancs, nincs hatalmi szó, mely vissza tudná őket kényszeríteni a — genfi béke­palotába. A diplomaták elvégezték köteles­ségüket, „a gép, — a rombolás gépe — fo­rog s az alkotó pihen". Fland'n nyilatkozata a francia államtanácson a külpolitikai helyzetről M A francia kormány telles összhangban működik együtt Londonnal" Páris, február 8. Flandin szombaton délután az államtanácson hosszasan ismertette a külpoli­tikai he'yzetet. A nyilatkozatot részletes vita kö­vette, amelynek során a miniszterek több pontra nézve felvilágosítást kértek a külügyminisztertől.. A Paris Soir jelentése szerint Flandin külpoli­tikai nyilatkozata a kövenkező pontok körül for­gott: 1. A párisi megbeszélések ügye, amelyeknek középixjntjában a Starhemberggrl folytatott esz­mecserék állottak. 2. A dunai egyezmény kérdése. Az erre vonat­kozó tárgyalások Olaszország bevonásával fognak lefolyni. ' 3. A francia—szovjet egyezmény ügye. amely­nek jóváhagyása felől kedden dönt a francia képviselőház. Flandin nyomatékosan hangoztat­ta, hogy az egyezmény minden nemzet számára nyitva áll. 4. A rajnai katonamentes földőv kérdése. Flan­din közölte, hogy a külügyi kormány Londonnal teljes összhangban meg fog tenni minden szük­séges óvintézkedést. Angol bizottság Berlinben Páris, február 8. Az Information berlini je­lentése szerint szakértőkből és repülőtisztekből! álló angol bizottság néhány nap óta a német fő­városban tartózkodik. Külképviseleti körűkben azt hiszik, hogy az angol bizottság berlini tartózko­dása összefüggésben áll lord Londonderry volt angol miniszternek a német vetető államférfiakt kai folytatott eszmecserével. Az olaszok folytatják az útépítést és a felderítő előretöréseket Repttlőrafok a Tana-16 fölöíi Addisz-Abéba, február 8. A déli harctérről je­lentik: Az olaszok folytatják a Ganale Doria vi­dékén felderítő előretöréseiket. Vebbe Sebeiinéi egyelőre teljes a nyugalom, az olaszok itt csupán állásaikat épitik ki és utakat készítenek. Az északi harctéren szintén lázas sietséggel rend behozzák az olaszok a Mckalléba vezető ösz­szes utakat. Az északi harctéren megerősödött az olasz repülők tevékenysége. A repülők hir szerint az egész Tana-tó vidékét, az angol védett terü­letet és egész Godiam tartományt berepülték. Róma, február 8. A sajtó- és propagandaügyi minisztérium szombaton a következő hadijelentésö adta ki: — Csapataink megerősítették a lásúkat és to­vábbra is nyomást fejlettek ki az ellenséges osz­tagokra. Az ©llenséc visszavonult a Vebbi Gestrcn

Next

/
Thumbnails
Contents