Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-29 / 52. szám

oefMAGYARORSZXr, 1936 feEruiír 29. Thiel Erzsébet női kalapszalonja megnyílt Kelemen neoa 7. sí. alatt. Le(ru|abb páriái tavaszi modellkalapok már kaphatók nap^y választékban. Alakitisok oloión. megálltunk Felsőközponton és ott a felsőtanyai dolgokról kimerítő felvilágosításokat szereztünk, holnap Alsóközpontra látogatunk ki. De meglátogatom a szegedi kórházat is és szemlét tartok a szegedi rendőrség, valamint a tűzoltóság fölött. Aziránt érdeklődtünk ezután, hogv a belügyminiszter, mint a városi autonómiák legfőbb felügyeleti hatósága, milyen módon szándékozik enyhíteni a legelhagyottabb sorsú és a trianoni béke következtében legnehezebb helyzetű város sorsán: Szegedén. — Ismerem Szeged nehéz helyzetét — mondotta a miniszter — és ezt a magam hatáskörében méltányolom is Ezért gondoltunk a vidéki orvoskamardk ezékhelvének kijelölése alkalmából elsősorban Szegedre és ezért teszszük meg Szegedet tüzrendészetl kerületi székhellyé is. — Szeged súlyos sérelme — mondtuk — a vasút tarifarendszere, amely egyáltalában nem méltányolja Szeged sorsát. — A kérdés, sajnos, nem tartozik a reszortomba. Én csak azon a téren segíthetek Szeged bajain, amely az én szakminiszteri hatáskörömbe tartozik. Érdeklődtünk a sajtóreform dolgáról. Kozma Miklós mosolygott: — Ez sem az én reszortom. Nagy bajban tan már az a sajtóorgánum, amely a belügyminiszter hatáskörébe kerül. Azt, hogy a vidéki sajtó munkáját mennyire ismerem, nem kitt mondanom sem, hiszen ezt a vidéki sajtó tudja a legjobban. Megkérdeztük ezután, hogy a szombati installációs ebéden felszólal-e. — Ebben a pillanatban még magam sem tudom, miről fogok beszélni. Valószínűleg általános politikai vonatkozású kérdésekről. — Szegeden nagy érdeklődéssel várják a szombati bestédet. Sokan azt hiszik, hogy a szegedi installáció kontra installációja lesz a nyíregyházainak. — Tévedés. Ennek semmi alapja, síncsen. Nem szoktam kontrabeszédeket tartani. Én a politikai béke hfve vagyok. Nem is értem, miért várnak tőlem harcias megnyilatkozásokat. Aztán mosolyogva mentegetőzött, hogy f V bet nem mondhat, majd az installáción bővebben fog beszólni. A miniszter pénteken este szigorúan magánemberként élt Szegeden. Egészen szük, baráti" körben vacsorázott a Hungáriában és korán pihenni tért. m. l. Súlyos motorszerencsétlenség a Kossuth Lajossugáruton A motorkerékpár belerohant a konflisba (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken éjszaka 11 óra tájban súlyos motorkerékpáros szerencsétlenség történt a Kossuth Lajos-sugárul 109. számú ház előtt. Egy motorkerékpár nekirohant egy bérkocsinak, utasai életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A motorkerékpár, amelyet Temesváry Ferenc 29 eves Máv.-müszerész vezetett és a pótülésen Tukula Gyula 36 éves horbélymester foglalt helyet, belerohant egy konflisba, amely a város felé haladt. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a motorkerékpár utasai széles ivben repültek le a gépről és eszméletlenül terültek el az úttesten. A gép megrongálódott, a bérkocsi valósággal darabokra tört. Amíg a motorkerékpárosok súlyos sérüléseket sz..,vcdtek. addig a konflis tulajdonosának nem történt ha is. Temesvárvt és Tukulát súlyos sérülésekkel, valamin! agvrázkódással a mentők a közkórházba vitték. A vizsgálat megindult anr.ak megállapítására, hogy a szenencjétlenséeért kit terhel a felelősség. A lörvémiszch elrendelte a Dizonqltást a szabadtéri látéhok sajtóperében Pásztor József sajtópere Budapesten Vörös Pál vádaskodásai Ugutt>en - Ellenbizonyítás: Ot tényállításra r(A Délmagyarorszdg budapesti tudósítójától.) A budapesti büntetőtörvényszéknek dr. Szemák Jenő elnökletével működő tanácsa pénteken tárgyalta újból azt a sajtó pert, amelyet Vörös Pál, a szegedi szabadtéri játékok keretében előadott Glaukos cimü színdarab díszlettervezője indított Pásztor József szerkesztő ellen. A per előzményei ismeretesek. Vörös Pál Az Est cimü napilapban két közleményt ^§tt közzé s ezeknek a közleményeknek több tényállítására Pásztor abban a cikkében, amely ugyancsak Az Est cimü budapesti napilapban jelent még, azt irta, hogy azok hazugságok. A pénteki tárgyaláson a főmagánvádló képviselője, dr. Vajda ödön előterjesztette az ellenbizonyítási indítványt, amelyben az inkriminált cikk keretein jóval túlmenően számtalan olyan tényállítást is előadott, amelyek Pásztor József által hazugoknak bélyegzett tényállításokkal vonatkozásban nem állottak. Az inkriminált tényállítások közül a legsúlyosabb volt, hogy bajok voltak kétezer eladott nézőtéri helyekkel. Ezt az állítását a főmagánvádló dr. Torday Ottóval, a budapesti Színház Propaganda tulajdonosával akarja bizonyítani. Egy másik inkriminált tényállítás volt, hogy a közreműködők fizetését, nem rendesen adta ki a rendezŐbizottság. Erre nézve a Glaukos hat szereplőjét, többek között Lánczy Margitot, Tolnai Klárit, Soltész Annyt nevezte meg tanuknak. Ugyancsak erre nevezett meg tanukul négy világosítót azzal, hogy a Glaukos első előadásán csak a próbadijat kapták meg, mig az első előadásért járó negyven pengő közreműködési díjat a második előadáson adta ki nekik a rendezőbizottság. Mascagnival kapcsolatosan Pásztor József azt a tényállítást nevezte hazugnak, hogy a rendezőség csak a magyar határtól kezdve gondoskodott Mascagni utazásáról. Erre nézve 6zámbajÖvő ellenbizonyitékot nem ajánlott fel a főmagánvádló, hanem Mascagnival kapcsolatosan egészen más tényekre vonatkozólag ajánlott fel bizonyítást. Végül arra nézve, hogy az előadások megtartása nem egyszer veszélyben volt, szintén nem ajánlott ellenbizonyitékot a főmagánvádló. Dr. Barta Dezső az ellenbizonyítási indibvánnyal szemben különösen azt emelte ki, hogy a bizonyítás és ellenbizonyítás csak az inkriminált cikkben hazugoknak nyilvánított tényállításokra vonatkozólag és azok keretében rendelhető el. Pásztor József azt az álláspontját hangoztatta, hogy a főma.sránvádló ide nem tartozó anyag széles kiteregetésével el akarja sekélvesiteni a pert. Álláspontja, szerint a valódiság bizonyítása már a mai tárgyaláson lefolytatható ós ennek bizonyítékául azt a példát hozta fel, hogy a rendezőbizottsáe kifizetett közel, negyvenkilencezer peneőt a közreműködőknek, részint előlegekben, részint az előadások napjain, amikor a fizetések történni szoktak. Ezt a bíróságnak felmutatott pénztárkönyvvel, előleg- és fizetésfelvevő nyugtákkal kivánta igazolni. Ezzel szemben a főmagánvádló megnevez hat olyan közreműködőt, akik nem az előadáson vették fel még hátralékos járandóságukat, hanem a rendezőségen teljesen kívülálló okők miatt, másnap délelőtt. De nem mondta el a főmagánvádló — folytatta Pásztor —, hogy a hat közreműködő közül háromnak már nem járt semmi, a másik háromnak pedig összesen husz pengő járt. Megemlített« még Pásztor, hogy ugyanennyi késedelemmel kaptak ki a világosítók negyven pengőt és felszólalását azzal fejezte be, hogy akkor, amikor negyvenkilencezer pengőt kifizettek részint előlegekben, részint az előadások napjain pontosan és száz pengő a rendezőségen kivül álló okokból minimális késedelemmel jutott a közreműködőkhöz, mégsem lehet olyan nagy kulturakciót, mint a szegedi szabadtéri játék, azzal kompromittálni, hogy nem rendesen adták ki a fizetéseket és hogy emiatt nem egyszer veszélyben volt az előadások megtartása. A biróság hosszabb tanácskozás után kihirdette végzését, amely szerint elrendelte a valódiság bizonyítását kifejezetten csak az inkriminált cikkben foglalt és hazugnak bélyegzett öt tényállításra. Ezekre vonatkozólag elrendelte a pénztárkönyvnek, az előlegnvugtáknak, a fizetési nyugtáknak, a Mascagnival kapcsolatos költségjegyzékeknek és nyugtáknak a bemutatását, elrendelte annak a hat közreműködőnek és négy világositónak a kihallgatását, akikre a főmagánvádló hivatkozott, elrendelte a vádlott által hivatkozott lovag Antonlo Wldmar, Salvo Hugó, Vér György, tlóna István. Erdői Árpád, Lung Mihály kihallgatását, arra nézve, hogy az előadások megtartása, kétségessé soha nem vált, Oláh Gusztáv, Lehotay Árpád, Fleischer Antal, Lánczy Margit és KönyvesTóth Erzsi kihallgatását. Elrendelte végül a biróság Bárányi Tibor főispán kihallgatását is a Glaukos előadásával kapcsolatosan. A főmagánvádló semmiségi panaszt jelentett be a bizonyítást elrendelő végzés ellen, o vádlott és jogi képviselője tisztelettel tudomásul vették a bírói határozatot. A törvényszék az ujabb tárgyalást, amelyen a tanuk kihallgatása kezdődik, március 18-ára tüzt« ki. n kisiparosság gondjai és az ipari novella Négy óra után nyitotta meg Bobory György alelnök a képviselőház penteki üléséit. Folytatták az ipari novella vitáját. Árvátfalvy Nagy István azzal kezdte, hogy az ipari zártszám szükséges rossz. A javaslat nem hoz teljes megoldást a kisiparosolt valamennyi problémájára, mégis teljesiti • kis- és kézműiparotok sok kívánságát. Ai iparigazolványokat csak ismételt szakmai kihágás esetén lehet elvenni, ez ellen a közigazf

;atási bírósághoz lehet fellebbezni, tehát poliikumot nem lát benne. K é t h 1 y Anna volt a következő felszólaló. A javaslat — mondotta — nem oldja meg l kisiparosság problémáját. Részletesen foglalkozott a tanonckérdéssel. Az ipari zártszám 8 proletártömegeket növeli, azáltal, hogy az ifjúság nagyrésze elől elzárja az Önálló kisiparossá való nevelés lehetőségét. Több határozati javaslatot nyújtott he. amelyekben a gyermekmunkások éi tanoncok munkaviszonvainak gazdasági és jogi szabályozását, a fiatalkorúak bérminimumának megállapítását, a tanoncoktatái megreformálását és általában a tanoncok szociális és gazdasági helyzetének javítását sürgette. A javallatot nem fogadta el. Czirják Antal: Minél több öhálló exisztenciát kell teremteni. Korlátozni kell "a közüzemek versenvét és intenziven kell foglalkozni a falusi kl*lr.ar(H«ág helvzetével. Szűkíteni kell az inarencedélvrk megszerzésének módját, helvesnek tfláHa sok innráchan a zártszám fenntartását. A kereskedőket sokszor kiuzsorázták a nekik dolgozó kisiparosok, örvendetes, hogy a javaslat korlátozza ezt a lehetőséget. Tóth szerint ha a javaslat nem is oldhítja meg száz «zArnlékig a kisiparosig problémáit. mégis előrehaladást jelent a rég! tőrvénvhez .viszonyítva.