Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-08 / 5. szám

DEMAGYARORSZAG >. Sserlce*zUI««g: Somogyi ucca M2. I. em. Teleion: 23.33..KladóiüTalal, kOlctOnkDnyTl&r Jegyiroda: Aradi ucca M. Teleion: Í3-ÜO. _ Nyomdai Löw Hpól ucca 19. Telefon: 13-00. - la rlrall lerélclmj DélmagyarortzAg. Szeged. Párt és hatóság Először lábra kapott és szóhoz jutott a törekvés, azután szellemmé vált, vé­gül rendszerré erősödött, fogalom lett belőle s külön nevet kapott. Ez a rendszer azt jelenti, hogy egy pártba kell megszervezni az országot — meggyőződésre való minden tekintet nélkül. A nemzet tag­jait nem illeti meg továbbra az önálló gon­dolkodás és önálló véleményalko'ás fényűző kedvtelése. Polgártárs, mindegy, hogy mit helyeselsz és közömbös, hogy mit tartasz helytelennek, — kötelességed a pert él­Í enzése. Ez a rendszer azt jelentette volna, logy a közigazgatás a politikai pártszervezés eszközévé vált. Nem az elnevezés a fontos, hanem a lényeg: ez a rendszer arra törekedett, hogy minden köz­igazgatás vezető tisztviselő mellé — p á r t ­bizalmit ültessen, olyan mindegy, hogy a pártbizalmi élharcost hivatalosan hogyan akarták elnevezni. Ha ezt a rendszert kiépitik, minden főis­pán, polgármester, alispán, főszolgabíró, köz­ségi jegyző s a közigazgatásnak mindaz a szerve és tisztviselője, akinek több-kevesebb vonatkozásban önálló hatásköre van, csak a párt megbízottjának kívánságához képeit gyakorolhatta volna hatósági jogkörét. A törvény azt követelte a közigazgatás tisztvi­selőjétől s esküt a közigazgatás tisztviselői arra tettek, hogy pártatlanul fogják elvégezni teendőiket, — pártbizalmiak pedig arra kötelezték volna, arra kötelezhet­ték volna őket, hogy a pátérdekre legyenek tekintettel. Ne azt nézzék, hogy a közér­dek mit követel, hanem azt, hogy mit sür­getapártérdek. A közérdeket — s en­nek a rendszernek politikai ideologiája ezen alapult, — a párt képviseli s aki a pár­tot szolgálja, a közérdeket szolgálja, A köz­érdek szolgálatának így egyetlen garanciája van, egyetlen zsinórmértéke és egyetlen szabványa: a pártszolgálat. A közigazgatási tisztviselőnek, — vallották s talán hitték is, — nem adatott meg minden esetben, hogy a nagy összefüggéseket beláthassa, tévedhet­tek abban, amit közérdeknek tartanak s amit minden intézkedésükkel és határozatukkal szolgálni kötelességük. De ha a pártot szol­gálják, akkor nem tévedhetnek: a párt vállalkozott arra, hogy a közérdeket szolgál­ja, aki tehát a pártot szolgálja, az a nemzeti öncélúság gondolatát és hitelvét segiti a test­téválóshoz. így osztódott meg a hivatal tekintélye és hatásköre a hivatalt betöltő köztisztviselő s a hivatal mellé rendelt pártmegbizott között. A főispán, a polgármester, az alispán, a községi jegyző hatáskörét mindig legalább ket­t e n töltötték be, a község, a város, a megye vezetője és a politikai megbízott. A rendszer a tekintélyi elv tiszteletén alapult s épült fel s nem akarja tűrni azt az állapotot, hogy ő milyen hatalmas erővel tudna hozzájárulni a tekintélyek lejáratásához. Ha a főispán, a polgármester, a főbiró, vagy a községi jegy­zi kénytelen minden intézkedésében kiesz­közölni az élharcos, vagy a pártfőtitkár hoz­zájárulását, akkor ennek a hozzájárulásnak kieszközléséhez fel kellett áldozni a hivatal tekintélyét. A legnagyobb ióérzéssel s a leggyökere­Szerda, 1936 Január 8. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 5. $z. ELÖElZtTÉS: Havonta hsijrben 3.2Ű, vidéken ea Budapesten 3.60, kUimidSn « 40 pengd. — Egye» uam Ara h«tk»» nap ÍO. vatar- 6t Ünnepnap 1® tlll. Hír­deiéaek Ielvétele tarifa ajcerlnt. Meqje­" ¡1« 1l<mpop<o, reqoef sebb megnyugvással fogadjuk a belügymi­niszter urnák azt az elhatározását, amivel vissza akarja szorítani a pártszervezés túlzá­sait. A belügyminiszter ur akar lenni kö­telességeinek és hatáskörének területén, ha a felelősséget viselni kénytelen, akkor a fe­lelősséghez joggal kívánja a maga számára az intézkedések szabadságát is. A közigaz­gatással a belügyminiszter akar rendelkezni s nem akarja tűrni azt az álláspontot, hogy ő legyen a felelős, de másoké legyen az in­tézkedés joga. Jogos állásfoglalása és tör­vényszerű törekvése a belügyminiszternek az, hogy rendelkezhessen a törvény korlátai között a közigazgatás szerveivel. Azt a füg­gőségi viszonyt, amit a párt akart megsze­rezni s olykor már meg is szerzett a közigaz­gatás felett, azt a belügyminiszter most a maga szamára igényeli. Az utóbbi időben többször elkerülhetetlen alkalmunk volt arra, hogy a törvényes­ség á 11 á s p o nt j á t védjük az alkalmi tör­vénysértőkkel szemben. A törvényesség ál­láspontját most a belügyminiszter védi s ez­ért mi, akik csak szemlélői — s olykor szen­vedői — lehetünk a párt és a hatóság küzdel­mének, most a belügyminiszter törekvéseinek sikeréért fohászkodunk. A közigazgatásért fe leljen a miniszter s ne felelőtlen kortesekké legyen a legfőbb ¡rányitás joga. A közigaz­gatás hatóságait nem szolgáltathatjuk k egyik politikai párt számára sem. Ha a köz­igazgatás úgynevezett reformjával hat évvé! ezelőtt a közigazgatás t e s t ü 1 e t e it ki is akarták szolgáltatni a pártpolitikának, a köz­igazgatás hatóságai minden pártérdek éí minden párt elfogultság felett végezzék a köz­érdek szolgálatát. A pártnak és a hatósá­goknak harcából a hatóságoknak kell győzte­sen kikerülni, ha nem akarják azt, hogy a ha­tóságokkal s a hatóságok tekintélyével együtt bukjon el a közérdek szolgálata is. Béke vaoy katonai segítség? Súlyos jelentőségű nemzetközi tárgyalások Amerikai Je!enté«ek szerint elkészült a részletes meg­egyezés az angol és francia hadigépezet teljes együtt­működéséről — An$üa motorizált csapatokat küldene a francia határra Róma szerint ui béketervel készitenek elő Genf, jaunár 7. A svájci újságok római jelen­tés alapján helyt adnak a „Popolo d'Italaa" hír­adásának, amely szerint a közvetlenebbül érde­kelt nagyhatalmak között puhatolózások indul­tak meg ujabb béketerv létrehozása érdekében. Róma, január 7. Olaszország diplomáciai kép­viselői egymásután érkeznek az európai nagy­hatalmak fővárosaiból Rómába jelentéstételre. Ugyanakkor a Rómába akkreditált követek m egymásután utaznak vissza hazájukba jelen­testételre. Sir Erik Drummond és Chatn­b r u n gróf után holnap a német nagykövet uta­zik szabadságra és természetesen ezt az alkal­mat felhasználta arra is, hogy Hitlernek beszá­moljon az olasz helyzetről. A német nagyköve­tet Mussolini kedden kihallgatáson fogadta. Teljesen kési az ancioMrancia katonai megállapodás? London, január 7. A Newyork Herald külön ki- 1 adása az angol katonai szakértők elutazása álkal­mából azt az értesülést közli, hogy most már kész a végleges terv az angol és francia hadi­gépezet együttműködéséről ugy a szárazföldön, mint a vizén és a levegőben. Azt hiszik, hogy Franciaország és Anglia, ha Olaszország támad­na, minden eshetőségre kész, történjék ez a támat­dás a Földközi-tengeri britt hajóhad ellen, vagy Franciaország ellen az Alpoknál. A terv — hir szerint — a britt haderőknek lehetővé tc6zi, hogy francia raktárakat, repülőtereidet, tengerészeti támpontokat, lőszerraktárakat és hajójavító mű­helyeket használjanak. Nagybrittánia vállalná « francia par­tok tengerészeti védelmét és egyes fran­cia ipari központok légi védelmét, sőt, ha szükség lenne rá, Anglia motorizált csapatokat is küldene a déV.ieleti francia határon lévő állások és erődítések mögé. A Reuter Iroda jelenti Párisból, hogy francia hivatalos körök fantasztikusnak mondják az ame­rikai lapoknak a britt ós francia tengerészeti és katonai szakértők megbeszéléseinek eredményeire vonatkozó közléseit. Különösen pedig azt állitjálc fantasztikusnak, hogy tervbevették motorizált briHt csapatok kiküldését Franciaországba olasz táma­dás esetére. Tény az azonban, hogy , a francia és a britt vezérkar tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents