Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-12 / 9. szám

DELM AGYAKORSZAG MMCD. SserketztOség: Somogyi ucca 12. L em. Telelom 23-33.. Kiadóhivatal, kdlnOnkOnyvtttr Jegyirodái Aradi gcca S. Teleiont 13-oe. - Nyomdát LOw Upot ucca 10. Telefont 13-0«. . TAvliatl •» l*»«clmi DélraagyaronzAg. Szeged. A szegedi iparosok kérése A szegedi iparosok vásárcsarnokot fognak épiteni a székházuk mellett megvett ház telkén. Az első, ami ebben a mondatban érdekes, az a bejelentett tény közlésének fogalmazása. Ha a szegedi iparosok 1 elhatároznak valamit, akkor nem lehet erről az elhatározásról ugy imi, hogy a szegedi iparosok vásárcsarnokot akarnak épiteni, vagy: a szegedi iparosok vásárcsarnok építésének tervével foglalkoznak, avagy: a szegedi iparosok gyűjtést kezdtek a vásárcsarnok építési költségének előteremtésére, — nekünk rögtön a tényt, a cselekvést, az alkotást kell bejelentenünk: a szegedi iparosok vásárcsarnokot fognák épiteni. A szegedi iparosság az utolsó tiz évben felépítette uj székházát, megvette a Horváth Mihály-uccai szomszédházat s megnyitotta, berendezte, biztositvén fenntartását, az ujszegedi öreg iparosok otthonát. S mindezt a szegedi iparosság a dekonjunktúra idején teremtette meg, a gazdasági válság korában hivta életre. S erre az időre esik a szegedi ipari vásár megszervezése s évenkint egyre növekvő aranyokban s egyre növekvő siker mellett történő megrendezése. Mit tudott volna még tenni, mit tudott volna alkotni a szegedi iparosság, ha ez az utolsó tiz év nem a szegénységnek s nem a Ierongyoltságnak gyáva és megalkuvó korszaka lett volna ? A szegedi iparosság megépíti diszes, impozáns, modern vásárcsarnokát s ezzel nagyjelentőségű intézménnyel gazdagítja a várost is. A szegedi kereskedelmi és ipari élet, de sok vonatkozásban: a szegedi kulturális élet sem nélkülözheti az állandó kiállítási Csarnokot. A szegedi iparosok produktumait nemcsak az ipari kiállítás napjaiban kell a szegedi és vidéki közönség szeme elé tárni, hanem minden időben, a szegedi gyümölcsnek csak ugy tudunk megfelelő propagandát teremteni, ha állandó kiállítási csarnok áll a termelők rendelkezésére s ott m i nden időben be lehet mutatni a szezon legszebb termését. De elsősorban az ipari kiállításra kell gondolni a városnak és az iparosságnak s biztosítani kell a szegedi ipari kiállitás számára legalább is az eddigi terjeszkedésnek lehetőségét. Példátlan anyagi és erkölcsi siker emlékei fűződnek az eddigi ipari vásárhoz, nem szabad azt megengedni, hogy a kiállítási hely hiánya a kisszerűség, a nivótlanság és a helyi érdek Prokrusztesz ágyóba fektesse le az eddigi fáradozásoknak y az eddigi lelkes munka nemes önzetlenségének eredményeit. Olyan gyönyörű ütemben fejlődött ez a kiállitás, hogy bün volna a férőhelyiségek hiányával fejlődését és lendületét megakasztani. A szegedi iparosság nemcsak magának, de tz egész városnak szolgálatot akar tenni az uj kiállítási palota felépítésével. Sem a város, sem a város gazdasági tényezői nem hagyhatják cserben az iparosságot, amikor a gazdasági élet számára ilyen, erejét messze túlhaladó vállalkozásba kezd. A szegedi iparosság nem kér senkitől könyöradományt és ajándékot. Az iparosság csak kölcsönt kér s a kölcsönvett öszszegnek is megadja bankszerű kamatát. Senki nem hoz áldozatot, aki az iparosságot seeiti teremtő munkáiéban s a várost ^azdatriVasárnap, 1936 Január 12. Ara 1© fillér XII. évfolyam, 9. $z. ELÖEIZerCSt Havonta helyben 3.ZO, i ldékcn e* Budapesten 3.00, KUllbldOn 6 4U pengő. — Egye» izim Ara hétkO» nap 1U, valhr- é> Ünnepnap tO uu. Hirdelttek lelvélele larlftt szerint. Megfetenne hétlOklv"-'«vel nnn- >(n reggel tő alkotásában. Nem jutalmazni, csak méltányolni kell a város polgárságának azt a példátlan erőfeszítést, amivel az iparosság a város érdekét szolgáló elhatározását végre rkarja hajtani. A város polgárságának meg kell mutatnia, hogy méltányolni akarja és méltányolni tudja azt az iparkodást, ami nemcsak közvetve, de közvetlenül is a közérdeket szolgálja s igy azpkpak is előnyt igér, akik annak megalkotásában az iparosságot segitik. A város kereskedőinek, kereskedelmi vállalatainak, tehetősebb gazdáinak és polgárainak most azt mondja az iparosság: segíts rajtunk és magadon is segitesz. Nem kérünk ajándékot és r^m kérünk' szubvenciót, kölcsönt kérünk csak, aminek viszszafizetését egész vagyonúnkkal és minden jövedelmünkkel biztosítjuk, kamatostul fizetjük vissza azt a segítséget, amivel most mellénk álltok, adjátok össze száz pengőnkint azt az összeget, amiért mi munkát adunk, alkotást hívunk életre, amiért mi könnyebbé tesszük a szegedi ipar és kereskedelem produktumainak értékesítését. Az a pénz, amit a szegedi iparosság kér s amit a szegedi iparosság öt éven belül kamatostul vissza fog fizetni, meg fogja termékenyíteni a gazdasági élet szegedi talaját, hozzá fog ahhoz járulni, hogy könnyebb legyei ebben a városban a kereskedőknek is iparosoknak élete, propagálója lesz pz a pénz r szegedi iparnak és szegedi kei eledelemnek a szegedi gazdasági élet produktumaimi! megismerését és eladását meg fogja könnyi teni, egy pompás épülettel fogja szépíteni é< gazdagitani a várost, egy uj intézméhnye fogja termékenyebbé tenni a szegedi gazdasági életet, amit kap s amit meg tud szerezni azt az utolsó fillérig munkává és kenyérré alakítja át, — lehet-e cél, van-e feladat, ami érdemesebb a támogatásra, mint a szegedi iparosságnak ez az elhatározása? S ha ajándékként akarná összeszedni az iparosság az épitési költséget, akkor is össze kellene adni. De ajándékot nem is fogad el az iparosság, kölcsönt kér csak s kamatostul, rövid időn belül vissza fogja mindenkinek fizetni azt, amivel segitik most a szegedi iparosságot s magát a várost is ennek a nagyjelentőségű s jelentős eredmények életrehivására hivatott intézménynek megteremtésében Súlyos vereséget szenvedtek az abesszinek az északi harctéren Az olaszok Mai Gibba mellel! megsemmisítettek egy támadásra készülő hadosztályt A Népszövetség vizsgálóbizottságot küld ki Keletafrikába? - Békeközvetités? Páris, janáur 11. Párishan élénk érdeklődéssel fo&idták*azt a tervet, amely szerint Abeszsziniába vizsgálóbizottságot küldenének ki és ennek a bizottságnak a helyszínen szerzett adatai békés kiindulópontul szolgálnának. A Temps római tudósítója szerint az olasz fővárosban ugy tudják, hogy a Népszövetség január 20-i ülésszakán a Vatikán sugalmazására Belgium javasolja majd ezt a tervet. Uj héke'avas'at ? London, január ti. \.vn erfyUstlck n\*g azt az elterjedt hírt, amely szerint az obsz kormány uj békejavaslatokat tett volrw. Róma, január u. Hivatalosan jelentik, hogy a fasiszta nagytanács február elsején ülést tart. Ezzel a rendelkezéssel az olasz kormány arra is megadja a lehetőséget, hogy feltűnés né Ikül megvitathassa állásfoglalását a népszövetségi tanács és a 18-as bizottság január havi esetleges (lönlésével szemben. Az összehívásra kiadott rendeletekből az is következik, hogy a genfi határozati: 1 szemben az olasz kormány állásfoglalását csak 8—10 nappal később lehet majd megismerni. Ez az állásfoglalás az elkövetkezendő helyzet szempontjából rendkívüli fontosságú lehet. Visszaverték az abesszinek támadását Asmara, január 11. Az az abesszin ellentámadás, amelyet a Tembién-szakaszon akartak végrehajtani, nem sikerüli. A leghevesebb ütközet a Gabat és a Geva folyó torkolatánál volt: az olasz repülőgépek ¿ intc mégscrrimisitették az ibeszszineket.,\ torkolat, közelében húzódó hegyoldalon az olasz hadsereg gyilkos gépfegyver tűzzel akcióképtelenné tette a támadó abesszineket, akiit fékevesztetten menekülték a hegyiek közé, ahol azonban ágya tüzet kaptak. Később az aszkarik oldalba támadták a menekülőket és nagv pusztítást okozlak soraikban. Badoglio jelentése az abesszinek vereségeiről Róma, január II. A sajtó- és propagaíidaügjn minisztérium a keletafrikai helyzetről a kővetkező 94. számú hadijelentést adta ki: — Bailosrlio tábornagy táviratozza: A tegnapi