Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-08 / 34. szám

1936 február 8. DííMAGVARORSZAG A belügyminiszter két év után jóváhagyta a szikvlzadó~rendeletet Havonla kétezer pengővel nő a város jövedelme (A Délmagyajország munkatársától.) Legalább két esztendővel ezelőtt történt, hogy a közgyűlés módosította szíkvizadóról szóló szabályrendeletet, az adókulcs felemelésével. Az uj szabályrendeletet azonban mind a mai napig nem hajthatta végre a város hatósága, hiányzott hozzá a kormányhatósági jóváhagyás. Mivel pedig a városnak mindig nagy szüksége iett volna nagyobb jövedelmre, valósággal egymást érték a jóváhagyást sürgető felterjesztések megsürgette ezt a jóváhagyást a polgármester is, többször megsürgettette a város főispánjával is. A sok sürgetésre mindig kapott a város biztató Ígéreteket, hogy a szikvizadó aktájának már csak ezt, vagy azt a mínisztc riumot, vagy íróasztalt kell megjárnia, aztán rögtön megtörténik a jóváhagyás. Közben mégis felsorakoztak egymás mellé a hónapok, ugy, hogy a végén a város hatósága elunta a meddő sürgetéseket és lassankint meg is feledkezett a szikvizadóról, vagy pedig már nem is mert arra számítani, hogy megkapja a szabályrendeletmódositáshoz a jóváhagyást. A pénteki posta azután meglepetésszerűen elhozta a belügyminiszter értesítését. A miniszter közölte a város hatóságával, hogy a közgyűlés két évvel ezelőtt hozott határozatát, amely a régi szabályrendeletet módosítja, egykét stiláris módosítással jóváhagyja, ezzel megadja a felhatalmazást a magasabb szik| vízadó kivetésére és behajtására. — Érdekes — mondotta dr. Pálfy József polgármester —hogy éppen tegnap kértein meg uj főispánunkat, vitéz I m e c s Györgyöt, hogy ma. ha fönn lesz ismét Pesten, sürgesse ;neg a minisztériumban ennek a szabályrendeletnek a jóváhagyását. Természetesen nem is számíthattam arra, hogy a minisztérium akkor már postára adta a belügyminiszter leiratát. Most végre itt a jóváhagyás és igy ebből az adóból ezentúl a városnak havonta körülbelül kétezer pengővel nagyobb jövedelme lesz. A politikai és a kereskedői világ vasárnap temeti Sándor Pált Budapest, február 7. Sándor Pál halála az egész magyar politikai és kereskedővilágban mély gyászt váltott ki. Sándor Pál mindig lelkes harcosa volt a szabadelvű politikának és a kereskedői érdekeknek, amelynek 36 éven át a parlamentben is bátor szavú szószólója volt. Az OMKE. amelynek Sándor Pál az elnöke volt, pénteken délelőtt rendkívüli ülés keretében búcsúzott el vezérétől. Az a ragaszkodás, amellvel a kereskedőtársadalom iránt viseltetett, még halála előtt néhány perccel is meglátszott Sándor Pálon; a kereskedők bajaira gondolt és az utolsó pillanatban is segíteni szeretett volna. Tollat kért, de már csak ezt az egy sort tudta papírra vetni: -— Milyen jó volna, ha élve maradnék... Utolsó kívánsága az volt, szeretné, ha a Üohány-urcai templomból temetnék. Sándor Pált a Dohány-uccai templomban fogják felravatalozni és vasárnap délelőtt temetik el a rákoskeresztúri temetőbeA Pesti Izraelita Hitközség vezetősége pénteken délelőtt testületileg vonult ki a zsidó kórházba, ahonnan a Kerepesi-uti temető halottasházába szállították a holttestet. Az OMKE elnöki tanácsa délelőtt gyászülést tartott. Vértes Emil alelnök meghatott szavakban jelentette be az egész magyar kereskedelem súlyos gyászát. — A fájdalmasan friss gyász e pillanatában — mondta — csak azt a fogadalmat tehetik mindazok, akik a kereskedelmi szervezkedés élén állanak, hogy a kereskedelem érdekeinek képviseletét, hiven Sándor Pál szelleméhez, összefogásban és polgári öntudattal fogják tovább szolgálni. Dr. B a 1 k á n y i Kálmán igazgató tett ezután jelentést a temetéssel kapcsolatos intézkedésekről. Az OMKE 250 tagu országos kiilKaró Péter meg egyre gömbölyűbb. Egyszer aztán a gazdának is szemet szúrt a dolog, ahogy séta közben odatévedt a szeme az oroszlánketrecre. Fülön is fosta mingyárt Karó Pétert: — Mi dolog az, Péter fiam, hogy ugy leromlik a kezed alatt ez a szép állat? — Nem jót tesz neki a kerti levegiő, királyom. Hm — csóválta a fejét Ulászló, — hát az mi dolog, hogy te ugy nekigömbölyödtél mostanában? Hiszem már valóságos Gerenda Péter lesz belőled. — Nekem meg jót tesz a kerti levegő, királyom. Három álló napig törte a fejét a király ezen a csudán, akkor aztán mégis gondolt egy okosat. Maga elé parancsolta valami Keszeg Kristóf nevű cselédjét. — Gyere már Kristóf fiam, légy segítségem re. Nem hiszek én ennek a hamis Karó Péternek, ugyan nézz a körmére. Mától fogva te vagy az oroszlánetető fölvigyázója. — Alásan köszönöm nagy kegyelmét fölségednek — hajlongott az uj méltóság s mindjárt installálta is magát a hivatalába, szaladt az oroszlánetetőhöz. Az éppen az ebédet készitettp. szép lassú tüz fölött forgatta a gödölyét nyárson. — Péter komám — ütött a vállára —, egyedül akarod megenni az egész gödölyét? — Nem — azt mondia az oroszlánetető —, káposztát is pörkölök hozzá. — Hát aztán nekem jut-e belőle? Mert ugv tudd meg, hogv urunk-királyunk kinevezett oroszlánetetesi felvigyázóvá. — Jut Is, marad is — csinált maga mellett helyet a padkán Péter —, nekem elég a két első comb la. — Nekem meg elég a két hátulsó, mert nem vagyok nagyétü ember — jelentette ki Kristóf megelégedetten. így esett aztán, hogy egy hónap alatt valóságos agárkutya lett az Atlasz-hegység királyából. Igaz, hogy a keszegből meg harcsa lett. Erre aztán Ulászló kapta magát, előhivatta a harmadik fittyfirittyet is, aki szintén magával hordozta a nevét; — Kiveszlek a közcselédi sorból, Cinege Pál. Téged teszlek meg az oroszlánetető fölvigyázója ellenőrzőjének. Neked kell azt pótolni, amit ők elmulasztottak. Mered-e vállalni, fiam? Még olyan magyar ember nem volt. aki ne vállalta volna, ha király kínált neki hivatalt. Cinege Pál is vállalta s most már amit az oroszlánetető, meg az oroszlánetető fölvigyázója meghagytak a gödölyéből, azt az oroszlánetető fölvigyázójának az ellenőre küldte alá poklokra. Az oroszlánnak egy befaló harapás se maradt Nem ls bírta egy hétnél tovább s éppen akkor számoltak le a bőrével Ulászlónak, mikor Velencéből hazatérőben megint benézett a török követ. — Ejnye, ejnye,— csóválta szemrehányóan a kontyát, — hát csak nem tudtad a padisah ajándékának gondiát viseltetni, királv-uram? — Az én lelkiismeretem nyugodt — tette a szivére jámborul a kezét Ulászló király. — Három gondviselőt is kirendeltem az oroszlán mellé s éppen most akartam megbeszélni az országbÍróval, hosrv a negyediket az ország rendjei közül neveznénk ki. Persze, hogv az orosrlán volt a hibás. Ha még egy kicsit várt volna, Verbőrri belevette volna a Corpus Jurisba! döttséggel vesz részt elhunyt elnökének temetésén. Bejelentette továbbá, hogy az OMKE országos gyászülésen f.og hódolni elhunyt elnöke emlékének és az OMKE fel fogja hívni összes tagjait, hogy a gyászünnep később kitűzendő napján a gyászülés megnyitásának időpontjában üzleteikben és irodáikban öt percre szüneteltessék a munkát és áldozzanak Sándor Pál emlékének. 35 ev a parlamentben Sándor Pál legrégibb tagja volt a parlamentnek, 1901-ben választották meg először képviselőnek. A Lipótvárosban kemény választási küzdelmet kellett ekkor vivnia és Mezei Mórral szemben kisemberek juttatták mandátumhoz. Mindig a Lipótváros mandátumával került a Házba. A háború előtt a Szabadelvű Párt tagja volt, községi politika helyett közgazdasági politikát hangoztatott. A gazdasági liberalizmus elveit hirdette a gyakorlati közgazda meggyőződéséből. 1910-ben Sándor Pál munkapárti programmal került be a parlamentben, de csakhamar kilépett a pártból, amellyel nem értett <*gyet a házszabálvrcvizió kérdésében, mert ellensége volt minden erőszaknak és hive volt az általános, titkos választásrak. Minden közérdekű panaszt és sérelmet a Ház elé vitt és lelkiismeretesen képviselt. Meggyőződéséért keményen szállt sikra, szókimondásáért sokszor fegyverrel a kezében is helytállt. Komoly, kemeny, de nobilis ellenfél volt, — tudták róla, hogy tisztakezű ember, akit soha más, mint a közérdek nem vezérel. A proletárdiktatúra alatt Sándor Fáit is fogságba vetették. A gyűjtőfogházban Hegedűs leránt, Rákosi Jenő, Meskó Pál és mások társaságban heteket töltött. A proletárdiktatúra bukása után ismét elfoglalta helyét a parlamentben. Az első nemzetgyűlésen megindult a hajsza a liberalizmus ellen, Sándor Pál ebben a légkörben is megállotta helyét. Tíz kereskedelmi miniszterrel szállt harcba a kereskedelem érdekeiért, keményen harrolt a pénzügyminiszterekkel az adóterhek csökkentéséért, politikai ellenfele volt egész sor miniszterelnök nek Wekerlétől Gömbös Gyuláig. Az ellenzéki padsorokban korán érintkezésbe került Rassay Károllyal és amikor Rassay megalakította a Nemzeti Szabadelvű Pártot, lelkesen csatlakozott hozzá. Három parlamenti cikluson keresztül vallotta magát a Rassay párt harcos tagjának. Az 1935-ben összeüli parlamentnek ő volt a legidősebb tagja és mint ilyen töltötte be a korelnöki tisztséget. mmmmmmmmmmmmam^mmmmamamm^^^mmmmm^ II hóvifvar pusztítása Pécsett Pécs, február 7. Baranya vármegyében éfi Pécs városban óriási károkat okozott az éjszakai orkán. Évtizedes vastag fákat tövestől csavart ki, sok háztetőt megrongált, a cégtáblákat lesodorta, a villamos- és távbeszélővezetékeket is erősen megrongálta. Jellemző az orkán erejére, hogy a Majláth-téren oly erővel vágott a falhoz egy aszszonyt, hogy lábtöréssel kellett a sebészeti klinikára vinni. Megszűnt a városban a villamosközlekedés. A napilapok tegnap reggel csak kéziszedéssel jelenhettek meg. A Budapestről és szárnyvonalakról Pécs felé indított vonafok megrekedtek a nyílt pállyán és hosszabb reszteglés után, nagy késéssel érkeztek Pécsre. Belvárosi Moxl Szombaton és vasárnap ALPAR OlTTA világfilmje DIMRRY a Gaumont Brittisch gyár mii iós filmje 5, 7. 9 Széchenyi Mozi MA7UQBf A Szombaton és vasíárnap • •«••M Hí» W Pola Nagrl az ünnepelt filmstár főszereplésével 5, T, » Szombattól minden este Turi Horvát miKiűs cigányzenekara idtszlK a Baross étteremben Vár ucca 2. 141