Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-22 / 46. szám

2 DE f. MAGYARORSZÁG 1930 február 22. Harc a gazdasági szabadságért az ipari novella vitájában Eckhardt elfogadta a javaslatot és állástfoglalt az árutlázak versenye ellen — „Szabályozni kell a részletvásárlás kérdését" — Eber Antal az Ipari numerus clausus ellen és a szabadság elvének érvényesüléséért Budapest, február 21. A képviselőház pénteki ülését délután 4 órakor nyitotta meg Bobory György alelnök. Bejelentette, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság Marton Béla önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését március 4-én tárgyalja. A Ház folvtatta az ipari novella tárgyalását. Propper Sándor beszéde elején félórás meghosszabbítást kért, amit a Ház többsége megadott Kifogásolta beszédében, hogy a javaslat szerint a miniszter igen sok részletkérdésnek rendeleti uton való rendezésére kap felhatalmazást, amivel a kisiparostársadalom függő helyzetbe kerül. — A céheket a régi tőrvények eltörölték — folytatta. A mult század végén hozott törvények a teljes ipari szabadságot biztosítják, de azóta a kötöttség felé haladirnk ismét. A mostani javaslat lényegileg a céhrendszert állit !;i vissza. A megbizhatósagi paragrafussal kapcsolatban azon aggályának adott kifejezést, hogy kenyériricységbői a feljelentések és perek lavináját fogják megindítani. Komoly védelmet kér a kisiparosok és kiskereskedők, valamint az iparban foglalkoztatott munkások számira. A javaslatot nem fogadta el. Eokhardt Tibor hangoztatta, nem tartané sem elvi, sem a közéleti erkölcs szempontjából megengedhetőnek, hogy a mindenáron való ellenzékieskedés kedvéén a javaslat azon részeit piszkálja ki, amelyekkel nem ért egyet. — Nem szeretném azonban — mondotta —, ha ennek a javaslatnak az elfogadása olyan kommentárokra adna alkalmat, mint ha az elfogadás a Gömbös-kormány iránti bizalomnak vol na a következménye. Az iparügyi minisztert minden közhasznú tevékenységében a jövőben készséggel támogatja az ellenzéki padokból. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja, de nem minden részletében. Hiányossága a javaslatnak, hogy vannak bizonyos pontok, amelyek félreértésre, vagy félremagyarázásra lehetőséget adnak. A kisiparostársadalom olyan súlyos helyzetben van, hogy ennek megjavítását pártkülönbség nélkül mindenkinek szorgalmaznia kell. — Ez a javaslat az első komoly reformjavaslat — mondotta Eckhardt —, amely nem nagyhangú ígéretekkel, hanem illő szerénységgel a mai körülmények között helyes módon iparkodik lépést tenni egy nagy társadalmi réteg megsegítésére. Sefcsik György: Ez a hang méltó Eckhardthox. Eckhardt: A kisiparosság hozzátartozókkal együtt az ország lakosságának 10 százalékát teszi ki és igen értékes rétege a nemzetnek A kisiparos társadalom súlyos helyzetének oka egyrészt a mezőgazdasági népesség vásárló erejének leromlása, másrészt az, hogy a gyáripar a tömegcikk:!* ternc' "se tcrfn kiszorította a kisipart. — Elvként kell felállítani — folytatta Eckhardt —, hogy semmiféle foglalkozási ág se fejtsen ki olyan tevékenységet, hogy más foglalkozási ág boldogulását megnehezítse. Azt az elvet kell alkalmazni a kereskedelem védelmében, hogy a kormánynak nem szabad ajabb ámházak felállítását megengedni, azonkívül meg kell szüntetni, hogy áruházak részletre adhassanak árut és egyszersmindenkorra el kell tiltani a gváripart attól, hogv detai! kereskedelmi tevékenvséget fejtsen ki. A nagyáruházak veszélyeztetik a kiskereskedelmet. amely pedig nevelője a nagykereskedelemnek és hordozója az önálló polgári gondolatnak. Mindezeken kivül szabályozni kellene általánosságban a részletvásárlás kérdését, mert a részletvásárlás sok hiszékeny kisembert tesz tönkre. meg kell oldani az ügynöki kérdést, főleg a l kőnyvügynökök élősaiszerü fellépését. Állást i foglalt az ipari reáljogok ellen és rámutatott ' arra, hogy ahol többszáz kéményseprő működik, sokszor egyáltalában nem szakképzett emberek kezén vannak. Eckhardt ezután két politikai észrevételt tett. Kérte, hogy a megbízhatatlanságot csak ipari kihágás ellen lehessen kimondani. Rámutatott az autonómia szervezetének a nemzet életében betöltő fontos szerepére és kérte, hogy az ipartestületeknek teljes átszervezésük után adják vissza az autonómiát. — A kisiparnak a közszállitásokban való részletezésénél az utóbbi időben javulás mutatkozott. ez azonban még mindig nem elég Amikor a javaslatot elfogadja, Gaál Gaszton szelleméhez csatlakozik, aki azt mondotta, hogy pártja nem akar mindenáron ellenzékj lenni, hariem megszavazza mindazt, amit elvi álláspontjával összeegyeztethetőnek tart. Eckhardt beszéde után Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter benyújtotta a telepítési törvényjavaslatot. Éber Antal volt a következő szónok. Elismerte, hogy a minisztert a tőrvényjavaslat benyújtásakor a kisipar iránti jóindulat vezettet de mégsem fogadja el a jelentest, mert benne a gazdasági szabadság megsértését látja. Az iparigazolvány megvonását vétséghez, vagy szabadságvesztés büntetéséhez kötné. A legnagyobb ellensége annak, hogy rendeleti uton történjék az Ipari jogok szabályozása és ezérl nem járul hozzá az ipari zártszámhoz. De nem fogadja el a javaslatot azért sem, mert nélkülözi azokat a közgazdasági intézkedéseket, amelyek szükségesek a kisipar életképességének biztosításához. Ha a kisipar érdekében érintjük más termelési ág szerzett jogait, szüntessük már meg a hatósági üzemeket Olyan közmunkákat kell indítani, amelyek főleg a kisipart foglalkoztatják. AdórendszerünE nem arányos, mert amikor a kisemberekneK kedvezményeket nem nyújt, akkor a nagyváll lalatoknak kedvezményeket ad. Ezután aa iparágak öregkori biztosítása ellen beszélt. vógül a szabadság elvének érvényesülését sürgette. A javaslatot nem fogadta él. Pintér József a javaslatban a népi politikai megnvilvánulását látja. A kisiparosság sorsának jobbrafordulását három körülmény döntheti el: jó ipari közigazgatás, az ipari szakoktatás és az iparosság munkapiacainak megszervezése. Az ülés 8 órakor ért Véget. íltalánospolilikai amnesztia Spanyolországban Zavarqások a vidéki városokban Madrid, február 21. Az a körülmény, hogy az uj spanyol kormány még nem bocsátotta ki a politikai foglyokra vonatkozó amnesztia rendeletet, egyre nagyobb izgalmakat kelt. A pattanásig feszült helyzet miatt, több városban kihirdették az ostromállapotot. Alicantelban véres zavargások voltak; a rendőrség fegyvert használt. Négy faluban felgyújtották a templomot. Cormában mintegy 20 ezer emberből álló tömeg megrohanta a fegyházat és kiszabadította a politikai foglyokat. Barcelonában 25 ezer főnyi tömeg a parlament elé vonult A polgárőrség és a rendőrség kardlappal verte szét a tömeget. A baloldali politikusok azt állítják, hogy a zavargások mögött az if jú Primo de Rivera áll, aki közismert fasiszta. Az országgyűlés állandó bizottsága pénteken délután egyhangúlag elfogadta a közkegyelemről szóló rendeletet, amely valamennyi fogolyra kiterjed, akiket szocialista és politikai cselekmények miatt Ítéltek el. A közkegyelemben! részesüit foglyokat nyomban szabadon bocsá}totték. Az olaszok nagy győzelme az északi fronton Tovább folyfatfák az előrenyomulást — Támadás Amba-Alagi ellen Seyum és Kassza ellentámadást kezd? Róma, február 21. A sajtó- és propagandaügyi minisztérium pénteken délben kiadott 132. számú hadijelentése szerint Badoglio a követe kezőket táviratozza: — Az első hadtest elfoglalta Bujatói défoe n fn'o* aííemaki á-lásokit. A repülőgépjk igai élénk tevékenységet fejtenek ki az egész vonalon. A szomáli harctéren a helyzet változatlan. A hadi jelentésből kitűnik, hogy Santini tábornok hadteste folytatja az előnyomulást dél felé. A balszárny, amelynek tílőnyomulását a másik hadtest támogatja, igyekszik elvágni a tembieni a be-sziin haderőket a tigrei csapatoktól. Hir szerint az abesszin csapatok a tigrei harctéren a következőképein állottak fel: — Seyum herceg csapatai Abbi-Additól nyugatra, a Takazzetól délre állnak, — Kassza herceg csapatai a Takazze mentén Mel fából Geva felé vonulnak. Ghiellacciubate herceg 20 ezer embere Maiughiaibeta és Amba-Alaggi között táborozik. Az Asianghi-tó körül nagy tartalé/thaderő gyülekezik. Hailu Burlu és ímm herceg csapatai még mindig Sire tartományban tartózkodnak. Makonnen herceg csapataival Senien v'dékén táhorozik. Makalle, február 21. Az endertai gyfoeftiw* kihasználva, az olaszok ujabb előrehaladást teM tek és mintegy 20 kilométerrel vitték előbbre nalukat. Közben megszállták a gomoroi, adretj! és garsimi állásokat. Ellenáífásm fehol w»m W lálUk, csupán az etiópok hátvédosztagaivai iiM kőztek össze. Az endertai győzelem révén elfiogw lalt terület nagysága 1900 négyzetkilométer. Illetékes olasz helyen közlik, hogy a ketetM afrikai olasz hadmüveletek Enderta elfoglalásai után szakadatlan erővel folynak tovább. A pénteki hivatalos közleményből kivehető, hogy szombaton igen fontos közlemény jelmik meg és nem lehetetlen, hogy az olnsz csapatok már Ambn. Alagi alatt vannak. ruuneta jelentése a „stratégiai visszavonulásról" London, február 21. Mulugeta herceg hadn ügyminiszter hivatalos jelentésélben kimeletesení közli az abesszinek vereségét a lakossággal. Bevallja, hogy az abesszin csapatok megsemmisüli-! tek a »túlerőben« lévő olasz hadsereg által vezetett támadások alatt. A csapatok stratégiai viszszavonulása folyik. Az olasz előőrsök ezt megM ész'elték ós azonnal támadást intéztek a csapatok ellen.