Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-23 / 47. szám

D£1 MAr.yARORSZAG 1936 februSr 23. Zálogjegyéi, brilllán» és arany » ók.ierét mielőtt el- (Menőn M||No ftrany-, eillslmllvesnó adut, kínálja lel Udd|Jal UIVJO VArosI «tlonh&zia Ütemben Oroul&n nooa Ör», ík»ierj»vlt4« olcsón. Tegyen m»ér eei erdeme» fl mai ember lexikonja Egy jeles diák, aki minden tudományban kitüntette magát, miután befejezte tanulmá­nyait, harminckét éjszakát virrasztott végig ta­uarának hatalmas könyvtárában, a nagytudá­su mester kivételes engedélyével. A lázas ku­tatásban eltöltött harminckét éjszakán át nem volt más társa, csak a csönd és azok a szellemek, amelyek láthatatlan szárnyaikkal nlt lebegnek az alvó könvvek felett. Á diák végiglapozott minden enciklopédiát és min­dent megtalált, csak azt az egyetlen szót nem, amelyet kereseti. Ezt a szót — az élet titkát - a harmincharmadik éjszaka rejtegette ma­ciban, de a diáknak a harminckettedik napon '•I kellett hagynia a tudomány csarnokát. Az utolsó órákban szörnvü látomása támadt: íöl­vgntott képzelete előtt megelevenedtek a önyvek szellemei és egyszerre kiáltották a ! 11 lébe mindazt, amit addig végigolvasott. Szó­légiik — mint későbbi feljegyzéseiben irja - rettenetes volt. De azt egyikük sem mondta ki amit tudni akart és ami a következő, de soha el nem erhető éjszaka csöndjében bo­rongott. Ez a régi, kissé sejtelmes történet bizonvára !ti jávai van a tárgyilagosságnak és az elfogu­latlanságnak, mégis valahogyan ez bukkan fel az emlékezetben, amikor végiglapozzuk a Dante-Pantheon „Uj lexikon"-iának első és második kötetét, amelynek szerkesztői mintha átérezték volna a régi francia diáknak a hu­szadik századim helyezett panaszos tanulsá­gát. Mert ez a panasz sokkal időszerűbb ma, mint volt bármikor. A ma embere is mintha zavarban volna a hatalmas nagy könyvek sokaságával szemben, mnelyekből a világ ügyeiben való tájékozott­hígnak legalább kereteit szeretné megszerezni. Tudja és érzi, hogy szüksége van a tudásra, melyet a nagy kötetek tartalmaznak, nem is merészkedik odáig, hogy valamennyit bőbe­szédűnek tartsa, de ugv érzi, hogy nagy ter­jedelmük és magas áruk nincs arányban hasz­nálhatóságukkal. Nos, az „Uj lexikon," ennek a lázasan élő türelmetlen, elfoglalt, ideges és igazságtalan, de tudasra szom jas embernek a kezébe akar teljes értékű lexikont adni. Maga elé tűzött feladatát, mint az előttünk fekvő első kötet­ből látjuk, az egyetlen helyes módon igyek­ezik megoldani: iulajdonképpen nem tesz en­gedményt az olvasó számára, csak fölösleges tehertől kíméli meg, nem takarékoskodik az ismeretterjesztéssel, csak olyan egyszerű és világos formákat keres, amelvekkel a legkönv­nyebben és a legrövidebb idő alatt megértet­heti magát. Az ősi hibát akarja kiküszöbölni "s sűrített tartalmában a régi bőbeszédüség­<el szemben majdnem szófukar lesz abhan a licséretes értelemben, hogy minden szava fon­tos, mert egyetlen fölösleges betűt sem akar leirni. Ezek a tömören, világosan elmondott és népszerű nyelven tartott ismertetések, ame­lyeket jeles irók és szakemberek irtak és lu­dományos egyesületek vizsgáltak felül, sok­szor felveszik a versenyt a legérdekesebb ol­vasmányokkal. És ami talán a legfontosabb: mindez a mai tudományt adja, a rádió, a vi­taminok és hormonok korszakának tudomá­nyát. Egészben véve: ha a kötetes lexikon, runelv a Dante és Pantheon kiadók közös ki­adásában jelenik meg, mindvégig olyan lesz, mint amilvennek az első két kötet után Ígér­kezik. eddig szinte megoldhatatlanoknak lát­zó kérdésekre ad választ. Mindenekelőtt erre t kérdésre: hogvan lehet megoldani azt, hogv >z uj magyar lexikon rövid legven és semtni sem hiányozzék belőle, tartalomban, kiállí­tásban kitűnő és árban mégis hozzáférhetően i>lcsó legven? ^piftkezésa kölcsönt „ ';inliatnak bankösszeköttetésünk révén azon építtetők. \-iknek aa épitkezéshoz nincs meg teljesen a szükséges ">ko. Mindenfajta 1 ős cser p kiváló minéségbon a lopoloséhb áralr mellett. — Kiváló járdatépla is kapható. KF.RTftSZ-TfcflLAfíYAR. Cserepes sor. Egy kasza kerestetik Treszka néniéknél vagyunk uzsonnán. Minden­ki kavargatja az illatos kávéját, amely versenyt csiklandozza az orromat, sárga mazsolás kug­lóffal. Alig figyelek a társalgásra, teljes élvezettel adom át magam, az evés gyönyörűségének. Almokat magyaráznak, fejtenek' körülöttem. Mindenki felnevet, mikor a hetven esztendős An­nus néninek az álmából kifolyóan, második férjet jósolnak. Mikor a nevetéstől magunkhoz jöttünk, Miska bácsi szól bele a maga öblös hangján: — fin pedig a halállal komáztam az éjjel... Fázósan huztuk össze magunkon a mellénykét. Szerencsére már megittuk kávénkat, máskép el­vesztette volna minden földi varázsát ránk néz­ve. De azért mégis kíváncsian, várakozva néztiirfk Miska bácsira, ki előbb megtömte pipáját, rá­gyújtott, húsos ujjaival megnyomkodva annak parazsát, majd nagyot pöfékelve belőle, belené­zett a kavargó füstbe és sürgető kérdéseinkre csak akkor válaszolt. — Ugy van, ahogy mondtam: a halállal álmod­tam. A zörgős csontú halállal. De elmondom nek­tek is: -- Nem tudom hJány óra lehetett. Kopogtatnak az ajtómon. Nagy kedvem volt a kvaterkázáshoz, gondoltam, hátha hoz az ördög egy jó barátot hozzá, hát örömmel kiáltom szabad! Szemeimet az ajtóra meresztem, várok .. Be­nyitott a halál, kaszával a vállán. Az én csont­jaim is ugyan zörgetek ijedtemben, akárcsak az övéi, de bátorításképpen, hirtelen felhajtottam a vörösboros poharamat. A halál előttem állt. Hirtelen egy esz­me szaladt át az agyamon: leitatom a halált s aztán kidobom. — Ülj le pajtás, tarts velem! — szóltam, bá­torságot véve, — De előbb tedd le azt az alkal­matlan szerszámot a hátadról! Úriember botot, ernyőt, táskát kint hagy az előszobában. — Ebben igazad van, — mondta és visszain­dult, letette a kaszáját az ajtón kivül. Én addig egy másik poharat kerestem elő. Még soha életemben nem féltem ugy, mint akkor, pe­dig édesapám nádpálcáját igen sokra tartottam valamikor. Alig tettem le a poharat, a halál újra visszajött. Helyet mutattam neki és megtöltöttem a két poharat. — Az egészségedre pajtás! — mondtam, a vi­lágért sem árulva el félelmemet. — Mi járatban vagy errefelé? — kérdem. — Tulajdonképpen hozzád jöttem, — felelte —, de megkedveltelek, kár lenne érted! No meg hé­be-hóba, ha ráérek, nekem is jól esik egy pohár borocska s mivel most olyan szívesen látsz, majd többször is eljövök hozzád poharazgatni. — No, köszönöm szépen — gondoltam magam­ban —, de ez még mindég jobb igy, mintha magá­val vinne. Töltöttem neki, egyik poharat a másik után. Nem vette rossz néven, jólesőn dörgölte össze csontváz kezeit. Figyeltem, hová szalad az ital, hisz csontváz állkapcsán nem csorog keresztül. Nagyot néztem. A csontjaiba szaladt a velő helyére. Később már jókedve kerekedett, csontjai csak ugy zörögtek a hahotáltól, ahogy eladom ázhat­tunk egymással. Csak, ha a dolgára tereltem a szót, legyintett a kezével és komorodott el az arca. Jobb arról nem beszélni pajtás! Komiszak vagytok, azért van annyi dolgom idelent. Alig van nyugtom tőletek. Sokszor alig birom a fá.­radtságtól a tagjaira oepelni, de menni... men­ni kell, mert lebicskázzátok, lelövöldözitek egy­mást, szublimátot isztok. Egyszóval komiszak vagytok. Csak a dolgomat szaporítjátok, ahelyett, hogy veszteg maradnátok a bőrötökben. Közbe hajtogatta egyik poharat a másik után Terhes volt már a barátsága, no meg féltem is tőle. Ha sok bort taláüok elfogyasztani, mégús csak elbír velem. Nem tudtam, ml a szándéka, szerettem volna szabadulni tőle. Időközönként kiment, szemmel lartotta a ka­varrógének Még tart a VdiiUHCUcn olcsó akciója! Elsőrendű kerékpárok gummik és alkatrészek az ismert í i 11 é r e s árakban STANDARD rádÍÓk ^ PHILIPS újdonságai kicsi részletre nálam kaphatók. SPORT- ES GYERPIElíliOCSIIt OLCSON! aéqkeresksdG, KISS UCCB Kiss D. palota nm Sándor száját. Ugylátszik igen félthette. Egy ily alkalommal visszajövet, kétségbeeset­ten mered rám, két üres szemüregével, csontjai a rengeteg vörösbor dacára zörögnek, cáterálnak. Ijedtemben vele citerált minden poroikám. Alig bírtam kinyögni: — No! mi a baj pajtás? — Ellopta az ördög a kaszámat, jajveszékelte és indult kifelé. — Megállj! — kiáltok rá. — Hová mész? Ho) keresed? — Nem tudom —, mondta fogvacogva. — Eredj az abesszin-frontra — mondtam hir­telen észbekapva, örömmel, hogy lekenyerezhet­tem. — A bizony, igazad lehet, — mondta kissé fel­villanyozódva. Majd kezet nyújtott. — Köszönöm pajtás! bocsáss meg, hogy elsietek! De ha ha­marosan vissza nem szerzem az ördög kezéből a kaszámat, rettenetes dolgokat értek meg idelent." — No és visszaszerezte? — kérdeztük mindnyá­jan dideregve. — Azt nem tudom —, mondta Miska bácsi el­gondolkozva, mert azóta nem jelentkezett nálam. Aztán egyet gonoszul kacsintott ránk. — Hanem ti úgyis mindég annyi osodabogarat össze ál­modtok, talán az éjjel megálmodjátok ... Sz. R-a ff inger Irén. mi nden anyagból tökólete« ki­vitelben, legoloeóbb irban. — Tervek és kBlta«?reMa díjmen­tesen. Klönyöa fizetést feltételek FISCHER!*ő'a'a?6 cé"né' ' g^BB^gKálvána ucca 3 ­Magyarország legnagyobb kOipari tlieme. 91 f' Lakatos és báíloiosmühelyeme MEGNYITOTTAM (Kazinczy-ucca 12 sz. a. (volt Lövész-ház). Vállalok minden szakmába Vlágó munkát, autogénhegesztést, tüzihelykésaitést éte javítást felelősséggel. FRANYÓ JÁNOS, Steiner lakatos volt segédje. 279 Lahton Budapest szirtben MERANO SZÁLLODA IV. Bécsi ucca 2. Telefon: 81-4-94 «s 81-S-M. Kitűnően felszerelt olcsó szobák. Elsőrendű konyha. UJ társas helyiségek. 21 Központi fűtés. — Hideg-meleg folyóviz. Liftszállitás le és fel. — Panziórendszer.

Next

/
Thumbnails
Contents