Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-08 / 34. szám

6 DEEMXGYARORSZXÖ 1336 feEruár 3. ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM i DÉLMAGYARORSZÁG NETI MELL Í! K l E T í "TI^TIF'POffiT'ifyi'f fTB TTiffül' IWrlíriliijiíinlBITW^ Megszavaztatják a szegedi iparosokat a kötelező iparosnyugdiiról (A Délmagyarország munkatársától.) A kötelező iparosnyugdij ügye ugylátszik rövidesen jelentős mértékben halad előre a megvalósulás felé Az Ipartestületek Országos Központja möst a következő körlevéllel fordult az ipartestülethez. A körlevél megérkezett minap Szegedre is: „Az iparosnyugdij ügyében az elmúlt évben tartott országos iparos kongresszus, valamint a Központ közgyűlése elhatározta, hogy az ipartestületek évi rendes közgyűlésükön sza- ^ bályszerü határoaat hozatalával döntsenek arról, hogy a kézmüvesiparosság a kötelező biztosítás mellett foglal-e állást? Amennyiben a kézmüvesiparosság a kötelező biztosítás mellett nyilatkozik meg, akkor hajlandó-e vállalni a kötelező biztosítás terhét? A kérdés eldöntése azért fontos, mert az illetékes kormánytényezők csak az esetben készítik elő a kötelező iparosnyugdij kérdését, hogyha a kézmüvesiparosság emellett foglal állást. Ennek alapján felkérjük az Elnökséget, hogy a kérdést a közeljövőben tartandó rendes évi közgyűlése napirendjére tűzni szíveskedjék és a közgyűlésen megjelent tagok — az alapszabályoknak megfelelő — névszerinti szavazással hozandó határozattal döntsék el azt: a) elvben a kötelező biztosítás mellett foglalnak-e állást? b) amennyiben az ipartestület tagjainak többsége a kőtelező biztosítás mellett nyilatkozik meg. szabályszerű határozattal döntendő el az is, hogy a tagok többsége hajland-e vállalni a kötelező biztosítással járó terheket? A kőtelező biztosítás terhei koronkint és a biztosítandó nyugdíj nagysága szerint változik; a járulékok kiszámítására akkor kerül a sor, ha a kérdés matematikai részét illetékes helyen megfelelően előkészítik. Az iparosnyugdij kérdésében mutatkozó ellentétes nézetek felett tiszta képet csak akkor nyerhetünk és az iparosnyugdij kérdésében érdemleges előterjesztést az illetékes tényezőkhöz csak akkor intézhetünk, ha a szóbanlévő nagyfontosságú kérdésben valamennyi ipartestület szabályszerűen megnyilatkozik. Kérjük az Elnökséget, hogy a kongresszus haSehol olcsóbban! m • m g kullékek triadne ráluztélsb&n Radlfö PHILIPS éB STflUűlRD 41 legújabb készítményei n4tnm kaphatók SzÉnfié StntloySSyayrg tározatának eleget téve. a kérdést fogadja azzal a megértéssel, melyet az iparosnyugdij megérdemel." Évek óta folyik a hosszú vita a kézmüvesiparosság körében arról, hogy kötelező vagy önkéntes legyen-e az iparosnyugdij. A nagy hangzavarban nem lehet megállapítani, hogy melyik tábornak van többsége. Ezt a bizonytalanságot tehát most szavazással fogja tisztázni az ország iparossága a február hó végéig megtartandó ipartestületi közgyűléseken. E kérdés megfontolásánál a kézmüvesiparosságnak tisztában kell lennie azzal, hogy az iparosnyugdij — mint minden más társadalmi osztálynak nyugdija — teherrel jár. De ez a teher olyan, amelyet nem hiába és cél nélkül visel majd az iparosság. A kézmüvesiparosság most önmaga dönt jövőbeli sorsáról. A szegedi ipartestület február havában tartja meg rendes évi közgyüéslét, ezen tárgyalnak az iparosnyugdijról és a körlevél értelmében szavaznak majd erről az iparosok. Egy óra a szabómesterek továbbképző tanfolyamán Panaszkodnak a tanfolyamon résztvevő mesterek — Miért nem szál> litják le a tanfolyam részvételi diját (A Délmagyarország munkatársától.) Január 27-én kezdődött az iparos tanonciskolában a férfiszabómesterek továbbképző tanfolyama, amelyen nyolcvankét iparos vesz részt- Eddig egészségügyi előadást és az adó, valamint tár sadalombiztositási ügyekről tartottak ismer tetőket a szabómestereknek. A szakmai rés, előadója, M i h a 1 k o v i t s János szaktanéi legutóbb arról tartott rajzokkal tarkított elö adást, hogy a régi szabásrendszereket hogy a' lehet a divatnak megfelelően átalakítani. A héten végighallgattunk egy szakelőadáM az iparostanonciskolában. Á tanfolyamo' résztvevő mestereket két csoportra osztották mert meglehetős nagyszámban jelentkeztek. Az egyik csoportban a nagyobb üzemmel dolf

ozó mesterek vannak, a másik csoportban a isiparosok. Ez a megkülönböztetés a mesterek egyrészében bizonyos visszatetszést keltett és állandó emiatt a pánasz. Amiatt is panaszkodnak a tanfolyamon résztvevő mesterek, hogya tanfolyam részvételi diját nem szállították le. — Eleinte azt mondották — panaszolta az egyik szabóiparos —, hogy csakis akkor lesz 5 pengő a tanfolyamon való részvételi díj, ha nem lelentkezneli elegendő számban a mesterek. Most már az a helyzet, hogy a vártaknál A leltári kiárusítások Csak kismértékben emelkedett a forgalom a szegedi üzletekben (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi kereskedőktől kapott nyilatkozatok alap ján már megállapítottuk a Délmagyarországban, hogy a kereskedelem nem sok reménnyel néz a leltári kiárusítások eredménye elé. Január 20. és február 4. között volt a leltári vásár a szegedi kereskedelmi és iparkamara körzetében. A legtöbb szakmában jelentősebb forgalomemelkedés nélkül mult el a 16 napos időszak. A kereskedők körében most a vásárral kapcsolatban olyan javaslat hangzott el, hogy a leltári kiárusításokat rövidebb időre kellene megállapítani. A kereskedők egy része azt mondja, hogy a kiárusítások még azt a kevés eladási lehetőséget is csökkentik, amely még megmaradt számukra. A leltári kiárusítás idején nagyobb forgalom alig alakulhatott ki. Január hónapban, a leltári kiárusítás előszeleként, a forgalom még kisebb volt, mint amilyen egyébként szokott lenni az év első hónapjában. Kereskedői körökben erre azt mondták, hogy a közönség vár: a leltári vásárokat várja, amikor olcsóbban remélték beszerezni szükségleteiket. Olcsóságban nem is volt hiány egyetlen szakmában sem, különösen a cipóárakat szállították le egyes cégek alacsony szintre, de még az olcsó árak mellett sem fejlődött ki az a forgalom, amelyet ilyen körülmények között remélni lehetett jóval nagyobb tömegben jelentkeztek, a részvételi dijat mégsem csökkentették. — Egy másik érthetetlen körülménnyel is szembenállunk. Folytonosan azt hallottuk, hogy az állam is hozzájárul anyagilag a tanfolyam fenntartásához- Kiszámítottuk egykönnyen, hogy a tanfolyamon résztvevő 82 iparos 410 pengő tandijat fizetett be összesen. Ebből a szakmai előadót, tudomásunk szerint 300 pengővel dotálják, a többi előadók közül csak páran kapnak csekély dijat. Mindezt a tanfolyam részvételi összegéből fedezik. Kérdezzük, hogy mire fordítják az állami készpénzhozzáiárulást? Ha ez még rendelkezésre áll, leghelyesebb volna, ha a tanfolyam részvételi diját most utólag csökkentenék, mert számos szabóiparos az utolsó 5 pengőjét fizette be, hogy résztvehessen a tafolyamon. Beszéltünk néhány szabóiparossal a tanfolyam eddigi előadásairól is: — Hasznos ez a tanfolyam, az kétségtelen, mondották egybehangzóan. Eddig azonban nem sokat tanulhattunk, amit hallottunk, azt nagyrészt már eddig is tudtuk. De hiszen még a legelején vagyunk. Igaz, hogy hallgatóknak kellene íennűnk a tanfolyamokon, de mégsem tudtuk megállni, hogy az OT1 előadáson néhány közbeszólást meg ne kockáztassunk. Panaszkodtunk a táppénz, a járulékok, meg sa alkalmazottak lealázó ellenőrzése miatt. — Am! a tanitásokat illeti, hálásak vagyunk — folytatta informátorunk —, de a tudományunk mellé még iobb gazdasági helyzet is kellene, hogy munkát is kapjunk. A szegedi szabóipar túlságos rossz helyzetben van, a szezón ielentősebb munkaalkalom nélkül múlott el. Nagyon is ráférne a szegedi szabómesterekre, hogy a rossz ősz, a még rosszabb tél után, legalább a tavasz hozzon számunkra némi munkalehetőséget. Tgv beszélnek a mesterek. Beszéltünk a szakelőadóval. Mihalkovits Jánossal is, aki a kővetkezőket mondotta a tanfolyammal kap! csolatban: — A két különválasztott csoporttal párhuzamosan haladunk ugy az elméleti, mint a gyakorlati oktatásban. Az ui, modern szabászatot tanítom ezidőszerint. Meg fogiuk tanulni. hogyan lehet a régi szahászrendszereket a mai divatnak megfelelően átalakítani, akkor a divatból kiment ruhadarabokat is meg tudjuk menteni a mai időknek. A tanfolyamon , résztvevő iparosok nagy érdeklődést tanúsítalak és szívesen tanulnak, ilyen kitűnő tanI anyagot érdemes és élvezet tanitani.