Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-23 / 47. szám

DELM AGYAROKSZAG •ZEOED. Szerke«ziO»é0: Somogyi ucca 22. L em. Teleiont 23-33.- Kladöhlvatal, kWctOnKOnrrlAr «t Jegyirodái Aradi ncca 8. telelőn: 13-00. . Nyomda: Löw Llpól ncca 19. Teleion: 13-00. - larlrall 4b* levélcím: DeimaavaronzAo. Szeoed. Vigasztalásul... Vigasztalásul könyvet olvasok, — dalolta a nagy szegedi poéta, amikor az élet szennye éa mocska elől menekülve a művészet ele­fántcsont-tornyába emigrált. Vigasztalásul most nem könyvet olvasunk, de olvassuk azokat a nyilatkozatokat, melye­ket az angol szellemi élet kiváló­ságai a heidelbergi egyetem meg­hívásával szemben közreadnak. A heidelber­gi egyetem fennállásának ötszázados évfor­dulójára készül s erre az ünneségre meghívta a viíág valamennyi egyetemét. Az angol saj­tóban régebb idő óta megbeszélés folyik afö­lött, hogy az angol egyetemek eleget tehet­nek-e ennek a meghívásnak. A vita során megszólalt T. L. G i 1 m o u r, aki tizenkét évvel ezelőtt a heidelbergi egyetemnek ki­fizette azt az ötvenezer fontos, — másfélmil­lió pengős — hagyományt, amit dr. Ludwig Mond juttatott végrendeletében a heidel­bergi egyetemnek. Á heidelbergi egyetem tizenkét évvel ezelőtt megható és megkapó szavakkal kérte fel a végrendelet végrehajtó­ját arra, hogy a hagyomány kifizetése érde­kében járjon el, mert az akkori szabályok sze­rint minden r.émet követelést zárolni kellett a németországi tartozások törlesztésére. „Ne felejtsétek el angolok, — mondotta könyör­gésében a heidelbergi egyetem —, hogy nemcsak német állampolgárok soraiból ke­rülnek ki a mi hallgatóink, mert a nem né­metek éppúgy tanulhatnak egye­temünkön, mint a németek. A heidelber­gi egyetem mindenre való tekintet nélkül nyitotta ki kapuját mindenki előtt, aki tanulni akar." A kérő szónak s a nemes és magasszelle­mü igazságokra utaló indoknak meg is volt a hatása, az angol hatóságok a zárlat alól fel­szabadították az ötvenezer fontos hagyo­mányt, amit így ki is lehetett fi­zetni a heidelbergi egyetem részé­re. A hagyományozó nem áriái, a ha­gyományozó zsidó vallású angol állampol­gár volt s a heidelbergi egyetemnek nemcsak tanári karából irtották ki, de hallgatói sorá­ból is kitaszították azokat, akik a hagyomá­nyozó felekezetéhez tartoztak. Talán az öt­százéves egyetemnek fennállását tette lehe­tővé ennek a zsidó vallású angol állampol­gárnak hagyománya, hiszen tizenkét évvel ezelőtt a heidelbergi egyetem tanári karát már fizetni sem tudták s minden kutató munka megszűnt az anyagi eszközök hiányá­ban. S a heidelbergi egyetemről kilökték azokat, akár tanárok voltak, akár hallgatók, akik az egyetem fennállását biztosító mecé­nás vallását követték. S ilyen előzmények utón hivta meg az an­gol egyetemeket a heidelbergi egyetem, ve­gyenek részt fennállásának félezredéves év­fordulója ünneplésében. Charles Grant R o ­betson a Time s-ben most cikket tett közzé s magyarázatát adja annak, hogy az angol egyetemek miért kénytelenek a tudós és n^jyhirü heidelbergi egyetem meghívá­sát visszautasítani. A heidelbergi egyetem — mondja az illusztris cíkkíró, — T933. óta személyzetének negyvennégy tagját fosztotta meg állásától s akármilyen kegyetlen és irgajmatlan a mun­kanélküliség és szegénység, még nagyobb kegyetlenség, kiváló képességű eeyéneket Vasárnap, 1936 február 23. Ara lO fillér XII. évfolyam, 47. sz. megfosztani attól a lehetőségtől, hogy abban a munkakörben dolgozzanak tovább, mely­nek életüket szentelték s melyben dolgozva hatalmas értékekkel járulhatnának nemcsak a maguk országának, hanem az egész világ tu­dományos életének és haladásának előmoz­dításához. A birminghami egyetem nem az­ért utasította vissza a heidelbergi egyetem meghívását, mintha tudatlanságukban az egyetemes szellemi élet tényezői elől el akar­nának zárkózni, hanem azért, mert jó euró­paiaknak vallják magukat s mert az, ami a német egyetemeken történt, minden igazi egyetemi életnek durva megtagadása. Akik ma szemet hunynak egy bün elkövetése felett, elő­segítik, hogy holnap még nagyobb bünt kövessenek el. Az angol egyete­mek nem jelenhetnek meg Németországban, mert a németek az egész világ előtt ugy tün­tetnék fel ezt a tényt, mintha az angol egye­temek a nemzeti szocialista egyetemi politi­kát helyeselnék, vagy jóváhagynák. Nem írhatjuk ide az egész cikket, nem idéz­hetjük az állásfoglalásnak minden szavát, elég, ha az elmondottak lényegének világító és fénylő tartalmával megvigasztalunk min­denkit, akit joggal kétségbeejt mindaz, amit a szellemi élet birodalmában, a tudományos­ság világában „nem intellektuális alacsony­rendüség m i a 11", hanem intellektuális ala­csonyrendüség folytán inzultusként egye­seknek el kellett szenvedni. S ha a tudás kiválasztottjaira, ha a szelle­fíóniű, február 22. Polilikai körökben nagy teltüné t keleti ar, a hir, hogy az o'asz kormány, tekintettel, a katonái helyzet lényeges javulá­sára, félmillió katonát szabadságólt. A rendelke­zés szerint az 1911 —12. és 13. évi korosztályt) küldik először szabadságra. Ezzel szemben nem szabadságolják azokat az ebből a korosztályból való katonákat, akik Abessziniában teljesítőn^ szolgálatot. Most már csak az 1914-es korosztály fog szolgálatot teljesítem. Ez a korosztály 170 ezer katonát ad. Az 1915-ös korosztályt április­ban fogják szolgálatra behívni. ' 1 Az o'asz kormány a félmillió katona lefegyver­zésének hűét erélyesen cáfolja és azt olaszellenes manővernek bélyegzi. I . Belgrád, február 22. Hodzsa miniszterelnöJd szombaton a budapesti gyorsvonattal Belgrádba érkezett. A szerb főváros lakossága lelkes fo­gadtatásban részesítette s mint a demokrácia elő­harcosát ünnepelte. A jugoszláv kormány részé­ről Sztojadinovics miniszterelnök fogadta a cseh­szlovák miniszterelnököt, a jugoszláv kormány többi tagjai kiséieíében. Megjelentek a fogadta­tásra a kisantant államok belgrádi követei is. Hodzsa cseh miniszterelnök belgrádi utja újra előtérbe hozza a dunai államok között megküten­ELÖEiZETES : Uavonln helyben 5.2U, vldéuen et Budapesten 3.00, kUlfOIdO 6 4U pengő. — Egyes izAm Ara httttO» nap ÍO, vaiar- é* Ünnepnap lO ÓM. Hlr* deiéaek fel-vétele lnrlln szerint. Meglő leolk hélft Kivitelivel noponle reggel mi élet fensőségének képviselőire kell hall­gatnunk, eljuthat-e hozzánk azoknak szava, akik átplántált és kisajátított türelmetlensé­gükben tudatos, vagy tudattalan agitáto­raivá váltak annak a szellemnek, amelyet a világ nyilvánossága s a világ élő lelkiisme­rete előtt így marasztalt szégyenben az angol szellemi élet s az angol tudományos viláq hivatalos képviselete. „Ifjú titánok, verjetek agyőn", de mi akkor sem azokra fogunk hallgatni, akik lelkes, de kriti­kátlan hevületükben, buzgó, de tapasztala­tok nélküli szemléletükben egy sugallat, egy szemlélet, egy varázsos, de bűnbe vivő mi­thosz ministránsaivá válnak, nem nézve és nem gondolva arra, hogy ez a pogány hit és ősi mithosz milyen mértékben veszélyez­teti a keresztény kulturát is, ami­nek — ha jogcím nélkül is —, keresztes vitézeiként szeretnék magukat feltün­tetni, mi az ifjú titánok títáni hangzású sza­vainál mégis többre becsüljük az angolszász világ szellemi kiválóságainak egyértelmű megnyilatkozását s az angolszász tudomá­nyos élet méltó reprezentánsait, bátor és emel­kedett állásfoglalásét. S ha a mindennapi élet izzó türelmetlensége s elfogult és tájé­kozatlan kritikátlansága aggodalmakat is kelt olykor, fölemel és megvigasztal, hitünkben megerősít s elhatározásunkban dacos bátor­ságot ad a világ élő lelkiismerete s a tudo­mányos élet meg nem félemlíthető, Galilei­bátorságu lángoló hite, lesújtó ítélete és megalkuvás nélküli meggyőződése. Róma, február 22. A legfelsőbb honvédelmi tanács a Palazzo Veoeziában hétfőn ülést tart. Rass Kassza az északi haderők főparancsnoka Makalle, február 22. Az északi abesszin had­erők főparancsnokságát Kassza herceg vette át. Olasz repülők bombázzák Magalláí Róma, február 22. Az olasz repülők bombákat vetettek Magdiiéra. Noha az abesszinek erősen tüzelik a repülőgépeket, mégis sikerült elpusztí­tani az élelmiszerraktárakat. dő esetleges egyezmény gondolatát. A Vreme ez­zel kapcsolatban beszélgetést közöl a magyar politikusokkal, akik nem hajlandók belemenni a Duna vőrgyének abba.dz újjászervezésébe, amely Olaszországot kizárná az egyezményből. Eckhardt Tibor kijelentette, hogy Olaszország tevékeny részétele nélkül lehetetlen létrehozni az egyezményt, de Oroszország bevoruim Olaszország helyett, a jelenlegi helyzet lerontását jehntené Eszterházi gróf is hangoztatta, hogy Olaszország nélkül lehetetlen a dunai egyezményt megkötnie Az olasz kormaim cáfolta a félmillió katona leleggverzfóftKk hírét Hodzsa csehszlovák miniszterelnök tárgyalásai a dunai problémáról

Next

/
Thumbnails
Contents