Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-21 / 45. szám

•••ABB. Sxerkes rí«»«g: Somogyi ucca U.L »m.Telelőm23-31.-KIndótilvatnl, kOludnlcOnyvlAr «• Jegyirodái Aradi ncca 8. Telelőm 13.0a..Nyomdai LOw Upól ncca 1». Telefoni 13-00. • IAvlratl é* levélcím« Délmagyaronzág, Szeged. Péntek, 1936 február 21. Ara lO fillér XII. évfolyam, 45. sz. ELÖEIZeT£S I Havonta helybeli 3.ZO, vidéken e* Budapesten 3.60, kUUüldOn • 4U pengO. — Egyet izAm ara heius» nap lO, ra*Ar> ét Ünnepnap 1A Hli. lllrdeiétek felvétele tarifa eserlnt. Negfe1MIIU hétlö Kivételével naponta reggel Uf numerus clausus előd? Állapítsuk meg nyugodtan, az ipartörvénv novellájának novellája, amelyet első nagy alkotása gyanánt termelt ki magából az iparügyi minisztérium, sokkal jobb a hírénél, amely megelőzte. A sokat emlegetett megbízhatatlanság! paragrafus elveszti élességét és aggasztó voltát, ha alkalmazását három jogerős birói Ítéletnek kell megelőzni. Sok mindenben, emberekben és intézményekben megrendülhetett és megrendülhet a polgárok bizalma, érintetlenül és makulátlanul áll azonban a független biróság tekintélye. Amíg a biróság kezébe van letéve a polgárok cselekvési szabadságát érintő bármely íog gyakorlása, nyomnélküli párázat gyanánt kell eloszlani az aggodalom ködfelhőjének. Más oldalról, másféle aggodalmak emelkednek azonban az uj ipari törvényjavaslattal szemben. Ez a javaslat megszaporítja azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyeknél a hatóságnak jogában van előzetes vizsgálat tárgyává tenni, hogy van-e szükség egy kérelmezett uj iparengedély kiadására. Ha eddig az ipartörvény csak arról intézkedett, hogy a hitelközvetitő irodák, munka- és állásközvetítők, zálogházak és más hasonló, tisztán bizalomra és megbízhatóságra alapitott foglalkozások túlságosan ne szaporodjanak el és elszaporodásuk a közönség rovására káros versenyt ne támaszszon, most az ilyen elbírálás alá eső üzemek sora más foglalkozási ágakkal is kibővül. Sőt — és itt van, ami méginkább aggasztóvá teszi a javaslatban jelentkező tendenciát, — ennek folytatásában az iparügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya már egy olyan tervezeten is dolgozik, amely általánosságban az egyes iparok létszámának megállapításáról intézkedik. Elhisszük, hogy ha egy faluban három kovács, öt szabó és hat csizmadia gyakorolja a mesterségét, számukra kedves a gondolat, hogy konkurrencia gyanánt egy ujabb kovácsmester, szabómester vagjy csizmadiamester ne jelentkezzék. Elhisszük azt is, hogy pillanatnyilag kedves a mestereknek és segédeknek, ha iparukban limitálják a felvehető tanoncok számát, mert ez a jövőben jelentkezhető verseny korlátozását jelenti. Elhisszük, hogy mindenkinek, aki küzd az élet és megélhetés gondjaival, nem szimpatikus az uj versenytárs, aki szintén le akar tömi egy darabot az amúgy sem túlságos nagyra kanyarított kenyérből. Az ügyvédnek nem kell az uj ügyvéd, az orvosnak az uj orvos, az iparosnak az uj iparos és a kereskedőnek az uj kereskedő. Talán még a monopoliumok boldog birtokosai se örülnek, ha jogosítványaikban részeltetni kell másokat is. Ebben egyek vagyunk valamennyien. Ügy van, egyek vagyunk valamennyien, akik — vagyunk. Ha csak magunkat nézzük és a magunk érdekével, a más elhelyezkedettek érdekével azonosítjuk az állam és a társadalom érdekét, akkor jogosult a numerus claususnak bármely formája és jogosult annak megállapítása, hogy hány ember gyakorolhassa a kőmüvesipart, szabóipart, vagy Inkatosipart. De ha a jövőt nézzük és halljuk •i sarkunkat taposó ni nemzedék apró lépteinek tipegését, akkor meg kell borzadnunk akár az ipari, akár másféle numerus clausus gondolatára. Mi legyen a lakatosmester három fiából, ha csak egyet nevelhet a saját mesterségére, a másik kettő előtt pedig a többi mesterségek és a lateiner foglalkozások bezárják kapuikat? Micsoda jogon tagadjuk meg a numerus clausust a kereskedőktől, ha megvan az egyetemi pályákon és ha megadjuk az iparosoknak? Melyik miniszternek adjon igazat és melyik miniszterhez forduljon bölcs tanácsért a töprengő apa, mikor a kultuszminisztertől azt hallja, hogy az ifjúság menjen gyakorlati pályákra, az iparügyi miniszter pedig ácsolja a rácsot, amely ezeknek a gyakorlati pályáknak az útját is elrekeszti? Oh igen, el tudjuk képzelni mindezeknek a szomorú és kényszerszülte numerus claususolcnak következetes kiépítését és rendszerbe illesztését de ez a rendszer ellentétes volna az állam érdekével és valamennyi egyház tételes tanával. A születések numerus claususával 1 e g a 1 a p o s a b b a r volna megoldva az egész kérdés Deezazagondolat, amitől visszaborzadunk. Logikát és erkölcsöt keresünl egész társadalmi berendezkedésünk számára A logika pedig azt mondja, hogy nem lehet ősszeenyezfetni a sokgyermekes anyák kitüntetésé« azzal, hogy az élettel metnjándékozott gyermekek előtt elzártuk az élet fenntartásának útjait. És az erkölcs? Az erkölcs nem numerusclausus', hanem egyenlő lógót, egyen!ő eíőfel é'eleket és egyenlő lehetőségebet követel mindenki számára. Ebben a vonatkozásban az uj numerus clausus körképe az egész jövő nemzedék problémájává szélesedik ki és nemcsak az iparnak, hanem az egész nemzetnek lesz sorsdöntő jelentőségű kérdése. frsncifi—szovfcforosz egtjcznténii a Uhc (cmplománoH egylK pillére — mondotta Herriot o francia Kamarában Páris, február 20. A kamara délutáni ülésén a francia—szovjet egyezmény jóváhagyására vonatkozó egyezmény tárgyalását folytatták. Herriot kifejtette, hogy a francia—szovjel szerződést külpolitiki szeampontból és az ország biztonságának szempontjából' kell megítélni. Kic* emelte, hogy a szovjet hadsereg jelenleg 1 millió 300.000 emberből áll, mig tartalékja 3 millió 500.000 emberre becsülhető. — Nálam senki sem tartja kívánatosabbnak — mondotta beszéde további során —, hogy Franciaország és Németország között őszinte és mélységes megbékélés jöjjön létre. Sohaisem feledkeztem meg arról, amit Németország a gondolat, tudomány ós művészet terén teremtett. Mi, akik azért dolgoztunk, hogy Németországot felvegyék a Nemzetek Szövetségébe, méltán sajnálattal vettük távozását, amikor látjuk, hogy ez a nagy nép nem csatlakozik a köztfe munkához. Németország azzal okolta távozását, hogy nincs felfegyverkezve 8 miután felfegyverkezett, most nem hajlandó visszatérni. Franciaország jóindulatu. Herriot beszéde befejezéseikor arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországnak az egyetemes biztonság politikáját kell folytatni. A francia—szovjetoro6z egyeményt ugy tüntette fel, mint amely kétségtelenül enyhíti a képviselőház által Középeurópában vállalt kötelezettségeket Végül kijelentette/ hogy a francia—szovjelorosz egyezmény a béke templomának egyik pillére. A vita folytatását kedden délutánra halasztották. Az Ipari novella a képviselőház előtt Leszavazták a mentelmi bizottság javaslatát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Csendes napja volt csütörtökön a képviselőháznak, amelynek egyetlen érdekessége az volt, hogy a Nep a szociáldemokratákkal egy kérdésben megegyezett. Nevezetesen a mentelmi bizottság Kéthly Anna és P e y e r Károly kiadósát javasolta. A kormánypárti képviselők ekkor elhagyták az üléstermet és a népes baloldal farkasszemet nézett az üres jobboldallal. Ekkor felállt Györki Imre javasolta, hogy ne adják ki Kéthly Annát és. l'eyer Károlyt. A baloldali Indítvány győzött, amJ természetesem nagy feltűnést keltett és ónak később derült ki, hogy az egész eset kölcsönös megbeszélés alapján történt. Hine terjedt a folyosón, hogy báró Berg Mik sia és Rakovszky Tibor kisgazdapárti képviselőkhöz, akik Steenockerzeellben vannak Ottó királyfinál, most egy ujabb kisgazdapárti képviselő csatlakozott hozzájuk; Dulin Jenő, aki szintén Belgiumba utazik. Dulin már be is jelentette magát Ottónál. A hir a parlament folyosóján nagy feltűnést keltett. A képviselőház csütörtöki üléséről részletes jelentésünk a következő: A képviselóház csütörtöki ülését délután 4 óra wtáö nyitotta ineg Sztran vavnkv