Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-14 / 39. szám

DÉLMAGYARORSZÁG -> S«crke»iia»ég: Somogyi ucca I. em. Telelőn: 2 J-33..Kladomv«loi UölcönkUnyvlAr é. feg? Irodát Aradi ucca S. Telefon: 13-Ott. - Nyomdát Low LlpOf ucca I®. Teleion» 13-00. - lavlratl ** '«•élclnu DtlmnqyarorírAii, Szeged. Péntek, 1936 február 14. Ara XO fillér XII. évfolyam, 3d. ELÖEIZETEü : Havonta hc.yben 3.20, Tldéken 6» Budapesten 3.ÖO, KUMBIdiSn O 4U pengű. — Egyes azatn Ara hélKö» nap 1U, vn»Ar- 6* Ünnepnap ÍO 1111. Hlr­deiések lelvélclc tarifa szerint. Megje­lealk héíit k»v*«n«é»el nnnoata regnek Uj vonal? Ismét forronganak a kis nációk diplomatái. Különösen Titulescu vetette el a sujkot, mi­dőn a Dunamedence megszervezésénél a szovjetet akarta bevonni társnak — Olaszor­szág helyett, amelyik szerinte most éppen nem ér rá Idegen dolgokkal foglalkozni, lé­vén Afrikában éppen elég baja. Hogy milyen gondolat sodorta erre a térre ezt a ravasz és eszes politikai faktort, még a barátai sem sejtik. Lehet, hogy a figyelmet akarja elte­relni arról, amire a Balkán-blokk készül. Hod­zsa Milán Ausztriát, Csehszlovákiát és Ma­gyarországot akarja gazdasági szö­vetségbe tömöríteni, s tárgyalásai már eléggé előrehaladtak. Már tudniillik Ausztria és Csehország között, mert mi még ilyen irányban meghívást nem nyertünk. Amig azonban ez a való helyzet, való képe, addig egy harmadik már tovább megy ábrándozá­sával. Az európai Egyesül t-Á Há­mok megalakításáról esik itt szó és Parisban zárt ajtók möfcött, ahogy a hirek kiszivárog­tak, ezt tárgyalták. Am a groteszk barátkozás azok előtt, akik a romániai állapotokat közelről ismerik, egy­általában nem érthetetlen. Abban az ország­ban már nem sok a veszíteni való. Ahol a korrupció jellemzi a közéletet, bent, ott kint ilyen pajtásság legalább is nem lehet megle­pő. Különben ott van maga a nyugat is. Fran­ciaország évekkel ezelőtt még az orosz ellen indítandó uj kereszteshadjáratra fújta a ria­dót a világ népei közt és maga mutatott rá arra a veszedelemre, ami ezen a réven az európai kulturát, művelődést, civilizációt pusztulással fenyegeti. £s azután csakhamar csupán egy szélfuvalatnak kellett fordulnia és minden megváltozott. Csak egy uj kormány­nak kellett jönnie és a világnak azt kellett látnia, hogy Genfben a zöldasztal mellett ül­tek össze a nyugatnak és köztük Franciaor­szágnak államférfiai is a szovjet uraival. A fi­nom gall és a komoly angol, amelyik olyan nagy reverenciával őrzi a tradíciókat, vigyáz az egyéni szabadság és tulajdon szentségére, lehúzzák kezükről a keztyüt és parolát adnak a szovjet urainak. Elcsodálkoztak ezen egy kicsit az emberek, de aztán megszokták. Végtére minden szen­záció csak három napig, legfeljebb három hétig tart. Miért csodálkoznánk hát most Ti­tulescu szándékán? Végtére Oroszország mesgyés szomszédja Romániának, miért ne lenne vele jóba. Aztán, ahol, mint a megszál­lott területeken csak pusztul, vesz minden, ahol az iskolák leromboltatnak, vagy idegen nyelvűvé tétetnek erőszakkal, ahol az uccák sara ugy ellepi a régi, magyarkéz-alkotta bur­kolást, hogy ina szakad a lónak a teher alatt rajta, ahol a forgalmi rendőr a sarki kocsmá­ban duhajkodva irányítja a kocsikat, ahol az emberek, a rabmagyarok már csak könnyezni tudnak és azt mondani: mikor jöttök, mindig várunk, várunk benneteketl... Ott megterem­het ez a bizarr gondolat. Mert már ítélőké­pességüket elveszítették az emberek. Dunai Locarno, egységes együttműködés helyett a dunai államokkal — Magyarországgal! — és Olaszországgal —, így forr és érik az uj eu­rópai politikai végzetes vonala. Béke, lesze­relés, együttműködés, megértés, kibontakozás helyett — Titulescu ui tervei. Véres merényletei követtek el a francia szocialisták vezére ellen A kormánv elrendelte három fobbolűati szervezet feloszlatását leon Rlnm állapota Igen suiuos Páris, február 13. Egy fiatalemberekből álló csoport a Boulevard Saint-Germainen a had­ügyminisztérium épülete előtt körülvette a ka­marából távozó Leo« Blum szocialista vezér gépkocsiját. A fiatalemberek bezúzták botjuk­kal a gépkocsi ablakait és a politikust fejbever­ték. A tett indító okai ismeretlenek, de nem fér­het kétség hozzá, hogy a szociáldemokrata ve­zér támadóit nyilván a jobboldali felelőtlen ele­mek közt kell keresni. Dr. Paul törvényszéki orvos, aki meg­vizsgálta Leon Blumot, kijelentette, hop Blumnak körülbelül kétheti pihenőre van szük­sége. Az orvosszakértő véleménye szerint Blum homlokán olyam mélv sérülést kapott és annyi vért vesztett, hogy állapotában esetleg rosszab­bodás állhat be. A képviselőház délutáni ülésének elején B o u i s s o n házelnök megemlékezett arról a támadásról, amely Blum képviselőt ma délben érte­Ezután Sarraut miniszterelnök ment fel a szónoki emelvényre és csatlakozott a házel­nök kijelentéséhez. — Nem elég — mondotta —, a megbékülést az ilyen esetekben tárgyalni, de a szervezete­ket meg kell rendszabáíyozni. A kormány szi­lárdan el van tökélve arra, hogy ezt meg is te­szi. Az államtanácsot haladéktalanul összehív­juk, hogy a szövetségekről szóló törvények al­kalmazásáról tárgyaljunk. Az államtanárs ülése után Sarraut minisz­terelnök közölte, hogy Lebrun elnök elé alá­írás végett előterjesztette az J.936. január 10-ikl törvény alapján három szervezet feloszlatásá­ról szóló rendeletét. Ezek a következők: az Ac­tion Française Liga, a Királvi Rikkancsok Nemzeti Szövetsége és az Action Française Nemzeti Diákszövetsége. A vidéki villrnyszerződések felülvizsgálását sürgették a képviselőház csütörtöki ülésén Az Ipari miniszter belelentette, tioőQ fokozatoson állomosltlák az egész áramtermelést A képviselőház csütörtöki ülését délután 4 órakor nyitotta meg S z t ra n ya v s z ky Sán­dor. Bejelentette, hogy vitéz Marion Béla ön­maga ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett. amit áttett az állandó összeférhetetlenségi bi­zottsághoz. A Ház ezután, folytatta az önműkö­dő táblaüveg gyártásban alkalmazott munká­sok munkaideje tárgyában Genfben kötött egyezmény ügyében beterjesztett jelentés tár­gyalását. M ü 11 e r Antal szerint a nemzetközi egyez­mény ratifikálásahoz nem fűződik sem szociá­lis, sem pedig gazdasági érdek, feleslegesnek tartja az egyezmény becikkelyezését. P e y e r Károly szerint talán nincs egy olyan szakma sem, ahol olyan nehéz volna a munka. \ mint a táblaüveggyártásban. Megokolt tehát, hogy a munkaidőt 8 óráról leszállítsák hat órara. Vannak ebben a szakmában is munka­nélküliek. akiket a munkaidő leszállításával lehetne elhelyezni. A jelentést nem fogadta el Ezzel a vita véget ért és Bornemisza Gé­za iparügyi miniszter beszélt. Azért nem tartja szükségesnek ennek a nemzetközi egyezmény­nek a hecikkelvezését, mert egyelőre még nem szolgálja a magyar közgazdaság erdekét. Gaz­daságpolitikai szempontból kétségtelen, hogy egy hizonvos munkamennyiségre ujabb mun­káscsapatokat eresztünk rá, drágulás követke­zik, amit a kormány minden vonatkozásban kerülni óhajt. A szociális szempontból pedig — mondotta —, éppen az ott foglalkoztatott 240 munkásnak a kenyerét veszélveztetnők a mun­kaidő leszállításával. Hangsúlyozta, tudatában van annak, hogv miiven nehéz munkát végez­nek az üveggyárak munkásai. Ha a foglalkoz­tatást az év nasvobb részére terjesztenék ki, masa is iavasolta volna a naní munkaidő le­szálütását. Ami a munkabérek nagvsá<?át illeti, tudomása szerint az üveggvárban foglalkozta­tott munkások bére megfelelő, legfeljebb az le­het a panasz, hogy a piac kicsisége miatt nem találnak elég foglalkoztatást. A Ház ezután az iparügyi miniszternek az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyá­ban benyújtott jelentése tárgyalására tért ái, amit vitéz M arc sek én y i Imre ismertetett. Marcsekényi Imre felszólalása után Pe­yer Károly szükségesnek tartaná, hogy az or­szágos villamosításra tervet dolgozzon ki a miniszter és azt, ha a vállalatok minden ma­gánszempontot figyelmen kivül hagynának. Amíg az áramszolgáltatás államosítását nem valósítják meg. a jelentést nem fogadja el. Propper Sándor kifogásolta, hogy éppen azok a területek vannak elhanyago'va, amelye­ken az áramfejlesztésnek a legkedvezőbb elő­feltételei vannak meg. Kérte a minisztert, hogy a községeknek a yillamos társaságokkai kötött szerződéseit vizsgálja felül és indokolt esetek­ben változtassa me^. Bornemisza Géza: A mai közgazdasági és általában világgazdasági helyzetben lehetet­len lenne az ország villamosítására vonatkozó konkrét tervet előterjeszteni, mert ennek meg­valósítására ugy sincs fedezet. Ilyen körülme­nyek között inkább az irányelvek megállani fá­sáról lehetett szó. A jövő problémája az, hogv a magánvállalatok kezébesi levő létesítmények bizonyos idő múlva az állam kezébe kerülje­nek, mint a vasúttal és a postával történt. A közönségnek a villamosáram használatára va­ló rászoktatása azonban a magánvállalatok fel­adata. Ezután a miniszter az egves kifogásokra válaszolt. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Molnár Imre előadó ismertette ezután a rendőri és csendőrlegénységi betegségi alap­nak létesítéséről szóló javaslatot. Tóth Pál reméli, hogy egvhanguan szavaz­zák meg ezt a törvénv javaslatot. GvŐrki Tmre a mezőgazdasági munkásság

Next

/
Thumbnails
Contents