Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-09 / 6. szám

DEM AGYARORSZAG :e»ct«*«o: Somogyi ocoa L mb. Telelom íl-33.-Ki«dohiv»toi ¡nkOnyviAr legy Iroda t Aradi Telelőm 13-00. _ Nyomdai LOW •er« 10. Telelom 13-00. . TdrlraM Csütörtök, 1936 Január 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 6. sz. ELÖEIZETtSi Havonta helyben 3.2Ü, vlddkcn et Badnpetlen 3.00, kUlWIdSn • 4U penqA. _ Egye* Mdm Ara MtkO» nap ÍO, Tatto- «* Ünnepnap le HU. Hír<toi«Mk lelTMeln tariln nacertnt. Megfn. •la reggé« Az önkormányzattól a sajtóig Az uj sajtófőnök bemutatkozó beszedjében azt mondotta, hogy megyei törvényhatóságból jött, ahol az önkormányzati élet megismétlődő harcaiban és ütközeteiben tanulta megismerni a magyarság politikai feladatait. A magyar politikai elet legkiválóbbjai a törvényhatóságokból jöttek. Deák Ferenctől és Kossuth Lajostól kezdve a Tiszákon keresztül, Rassay Károlyig és Eckhardt Tiborig a magyar politikai élet legmarkánsabb és legjellegzetesebb képviselőit a magyar törvényhatóságok nevelték fel államférfiakká. Ügyvédek és szolgabirák a magyar törvényhatóságok közgyűlési termeiben járták ki az államférfiak iskoláját. Ami a tábornokoknak a Kriegsschule, ugyanaz voh a politikusoknak a vármegyeháza. A közélet nevelőiskolája volt a vármegye, a szunnyadó képességek itt bontakoztak ki, a szónoki képességek itt szárnyaltak fel, politikai jártasságok számára a vármegyei politika volt a — szeminárium. Amikor tehát az uj sajtófőnök azt vallja, hogy a vidéki törvényhatóságokban szerezte meg azokat a politikai ismereteket, amelyek nélkül a magyarság nemzeti feladatait szolgálni nem lehet, akkor az uj sajtófőnök nemes tradíciók emlékek idézi maga elé. S ebben a hivatkozásban mi kétszeres elégtétellel találkozunk. Az önkormányzati élet teljességeért küzdöttünk mindig és küzdünk azóta, amióta szavunkat és tollúnkat felemelhetjük s az önkormányzati élet teljességeért nemcsak azért harcolunk, mert az önkormányzatot a reábízott nemzeti értékek legkiválóbb s a nemzeti célt legjobban megközelíteni képes rendszerének tartjuk, hanem azért is, mert az önkormányzatban láttuk mindig a magyar közélet legtöbb értéket termelő, legtöbb tehetséget felnevelő iskoláját. Aki a magyar közigazgatásból ki akarja rekeszteni a polgárság aktiv részvételét, aki hivatalnoki munkává akarja degradálni annak a hozzáértésnek, lelkiismeretességnek, tradíciókból táplálkozó önzetlenségnek hivatottságát, ami s közéletet élő polgárság ma az önkormányzatnak s az önkormányzatban élő nemzeti feladatoknak nyújtani tud, az megbénitja az egész magyar közéletet s elszegényiti a nemzeti szellemnek, a teremtő jogérzéknek s alkotó politikai tudásnak azt a rezervoárját, amiből a magyar törvényhatóságokon keresztül a nemzet politikai élete mindig fel tudott frissülni és mindig meg tudott gazdagodni. Azokban a szavakban, melyekkel az uj sajtófőnök a törvényhatósági élettől elbu- j csuzott, mi annak a szellemnek megnyilarko- ! zÁsát szeretnénk látni, amelyik a maeyar közéletet az önkormányzatok megerősítésével is feladatainak és kötelességeinek nagyságához isfvekszik felnevelni. A sajtó, — mondotta az uj sajtófőnök —, a nemzetépítés eszköze csak ugy lehet, ha visszanyúl azokhoz a régi tradíciókhoz, amelyek az újságírásnak a nemzeti kultura magas színvonalán való vezetését jelentették. Nincs sem a sajtó munkásai, sem a sajtó munkásainak ócsárlói között senki, aki ennek a megállapításnak helyességet s ennek a kívánságnak jogosultságát nem látná be. A magyar sajtó munkásai előtt csak egy feladat állhat, az, hogy a nemzeti kulturának hogyan tudnak nagyobb szolgálatot tenni. S most mondunk valamit azok számára, akik a sajtóban nem tudnak mást látni, mint üzletet. A sajtóvállalatoknak nem lehet más üzleti politikájuk, mint az, hogy szolgálják a magyar kulturát. Minél több betűre éhes ember él ebben az országban, minél több egyénben ébresztették fel az érdeklődést, — s minden kultura alapja az érdeklődés, — annál több olvasót neveltek fel maguknak. Aki nem a nemzeti kultura szolgálatára vállalkozik, az ne vegyen tollat a kezébe. S amikor a sajtófőnök ur arra figyelmeztet, hogy állítsuk magunk elé a magyar sajtó régi tradícióit, akkor mi a magyar sajtó óriásaira gondolunk,Kossuth Lajosokra, Deák Ferencekre, Kemény Zsigmondokra, Bartha Miklósokra, Rákosi Jenőkre, a magyar liberalizmus s a magyar sajtószabadság legtündöklőbb képviselőire. S amikor megfogadjuk azt, hogy a sajtófőnök ur intelmeit mindig meg fogjuk szívlelni, arra kérjük a sajtófőnök urat, hogy necsak a sajtó munkásainak figyelmét hivja fel a régi tradiciókra, hanem azoknak figyelmét is, akik a magyar sajtó megfélemlítésével, megrendszabályozásának kilátásba helyezésével s a tradicionális magyar sajtószabadság bilincsbeverésével akarják megteremteni — nem a nemzeti célok szolgálatát, hanem a maguk nyugalmát és kényelmét. A magyar politikai élet irányitó tényezői is nyúljanak vissza a régi tradíciókhoz, az uralom birtokosai is szívleljék meg a sajtófőnök ur bölcs és igaz szavait s ne akadályozzák meg azt, hogy a magyar ujságirás a nemzeti tradíciók utján s a történelem parancsainak engedelmeskedve szolgálhassa szabadon a nemzet kultúráját és jövőjét. Csak a szabad sajtó szolgálhatja hiven s termékenyitően a nemzet kultúráját. Angol—francia flottafelvonulás a Földközi tengeren 20-án A tengeren és Genfben kezdődik meg a szigorltod szankciók csatáfa Félelmetes esőben nagy offenzívára készülnek az olasz és abesszin hadtestek Addisz-Abcba, január 8. Etióp jelentés szerint az cszaki hadszintéren Kassa herceg és S e j u m herceg csapatai a hirtelen fellépő esős időszakot állítólag arra használják fel, hogy nagy erővel folvtassák az előrenyomulást Akszum felé. Az olaszok őrházaikból és gépfegyverállásaikból, valamint más tábori erődítményeikből elkeseredetten védekeznek. A déli hadszintéren Desta herceg hadserege három hadoszlophan menetel Graziani tábornok csapatai ellen. Ez a támadási taktika állítólag azt a célt szolgál ja, hogy elháritsa Desta herceg hadserege ellen irányuló olasz támadásokat. London, január 8. A Reuter Iroda hadi tudósítója jelenti: Addísz-Abebában és az egész környéken heves felhőszakadás pusztít. Utasok elbeszélése szerint az eső több helyen elmosta az utakat, a folyók megdagadtak és nemsokára lehetetlen lesz rajtuk átkelni. Egy karaván 24 Óra alatt 4 és fél kilométer utat tett meg. Ha az esőzések tovább tartanak, akkor a hadszintéren teljesen megbénulnak a hadműveletek. Az ansoi és a francia hajóhad nagy clrkélóutja a Földközi tengeren London, január 8. A'z angol esti lapok szenzációs feltálalásban közlik azt a hirt. hogy a II. számú francia hajóraj január 20-án a provencei és korzikai partok között kezdi meg gyakorlatait. Ezt a körülményt a lapok ugy tekintik, mint a legújabb angol—francia tengerészeti tárgyalások eredményét. Hivatalos körökbon ezzel szemben nem tartják helytállónak ezt a magyarázatot és ugv tudják, hogy a francia kormánynak ez az elhatározása teljesen független az angol javaslatoktól és a párisi tárgyalásoktól. London, január 8. Az admiralitás hivatalosan jelenti: A honvédelmi hajóraj bizonyos egységei. még pedig a Nelson és Rodney csatahajók, továbbá a Funou«, a Kairó és a 21. torpedóromboló flottilla a rendes évi szokásnak megfelelően tavaszi cirkálóutra indul, amely január közepén kezdődik. Egyidejűleg a honvédelmi hajóraj Gibraltár közelében állomásozó bizonyos egységei Angliába térnek vissza. Á Nelson és Rodney a világ 2 legerősebb csatahajója. Építésűk egyenkint 7 és fél millió fontba került. A Furioús, a világ egyik legnagyobb repülőgépanyahajója. Hivatalos körökben hangoztatják, hogy a hajóhad mozdulatainak nincsen semmiféle politikai háttere. A Reuter Iroda jelenti Párisból: Január 20-án a Földközi-tengeren, vagy közelében 60 francia hadihajó fog cirkálni. Ebben a hajóhadban minden hadosztály képviselve van. Ezen a napon ül össze a genfi tizennyolcas bizottság is. Azt hiszik, hogy már tárgyalni fogják az Olaszország ellen teendő olaikiviteli tilalmat i