Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-18 / 42. szám

DHMAGYAR0RSZA6 >. ScerkctztOtóg: Somogyi ucca U. L era. Telelőn: 2303.. Kiadóhivatal, kOlctHnkOnyviar A» Jegy Irodát Aradi ocwi tt. Telefont ll-OO. - Nyomdai L«w UpM ucca ÍO. Telelőm 15-06. . IArlroll *• l«rélclmi OélmaoraromAq, Szegeit Kedd, 1936 február 18. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 42. sz. mmmmmmmmammmmmmmmammma EtöElZETES: Havonta heiyben 3.ZO, vidéken e* Budapesten 3.6Ü, kUUOIdHn O 4U pengő. — Egyes izám ara hélKtt» nap ÍO, vntAr- é* Ünnepnap 16 tlll. Hlrdeiétek leivélele larltn szerint. Mentelenlk hé«» Kivifélével nnponln reaaet Lesz szabadtéri játék Az az egyszerű bővített mondat, amely meglehetős határozottsággal hangzik, nem véletlenül került ma nemcsak a vezércikk, hanem az egész újság élére is. Az az egyszerű bővített mondat az újság élén vita és tiltakozás akar lenni. Vita és tiltakozás azokkal szemben, akik attól félnek, hogy az idén nem lesz szabadtéri Játék, különösen pedig azokkal szemben, akik a ragyogó renoméju szegedi játékok egészen még ki sem virulhatott korszakát máT is lezártnak hirdetik. A tavalyi játékok befejezése után gyakran mondott el észleleteiből jellemző részleteket a polgármester, ő volt, aki találkozott az egyik cukrászda boldogan siető tulajdonosával és ő volt, akinek a cukrászda boldog tulajdonosa újságolta, hogy a játékok heteiben lényegesen megnagyobbodott forgalma folytán ki tudja fizetni tartozásait. Neki újságolták, hogy a szabadtéri játékok hatalmas idegenforgalmának hasznát látták olyan üzletek is, mint amilyen a Kék Csillag. Neki vannak a legmegbízhatóbb lakáshivataK adatai arról, hogy albérleti szobáinak értékesítésével hány család keresett harmincöt nyarán husz-hatvan pengőt. Neki tette az idegenforgalmi hivatal a jelentést arról, hogy tizenöt filléres gyorsvonattal közel tizen nyolcezer utas érkezett Szegedre és hogyha az utasok a belépőjegy árán kívül átlag csak öt pengőt költöttek Szegeden, akkor is a belépőjegyek árán kívül, százezer pengőt hozt a k be nem egészen három Két alatt. Neki referálták, hogy harmincötben a játékokra közel ezer külföldi utas érkezett. Neki van módjában a legmegbízhatóbban megállapítani, hogy abban az esetben is, ha minden idegen élelemre átlag csakugyan csak öt pengőt ^ költött, belépőjegy árát, ajándékvásárlást és egyebeket számítva, legalább háromszázezer pengő behozatalát — s hány százezer pengő értékű erkölcsi siker kivitelét! — jelentették a játékok. De ő tudja a legmegbízhatóbban azt is, hogy az első év aránylag szerény keretei után tavaly nyáron, tehát már a harmadik évben Európa egyik legnagyobb színháza működött Szegeden, amely a pénztárosnőkkel, jegyszedőkkel, adminisztrációs és irodai személyzettel együtt T244 személyt foglalkoztatott. A pozíciójavítás méreteit már nemcsak a polgármester ismeri. Mindezek után megkérdezzük, szabad-e föltételezni a szegedi polgármesterről, hogy veszni hagyja az eredményeket, a tapasztalatokat, a jogosultságot, hogy megfosztja Szegedet, amiéit szívesen áldozott volna hatalmas összegeket minden város, az európai jelentőségű kulturális helyzettől, a gazdasági életerő egyre biztosabb és egyre nagvobb tömegű nyári heözőnlésétől és a mérhetetlen jelentőségek más sokaságétól, amit számára a szabadtéri tékok jelehtenek? jaAz elmúlt három év sok eseménye, kérdése és. szempontja vár még tisztázásra. Ennek az ideje azonban még nem érkezett el. De haladéktalanul el kell oszlatni, olyan tévhiteket, amelyeket a harmincötös játék teljes felszámolása körül támasztanak, mert a felszámolás elhúzódása s a körötte támadt bizonytalanság további fennmaradása hátrányosan befolyásolhatja az idei játékok előkészületeit. Meg kell megint mondani, most már nem a rerdezőbizottság reputációja, hanem a hitelezők megnyugtatása, de az igazság érdekében is, hogy a harmincötös játék pénzügyi eredményéről elterjesztett egyes hirek a kártékony dajkamesék világába tartoznak és hogy tartozások ki nem egyenlítéséről vagy kiegyenlitéséről soha krajzler üzletekkel kapcsolatosan nem mertek olyan könnyelműen beszélni, mint ahogy — nem félve a rettenetes felelősségtől és súlyos kimenetelű polgári perektől — a szahadtéri játékokkal kapcsolatosan tárgyalnak. A rendezőbizottság számítása, még pedig ugy művészi, mint adminisztrációs és pénzügyi számifása harmincötben is fényesen bevált, pedig megnehezítette helyzetét, hogy az alkotást állandóan hátráltatók miatt csak későn kezdhetett munkába. Amikor a rendezőség elkészült — nagyon rövid idő alatt, mert épp a késedelmes kezdés miatt rohanvást kellett dolgoznia — művészi programjával, a polgármester úrhoz fordult és közölte vele, hogy nagyarányú művészi elgondolásának a megvalósítását tizezer pengő városi deficitbiztositással nem vállalhatja. Itt újból hangsúlyoznunk kell, hogy azt az összeget, amelyet a város a költségvetésbe a szabadtéri játékok címén felvett, nem szubvenció címén vette fel. A rendezőbizottság nem hogy nem kért, de nem is fogadott volna el szubvenciót. A rendezőbizottság mindig azt kérte, hogy deficit esetére biztosítsa a város, amit biztosit s ezt ma már megtámadhatatlanul bizonyítja, hogy az első évben az ötezer pengőt, a második évben a tizezer pengőt, miután nem volt deficit, a rendezőbizottság visszaadta. Egyszer mégis csak sikerülni fog a szabadtéri játékok körül teljesen tiszta levegőt teremteni s ennek egyik — akármilyen szerény — eszköze a városi áldozatkészség jellegének a köztudatba való átvitele. Legtöbben ugyanis, akik a szabadtéri játékokról irnak. tudatosan vagy felületességből, szubvencióról irnakA rendezőbizottságnak meg volt természetesen a pénzügyi elgondolása is s ez a pénzügyi koncepció valósult meg, amikor a szegedi közélet vezető tényezőinek támogatásával sikerült — ez is szinte példátlanul álló eset — tizenegy ezer pengő állami támogatást kieszközölni. Viszont a polgármester — deficit esetére — 6 szegedi társadalmi, gazdasági és közélet hatvan reprezentánsának aláírásával további tizezei pengőt biztosított. A rendezőbizottság csak ezeknek a deficitgaranciáknak a megadása után fogott hozzá művészi elgondolásának a megvalósitá iához. Ha nem számolt volna nagy deficit lehetőségével, nem kérte volna a nagy garanciák biztosítását. Már most, hogy állunk azzal a rettenetes veszteséggel adósságokkal? és Cikkek, amelyek többet ártanak a városnak, mint egy rossz termés, országos nyilvánosság előtt is adósságokról beszélnek, amelveket a rendezőbizottság nem fizetett ki, de hallgatnak állami támogatásokról, amelyek a mult év augusztusában váltak esedékessé, de amelyekel a rendezőbizottság a mai napig sem Kapott meg s hallgatnak a tizezer pengős társadalmi garanciáról amelyből eddig 1500 pengőt fizettek be. Arról még nem olvastunk, sehol semmit, hogy a tartozásokra mennvi fedezet van? Csak teljesen tájékozatlan ember mondhatja — és hogy mernek a város legnagyobb horderejű kérdéséhez tájékozatlanul nyúlni? —, hogy összeomlott a rendezőbizottság pénzügyi elgondolása. Remélhetőleg, már csak hetek választanak el tőle s azok, akik ma csak a világsiker előtt hajtanak zászlót, azt is kénytelenek lesznek elismerni, hogy előrelátóbban pénzügyileg sem lehetett dolgozni, hogy a deficit, tehát a vagyontárgyak reális értékével és a jó kinnlévőségekkel nem fedezhető tartozás legfeljebb 6—8 ezer pengő, tehát mintegy harmadrésze annak az összegnek, amelybe az a Glaukos került, amelynek az előadása nem volt benne a bizottság művészi elgondolásában, s amelynek a költségeivel nem számolhatott, amikor a játékokat biztosítani hivatott pénzügyi koncepciójával előállt. Aki ismeri a szabadtéri játékok csak utolsó két évtizedének történetét, akinek fogalma van a salzburgi szervezetről, méretekről, fedezetekről és deficitekről, aki nem téveszti szem elől, hogy valamennyi kísérletező magyar város — mert hatalmas összegeket vesztett és sikertelenségbe torkolt — megtorpant és félre állt, hogy a szegedi játékok az első két évben a hatalmas siker mellett egy fillérjébe sem kerültek a városnak, az a hiteles adatok ismeretében, ha csak meg nem feledkezik a mostoha sorsú várossal szemben való legelemibb kötelességeiről, zászlót hajt ez előtt a páratlanul álló pénzügyi eredmény előtt is és nem keltheti a szegedi játékoknak olyan hirét, hogy itt ötvenezer pengő fedezetlen tartozás van. * Nem tudjuk felfogni, milyen városi vagy