Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-05 / 31. szám

DÍLMAGYARORSZM MrkMct«M«! Somogyi neon kjk. L cm, Telelom 23.33.. KladúhlrataL kOlcMBkOnyrl&r és I egy Irodai Aradi BOCS «. Telefon» 13-iX». . Nyomdai L«W UpOl mccft M. Teleiont 13-00. - TAvlrall l*v*lelm» MlmaorarorixAa. Sceaed. Szerda, 1936 február 5. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 31. sz. ELÖFlZI TtS: Havonta helyben 3.20, vidéken e< Budapesten 3.60, kuiiöldfin • .40 pengő. — Egyes tzAm Ara hélkO» nap ÍO. T«*Ar- 6« Ünnepnap ÍO (Ili. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenne hétm nivííelérel nnooitn reggel fl hangya és a darázs Szegedi nagykereskedő panaszolja: — Két füszerkereskedő él az egyik szomazédos faluban. Az egyik közülük — Németországban is folytathatná kereskedését, a másik azonban a túlvilági üdvösséget — mint az egyik vasárnapi prédikációból tudjuk — csak akkor nyerheti el, ha vallásossága, erkölcsössége és büntetlensége mellett még — jóhiszemünek is fogják Ítélni az égi hatalmak. Egy évtizednél régebb idő óta én szolgáltam ki a két kereskelőt. Most azonban az egyiket a Hangya elhódította tőlem olyan árakkal, amelyekkel én versenyezni nem tudok. A Hangya d u m p i n g-á r a k k a 1 szerezte meg magának a keresztény kereskedőt s — természetesen átmenetileg — olcsóbban szállít neki, mint ahogy én az árut készpénzfizetés mellett be tudom szerezni. Én nem tudok versenyezni a Hangyával, mert a magam pénzén kereskedem s nem tud a H a n g y a üzletfelével versenyezni a másik kereskedő sem, aki szintén a maga filléreivel folytatja üzletét. Én elvesztek két üzletfelet, a Hangya megnyeri a piacot. A köztámogatások lehetővé teszik a Hangyának, hogy tönkre tegye azokat, akik támoÍ

a t j á k.. Közpénzből kap támogatást, a özpénzt a gazdasági életből veszik el s a közpénzzel folytatva barcát, teremt versenyt a magángazdaságnak. A füszerkereskedők után most a sertésvágők következnek. A kiskereskedők után a nagyvágók. A Hangyát nem lehet megvádolni azzal, hogy üzleti tevékenységét egyik, vagy másik foglalkozási ág munkaterületéről távoltartja. A Hangyát ilyen mulasztással vádolni nem lehet. Ahol keresni lehet, a Hangya jelentkezik. Ahol mások keresni tudnak, a Hangya megjelenik ott a maga részeért. S nem fél a munkától. Képes lenne akár az egész sertésexportot ellátni egyedül. Szívesen vállalkozik arra, hogy az egész ország fűszereseit ellátja áruval- Lehet gabonát exportálni, lehet importálni déli gyümölcsöt? — a Hangya nem vonakodik vállalni a biztonságos üzletet s részt kérni abból a jövedelemből, melyet mások munkája, mások kockázatvállalása, mások szakértelme tett megszerezhetővé. A háború utáni hangulat szinte kötelezővé tette az akkori kormányzat számára, hogy támogassa a szövetkezeteket. Olyan idők voltak azok, amelyekben a jelszavaknak nagyobb erejük volt, mint az értelemnek. Elkezdték támogatni a szövetkezeteket. Napról-napra alakultak szövetkezetek, melyeknek bázisa a jó összeköttetésekkel rendelkező igazgatóság és kereseti lehetősége a támogatás volt. Valóságos inflációja volt ebben az időben a valódi és álszövetkezeteknek. Kipumpálták az adófizetőkből az adót és bepumpálták a szövetkezetekbe a milliárdokat. S közben elporzottak, elpárologtak a szövetkezeteknek juttatod vagyonok. Az energia megmaradásának elve a szövetkezeteknek juttatott államsegélyekre soha nem volt érvényes. Ezt a s z ö vetkezeti rablógazdálkodást a közfelháborodás tiltakozása szüntette meg. Amikor vége lett a farsangnak, amikor a lakodalmas idők a bankzárlattal eltűntek, keserű kijózanodáson ment keresztül a nemzeti közvélemény. Kezdték számbavenni azokat a méretlen vagyonokat, amiket a szövetkezeteknek ajándékoztak s azt a szörnyű eredménytelenséget, amivel a nemzeti ajándékozásnak ez a keservesen hosszú ideig élő rendszere zárult. Akkor azt hittük, hogy nem éveknek, de évtizedeknek kell elmúlni — nem addig, amikor közpénzből újra támogatni fognak kereskedelemellenes szövetkezeteket, hanem addig, amíg szövetkezetek merészelnek állami támogatást kémi. És íme, a fürge hangyáknál fürgébb Hangya már sertiésnagyvágó, hentesiparos, exportőr lett s elveszi a kereset lehetőségét s a munka alkalmait azoktól, akik évtizedes munkavégzéssel, kockázatvállalással, a maguk pénzén szerzett tapasztalatokkal tettek járhatóvá a gazdasági tevékenység számára nehezen feltörhető utakat. Egyfelől törvény készül arról, hogy a megbízhatatlan kereskedőktől és iparosoktól elvonhassák az iparengedélyt és iparigazolványt, másfelől megteszik a szövetkezeteket kereskedőkké, iparosokká, importőrökké és exportőrökké s a kereskedők és iparosok adóiból táplálják, élelmezik és tartják életben azokat a2 intézményeket, melyek a kereskedők és iparosok amúgy is megnehezedett életfeltételeit elviselhetetlenné teszik. A Hangyát pedig sürgősen át kell keresztelni- Ne Hangya legyen ezentúl, hanem — legjobb esetben: a Darázs. Eckhardt nagy beszéde a föSdbirtokpolitikáról, a reformokról, a ferencüózsefi korról, a telepítésről, az Iparosításról és a titkos választójogról „A hitbizományi javaslat nem nagyszabású reform és nem kenyér* javaslat" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház keddi ülése elé nagy érdeklődéssel tekintettek politikai körökben, amennyibe» u ellenzéki pártok harmadik vezérszónoka: Eckhardt Tibor szólalt fel R a s s a y Károly és gróf Bethlen István után. Eckhardt Tibor ez alkalommal nemcsak politikai, hanem mezőgazdasági beszédet is mondott, mint kétségtelenül alapos ismerője a mezőgazdasági kérdéseknek. A folyosón azonban megállapították, hogy Eckhardt már temperamentumából kifolyóan is nem tudott ellenállni a csábitásnak, hogy néhány politikai támadást ne intézzen a kormányzat ellen. Egyébként meglehetősen csendben hallgatták végig Eckhardt Tibor fejtegetéseit. A folyosón is meglehetősen csend volt, már még mindig tartja magát az a hlr, hogy a miniszteri tárcák egy része a közeljövőben előreláthatóan gnzdát e»erél, A képviselőház keddi üléséről részletes jelentélünk a következő: A képviselőház keddi ülését délután 4 órakor ny'totta meg Komis Gyula alelnök- A hitbizományi javaslat vitájában Fábián Béla hangoztatta. hogy nehéz belpolitikai helyzetben sohasem 'ehet reformokat megoldani Tiltakozott az ellen a demasrógia ellem, amely az országban a földbirtokpolitikával kapcsolatban f elburjánzott Hangozhatta, hogy a hitbizoimányok ösz* szeférhetetlemek a magyar niép természetévelBiztos helyretet ke'l teremtem, hogy a kisbirtokos ls megtudjon élni. Ndnássy Imre beszélt ezutáft- Amikor szólásra emelkedett- a teremben tartózkodó ellenzéki képviselők — a nyilaskeresztes ifjú Balogfh István kivételével — tüntetőleg elhagyták az üléstermet• (Nánássy nemrégen még a független kisgazdapárt tagja volfr) Beszédét azzal kezdte, hogy védelmébe vette az arisztokráciát- Szükség van a kötött és nagybirtokra is — mondotta# —> hogy egyrészről ezekem kísérleti gazdasági telepeket létesítsenek, másrészről, hogy a kötött és nagybirtok tulajdonosai a köznek szentelhessék életüket A javaslatot elfogadtaEzutári Eckhardt Tibor állott fel szólásra- A padsorok hamarosan megteltek képviselőkkel- Eckhardt azzal kezdte beszédét, hogy a hitbizományi törvényjavaslat túlnyomórészt örökjogi javaslat- Földbirtokpor lit'kai jelen-tőséget h tulajdonit a javallatnak. ha a kormány földbirtokpolitikájának koncepcióit a Ház tudomására hozta vo-lna. mert ebben az ecetben bizonyos perspektívába lehetne állítani a törvényjavaslatot- Enélkül osak örökjogi javaslatnak tekintheti, amely mindössze 67 családot érint• Ezeket is csak a mai hitbizományi családok halála uitán hat esztendőimül1 va, tehát általában 25 év múlva lesz csak jelejr tősége a törvényjavaslatnak• Ezért nem tudja nagyszabású reformnak minősíteni» sem olyan kenyér javaslatnak, amely miatt el kellett halasztani a titkos választójogi javaslatot— Túlzott vő!1 az a propagandisztikus beállítás — folytatta Eckhardt —, amellyel a javaslatot már a választások előtt beharangozták A javaslatban 823 ezer holdnyi kötött birtokról van szó. 330 ezer holdat remél tehát, ameV m* egy 25 százalék, de csak 25 év múlva- Teljes joggal mondhatta Bethlen István pénteki nagyszabású beszédében, hogy ezzel a javaslattal nagyszabású reform látszatát akarták keltem és ezt a látszatot akarták propaganda eszközzé felhasználni politikai célok érdekében- Bethlen István helyesebb szempontot vetett fel pénteki beszédében, amelvbem a demagógia alanjáról kiviszi ezt a problémát a szakszerűség síkjáraA kormánypárti sajtó-propaganda: hónapokon keresztül két irányban használta' fel a iavas'atüí Bizonyos mértékben hangsúlyozni kívánom, hogy á magyar mult egyik korszaka ellen, amelyet ma már sokan csak liberális korszakrak neveznek, elfelejtve, hogy mit jelent a magvar nemzet számára Ferenc. József korszaka, a' független kisgazdapárt sohasem vesz részt ebben a propagandában, ö, aki a kisaazdatomegeket képviseli, vallja, hogy urnák lenni nemcsak kaszinói fogalom, hanem nemzetgazdasagi érték egy nemzet számára. A kiegyezés utáni Magyarországgal szemben gyakran hallani meggondolatlan kifakadásokat. 1867. után az elhagyott országból - gazdasági, közlekedésügyi, kulturális és művészeti szempontból európai nivóju országot csináltak. Természetes, hogy ennek a kornak is voltak hibái, legfőbb hibája az volt, hogy országot építettünk, de gyakran megfeledkeztünk népünkről. Bárki vezeti az országot, nincs előbbre való feladat, mint hogy biztosítsuk a csonka országban 9 millió magyar megélhetését. — Európában a világháború után mindenütt