Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-05 / 31. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1*336 február 3: ÉS; üzletemet áthelyeztemPauiuszs^f Népv.selet és műveltség (A Várost Muzeum népviseleti kiállításához) Vasárnapi számunkban beszámoltunk arról aj érdekes népviseleti kiállításról, «melyet a kultúrpalotában rendeztek és részletesen méltattuk az összegyűjtött értékes anyagot. Most a muzeum eseményével kapcsolatosan az alábbi sorokat kaptuk E c k e r t Irmától, aki tevékeny munkával vett részt a kezdeményező jelentőségű kiállítás megrendezésében A városi muzeumniak reiwikiviil gazdag, de a közismert helyszűke és üvegszekrények hiánya miatt ki nem állított, ládákba raktározott anyagából — mint ismeretes — kiállítást rendeztünk. Délmagyarország lakosságának viselete elég tarka éa változatos képet mutat már néhány muzcumi példányon is< jóformán minden településnek egyéni jellegzetessége van. Nemcsak minőségbeli különbség ez, amit elszigeteltséggel, különböző származással magyarázhatunk. A népnek nevezett embertömeg nem egyöntetű, különböző rétegekből álL A cigányok, félnomád pásztorok, juliászok, a nemzetiségeknek egy része az európai művelődést csak kis mértékben vette át és primitívebb, egészen az ős- vagy ókorig visszanyúló kulturák emlékeit őrzi viseletében. A magyarság egy fokkal magasabban áll, de körében is bizonyos rétegződés ismerhető fel. Más a faluvégi szegénység ruhatára, aki az ősöktől rámaradt vagy a gazdagoktól lervetett és igy ősibb ruhákban kénytelen járni, mint a jómódú falusi nagygazdáé, ki követheti az urimódit utánzó p&rassldivat lassú változásait. A legkevésbé eredeti s igy néprajzi szempontból legértéktelenebb a városlakó parasztság öltözéke, melyet már csak egy lépés választ el a középosztály divatjába való beolvadástól. A kiállítást tehát ezen fejlődési szempont figyelembevételével állítottuk össze. ösi fokon alsó- és felsőruha megkülönböztetés nincsen s a két nem viselete is egyforma vagy igen kevés eltérést mutat. Egy századdal ezelőtt a magyarságnál is fgy volt ez, ma kiszorult a nemzetiségi vidékekre. Igy külön helyet szenteltünk a primitívebb öltözködési módnak, melynek eredeti anyaga a házi szőttes. A parasztszövőszékek meghatározott és mindig egyforma szélessége befolyásolja az egyszerű szabást is, amely összerótt szögletes darabokból! áll A magyar nép felsőruháinak őseit azokban a melleseikben, melegítőkben, gubákban, ködmöaökben kereshetjük, amilyeneket tanyai, juhászpásztorembéreken vagy tutajos oláhokon ma is látunk. A mult század közepe táján kezdték őket abával, posztóval bevonni. A régi szőrös bőr Igy béléssé hanyatlott vissza. Asszonyok számára később nehéz selymmel is borítottak ilyen példányokat, később a szőrme egészen kimaradt belőlük Egyes átmeneti darabokon vastag gyapot-alátét emlékeztet még a hajdana préimre, mint apátfalvi darabjaink mutatják. A jobbágyság felszabadulásával, midőn ej a bőr-pOBztó-mhaosere is végbement, az eddigi kiáltó ellentét uri és parasztviselet között, lecsökkent. A népi viselet kelmében és formában közelebb kerül az uri divathoz s a demokrácia neim gátolja többé az ősi utánzó ösztönt, mellyel a magasabb osztályok' öltözködését akarja másolni Eltűnnek a tiltó rendeletek, a deres, amely megszabta a jobbágy ruházkodását. Aj általános gazdasági fellendüléssel anyagi eszközei is megszaporodtak, eleget tehet öltözködő hajlamátvak Mindezen tényezők együttvéve aztán a népies viseletek hallatlan leiszaporodását és erős szétválását eredményezik A magyarságnál eddig többé-kevésbé országrészenként egységes viseleti kép megváltozik s jőformán minden falinak különbőziő divatj« alakul. Átveszik az uri viselet darabjait vagy egyéni kezdeményezések lerjednek el E tejlődési foktól kezdve a magyar népi viselet erős összefüggést mutat a középoss tály divatjával Az Ős1 elvet, a hlármas tagolódaist, (nagynya, t-es&öaállá. kötény^ megtartva, követi az urak öltözködését, jó néhány évvel elmaradva. Ennyi idő mindig kell hozzá, még sokféle varrónőm átszűrődve faluira jut. Az öltözék díszei viselettőrténetj szempontból nem kis jelentőségűek és szorosan összefüggnek a fejlődés egyes fokozataival. A legalsón, midőn fehérnemű és felsőruha még egy, ha van dísz, ez mindig előállítás közben fakad, tehát csak geometrikus lehet. Szövés alatt kis színes szálat vezet be mintásban a menyecske a fehér közé, amely majd a nyak közelébe kerül. Később mindig terebélyesedik, gazdagodik a minta s elkezdik hímzéssel is utánozni. De formája még mindig a szövéstedinikához kötött, geometrikus A díszítés folytatódik a fejlettség magasabb fokát mutató daraboknál is. Csakhogy minél inkább hasonlítanak a viselet egyes darabjai aziuri divatéhoz, annál jobban elenyészik rajtunk az ősi geomatrikus dísz s átveszi helyét a hímzett virág ornamentika, Legtöbb helyen nem hagyományos dlszités, módleszármazottja a sokféle minta, hanem uri hím zések, a középosztály naturalisztikus divatjának átvételei (például a makói és kalocsai darabok) (A Délmagyarorszdg munkatársát (H) Számtalan esetben előfordult már, hogy a városi gőzfürdőben tolvajok garázdálkodnak, akik a vendégeket érzékenyen megkárosították- Legutóbb Muráti György Alfréd cipőkereskedő tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, aki a gfizliirdö kabinjából 50 pengő értékii holmiját topta el Ugyanakkor egy másik vendég zsebéből 10 pengőt loptak elA nyomozás megállapította, hogv a lopások«4 igen agyafúrt módom követnék e'. Valószínűleg szervezett banda működik» amely figyeli a fürdőbe lépő vendégeket és ak'nél pénzt sejtéMs olvasó rovata a Mars-tér problémája Igen tisztelt Szerkesztőség! Altalános régi vágy valósult meg akkor, amikor a Maxs-teret piaci célokra rendbehozták. Ez azonban még mindig csak fél megoldás, mert töhb előny mellett maradtak még hátrányok is, amelyek megoldásra várnak. Célszerűen és véglegesén a következő módon lehetne a tér és piac rendezését megoldani: 1. Nem tökéletes a mű addig, amíg a tér másik oldala is nem kap burkolatot, mert például a szél áthordja a port és a miazmákat, amelyek a rendezetlen oldalon éppen a tisztántartás lehetetlensége miatt állandóak. 2. Ilyen központi piac nem nélkülözheti a tanyai vasút egy szárnyvonalának végállomását, ezt ugyan egyidejűleg kellett volna megcsinálni az első renoválással, de még nem késő a tér másik oldalának rendezésével együtt sem. 3. Nyílt piacról lévén szó, nem lehet figyelmen kívül hagyni azon normákat, amelyek ezzel kapcsolatosak. Enélkül csak befektetés a tér rendezése. Szükség volna olyan fedett helyekre, ahol a kényes holmik, ngy a detail, mint az" export részébe árusíthatók és csomagolhatók lepvenek. Szükség volna továbbá olyan fedett helyre, ahová az üres kocsikai hebelyezhetik és megfelelő őrzéssel védik, különösen, ha a a korsiheállókat meg akarják szüntetni. A tér rendezetlen oldalát 3 részére kellene felosztani, a következőképen: a városi mérlegház mögött és közvetlen körülötte helvezendő el az exportáláshoz nélkülözhetetlen fedett csomasolóhely, a tér egynegyedrészét elfoglaló területen. Á börtön előtt építendő meg, esetleg fedőszerkezet nélkül, a tanyai vasút végállomásának második pontja, szintén körülés népi felfogásban való átformálásai. A ruházat legelörehaladottabb fokát jelzű nagyobb városok lakói, igy Szeged-Alsóvárosé is, minden késdhimzésfi díszt nélkülöz. Díszitiőósztónét kielégíti a boti tl csipke, megvásárolható selyem-rátét, mely aa uri divathoz közelebb áll. Ez a végzet fenyegeti a mult században fellendült népies díszítőmüvé* szeteinket is, melyek között mindinkább elterjedi a géphimzés, az olcsó cifraság, műselyem. Hasonlóképpen megpecsételt népi viseleteinknek sok ősi maradványa is, melyek koldusokon, gye* rek-bábukon vagy közönséges tőrlőrongyként kai« lódnak. Csak elenyészően kis részüket sikerül megmentenünk muzeumok számára. E nagy pusztulási folyamatban megnyugtató pont csak az a törvény lehet, hogy a magasabb műveltség törli el ezeket a szintkülönbségeket Minél tnkább halad előre a magyarság kulturá* ban, városi életben, annál színtelenebb, egyönte* tiibb lesz viselete. Feleleveníthető még akkor í« a régi, de ez jelmez lesz csak, amit meghaladott már s mitől névben-1 élekben régen elszakadt. Eekert Irma. nieík, azt megfigyelik, hogy melyik kabinban vetkőzik le- Amikor a kiszemelt áldozat fQrdilo bemennek a kabinjába, mintha tévedésből nyifr* nánaik be idegen kabinba és pillanatok alatt átr kutatják a ruhát, a talált zsákmánnyal pedig menekülnek- A jó muHkorában elfogtak egy fiatal cigányt, aki hasonlókénen követett »1 lopásokat- Azt l.'it'ék, hogy eifogatásával megszűnnek a lopások, de a legutóbbi esetek azit bír zonyitják, hogy tovább is működnek ott a tolvajok A rendőrség már csak a városi gőzfürdő érdekében i.s erélyesen nyomoz a vakmerő fürdőtolvajok utánbelül egynegyedrésznyi területen. A hátralevő középső leiére megépíthető a kocsibeálló. A te-» tőszerkezetet olcson mea lehet oldani betonoszlopokra építve, oldalfalak nélkül, esetleg valamilyen palatetővel, amely egyszersmind tüzveszelymentes is. A vizlefolyó csatornák kizárólag a laktanya felé eső részre helyezendók, ezáltal a tér másik oldala felé a kijáratok és a gyalogközlekedés nincs akadályozva eső esetén sém. Végül még csak annyit, hogy valamilyen célszerű megoldást feltétlenül találni kell, mert nem lehet közömbös Szegeden, a város közvetlen és körvetett jövedelmezőségi szempontjából, hogy ennek hiénVában a tanyaiak elkerüljék piacainkat, ami által nemcsak az élelmiszer drágulását, de az ipar és kereskedelem legyen gülését is előidézne. Enélkül a drága piacrendezés nem volna rentábilis, viszont addig. míg a vásárcsarnok felépítésével a kérdés végleges rendezést nyer. ez a megoldás is megfelelne. Tisztelettel: A. M. Ennunlf javit4sa és CIHfill haskötők mérték után és Ll Ildiin áthúzása. IMtUlr, minden ebbe v&g6 szakmunkát a legjobban készitek. Özv. SteSnar lózsefnö Kölcsey n. 12, Tisza L körút és Feketesas u. sarok. A honvédvegyesdandárparancsnokság ruházati egyletének szerződéses szállítója. „Kalása* szelvények, „Hermes" könyvecskék érvényesek 306 NAR SNCSOT, ha jót akar mindenütt a . „BEOGNA" márkát kérje Minden jobb cSfiu 'gr 'zletUea kapható! • M "18 X| készen és rendelésre, igy és asztalnemiiek, sifonob, Menyasszonyi ke?enqyek ír-t"**™ . POIIÍK LESNIMEI. Keresi a rendőrség a városi fürdő tolvajai!