Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-02 / 29. szám

s DÉLMAGYAROKSZAG 1936 november 2. d^'m/W^VT^'I? A VT IkT A február 7.-iki hangversenyére «it Nüt A N N A jaBBaErsstt szélére kiöntenek egy-két zsákkal, ha nagy zsákmánnyal térnek vissza a vadászatról, akkor egykét állatot megfejtenek a bőrétől és a hust kiteszik a határba, ahonnan Sejtán az éj leple alatt, amikor senkisem látja, elviszi, vagy még a helyszínen megeszi. Ugyanez az eljárás akkor is, ha az állatállomány nagyon szaporodik. Az állatállományból egy-két darabot leölnek és ennek a húsáért is elmegy a határba az abesszinek sok-kezü szelleme. A HIÉNA, MINT VÉGREHAJTÓ Megtörténik néha, hogy az adózó bennszülött észreveszi, amint a határba, vagy az erdőszélére, vagy a folyópartjára kirakott, Sejtánnak szánt adói o hiénák hurcolják el. Erre nagyon egyszerű a magyarázatuk: „Sejtán állatbőrbe öltözött, hogy ne ismerjék fel s ugy jött el az adóért..." Megtörténik sok esetben az is, hogy a nagy hőség miatt egy bennszülött összeesik az uccán és szói> nyethal. A halál okát logikusan magyarázzák Abessziniában: „Nem fizetett elég adót a Sejtánnak és mivel zsugort volt, elvitte magával, hogy ne élvezhesse gazdagságát." A hírtelen meghaltak hozzátartozói, — hogy szeressék odafönt zsugort családtagjukat és megbocsásson neki Sejtán is, — két éven keresztül kétszeres adót fizetnek a szel lenifejedelemnek, s igy pótolják helyre a megholt hibáit. A Questura egyik tisztviselője mesélte el, hogy a Sej tán-« dóért sokszor emberbőrbe bujt európaiak is szoktak jelentkezni, igaz, hogy ezeknek nagyon kritikus a helyzetük, mert ha a bennszülött rájön a lopásra, akkor az európai bőre is az adótárgyak sorsára jut, — gondosam megfejtve .,. A bennszülöttek kőzött sokféle vonatkozásban él az afrikai nép lelkivilágának misztikus ereje. És talán az ebben rejlő gyerekes tulajdonság az, ami oly hamar az európai ember szivéhez tudja nmelni az Ittlakó szerencsétlen páriákat. Közöttük időzve látja csak az ember, hogy milyen gyorsan is lehet megszeretni ezeket az embereket, akinek legtöbbje talán különbséget sem tud tenni a pezsdülő élet és a megsemmisítő halál között. Heimann József. «rckéüfis»igazolványba fényképeket lenolcsóbban SIMONYI fénvkénés/nél Korzó Mozival szemben fbbrüAR — MAGWRSZEMLE A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF 3 Ausztria problémája OTTLIK GYöROY 8 Benei politikája ERNSZT SÁNDOR H A lengyel politika az évfordulón KOMORÓCZY GYÖROY A francia jobboldal és az állami 1 decentralizáció TAMÁS ANDRÁS ;: A (Uuai ruház« :j és változása BOROS MARGIT !< Legújabb néprajzi irodalmunk ECKHARDT SÁNDOR ! A téli filmévad szemléje KRAMPOL MIKLÓS ^ Ruszinszkó a cseh politikában GOGOLÁK LAJOS A jugoszláviai magyar ,j művelődés útja NÁNAY BÉLA íj j Báró Korányi Frigyes IFJ. SIMONTSITS ELEMÉR R L| Jakubovlch EMI! SZEKFÚ GYULA L! Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY f Magyar kisebbség Csehszlovákiában ÖLVEDI JÁNOS T< A levetkőztetett makói hagyma és a csipftsségmentes szegedi paprika Kaptuk a következő sorokat: A Délmagyarország mult vasárnapi számának egy cikke fenti cim alatt aggodalmát fejezte ki, hogy a cipősségmentes fűszerpaprika kitenyésztése, illetőleg elterjedése elrontja majd a régi. híres szegedi paprikát, mert azt éppen jellegzetes osipősségétől fosztja meg, amit az egészséges magyar gyomor paprikával fűszerezett ételeitől megkíván. Mivel cikkíró hangsúlyozta, hogy nem paprikaszakértő és aggodalmát csupán a külföldi hagymafajtáktól bizonyos mértékben leromlott makói hagyma analógiája keltette: engedje meg, hogy az ő, valamint bizonyára még sok más müveit laikus aggodalmait is megkíséreljem eloszlatni. Mindenekelőtt meg kell nyugtatnom minden aggódót, hogy a magyar konyháról nem akarjuk száműzni a régi szegedi paprika egyetlen osipős válfajét sem; sem az igen enyhén csipős édesnemeset, sem a többit. Van azonban a magyar paprikatermesztésnek még az 1934 óta fennálló zárt terület ellenére is minden évben tekintélyes feleslege, melyet a belföldi piac már nem képes felvenni, külföldre pedig csak olyan nyomott áron mehet, hogy az még a megtermesztésre és feldolgozásra fordiiitott készkiadásokat sem fedezi. Ez a nehezen értékesíthető felesleg aztán nyomasztólag hat a belföldön kialakuló paprikaárakra is és az egész magyar papritatermesztést és feldolgozó ipart megfosztja a jövedelmezőség legszerényebb mértékétől 1». A külföldi értékesítésnél peprikánknak éppen az a legnagyobb hátránya, amit itthon előnyként, jellegzetességeként emlegetünk és becsülünk: a ceipősség. Másik hátránya pedig a csipősségtől teljesem mentes spanyol paprikával szemben drágább volta. Ha mi a külföldnek olyan paprikát tudunk kínálni, mely a spanyolhoz hasonlóan teljesen mentes minden csipősségtöl és még hozzá ezt a paprikát olcsóbban is tudjuk adni, mint a régi enyhén csipős édesnemes paprikát, akkor külföldön paprikánkkal versenyképesebbé váltunk. A csipősségmentes paprikából készült édesnemes paprika pedig olcsóbb lehet, mint a régi édesnemes, mert előbbinek kikészítésénél teljesen elmarad a drága kierezés és magmosás kézi munkája és anyagvesztesége. Nem kell más, csak anynyl, hogy a belföldön már el nem helyezhető évi termésfelesleget ezentúl ne a régi csipős, hanem az uj csipősségtöl mentes paprikából termesszük meg. Erre pedig minden remény máris megvan, mert Kalocsa vidéke igen erősen érdeklődik az uj paprikafajta iránt és már 1935-ben nagy arányokban megkezdte annak termesztését. Az uj csipősségmentes paprikának a spanyol paprikával nincsen egyáltalán semmi vérrokonsága; nemesített válfaja a régi szegedi fűszerpaprikának valamelyik hazai étkezési csemegepaprikáíajtával Kalocsán tőrtént véletlen keresztezéséből ered. Akik ennek a természetes szaporodásában igen kevert jellegű keresztezés! ivadéknak szilárdan öröklődő tulajdonságokkal biró nemesitett fajtává való kitenyésztésén dolgozunk: már eleve tisztában voltunk ké<t dologgal. Egyik, hogy a régi osipős szegedi fűszerpaprikát továbbra is fenn kell tartanunk a maga eredeti tisztaságában, főleg a belföldi fogyasztás érdekében, a másik, hogy az uj nemesitett csipősségtől mentes fajtának csak abban az egy lényeges tulajdonságában szabad különböznie a régi szegedi paprikától, hogy nincsen csípőssége; de színre, festőképességre, zamatanyagtartalomra, termésfalvastagságna, szárazságtürésre, termőképességre és romlással, betegségekkel való ellenállóképességre nézve azzal egyenrangúnak kell lennie. A munka ebben az irányban Kalocsán és Szegeden erősen halad. A fajta már használható, d< még nem tökéletes. Felelősségünk tudatában még nem propagáljuk tüzzel-vassal, de annak a szemrehányásnak sem tesszük ki magunkat, hogy titokban tartjuk és szélesebbkörü kipróbálás elől elvonjuk ezt a kisérletügyi eredményt, melynek véleményünk szerint erős helyi és nem kicsiny közgazdasági és külkereskedelmi jelentősége lesz. Ha a kétféle fűszerpaprika: a régi és uj, egymás mellett termesztetik, bizonyos mértékű öszszeporzásra számítani kell, bár a paprikanövény csak alárendelt mértékben (fakultative) idegen termékenyülő, legtöbb gyümölcse ömbeporzásból származik. A paprikánál mégsem kell oly hamaros elfajzástól tartani, mint a vöröshagymánál, mely sokkal nagyobb mértékben idegentermékenyftlő, Azonkívül a paprikára Szegeden és Kalocsán egyaránt állami paprikakisérletl szakintézményei is vigyáznak, amilyenek a makói hagyma esetében nincsenek' meg. Ezek a kísérleti telepék feladatuknak ismerik, hogy mind a régi, mindpedig az uj paprikafajtát eredeti tisztaságukban fenntartsák és azok fajtiszta vetőmagjának kiadásival a paprikatermesztő gazdák vetőmagfelujltását szükség esetén lehetővé tegyék. A paprikánál azonkívül nem nehéz jól elszigetelt vetőmagszaporitó gazdaságokról is gondoskodni; a magtér* mesztés paprikánál egyszerű üzemi feladat, mert az általános 10-szeres magot termő búzával szemben a paprika többszázszoros magot terem, egy holdra pedig csupán 2 kg vetőmag kell belőle a buza 100 kg.-jával szemben. Végül megemlítem, hogy a miult év őszén Makón tartott hagymakiállitás sok száz bagymamlntája a makói fajtát keveredettnek mutatta ugyan, de távolról sem kétségbeejtő mértékben, pedig ott egyidöben csakugyan nyakló nélkül történt Idegen fajták behozatala, de megjelent ott anyagával mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztályból sok olyan makói hagymakertész is, aki hagymatenyészanyagát nemcsak elfajzástól tudta megóvni, hanem népies nemesítő eljáráséval a maga őseredetíségében még Javította is. Obermayer Ernő fővegyész. Kí nem tud fa, nagyon ritka Poűvcnitól a szabás titka. Epryenruha és uri szabóság. Kígyó n. 3. Feketesas n. sarok. 14 Cserkósrfelszerelések raktára Az uj magyar irodalom eseménye SZÉKELY TIBOR BOLGÁR MIKLÓS IFJÚSÁGA „Gazdag történet, gazdag környezet* rajzzal az alakok, az emberek az arcélek, a helyzetek gazdagságával. Igazi regény, bőven ömlő, dús zuhatagos." Kosztolányi Dezső „Igazi regényt Irt s milyen biztos kézzel, milyen meggyőző mesterségbeli tudással A magyar irodalom gazdagabb egy regényíró tehetséggel s a magyar széppróza egy eredeti, olvasmányos, nemes szándékú regénnyel.'' Márai Sándor „Szeretem ezt a könyvet, mert a Holnap józan hangja szólal meg benne fc mai kakofonia közepette." Supka Géza.. 500 oldal 5 pengő Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER ÉS WOLFNER KIADASA --= =-• Gimnazisták olvasmányai FÁBIÁN ISTVÁN Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGVAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, VUmoa Ktuli tl H Évi 9.60 P (• kötőt ..KlnoM»Uf"-r«J>