Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-05 / 4. szám

BEUMtfRYAROR5ZXC TO36 ínnuár 3. Horoszkov-divat Milyen nehéz és küzdelmes korban élűnk, 4« Ka jói meggondoljuk, mégsincs egyszerűbb, ké­nyelmesebb élet, mint a mai ember élete Egysze­rien fölütöm valamelyik napilapunkat és végig­futom. A másnapi horoszkópból aztán mindent megtudok. Mi a teendőm, ha azt akarom, hogy aznapra tervezett dolgaim mégis jól üssenek ki, ha mond­juk a horoszkópus szerint a következd nap sem minden szempontból mondható szerencsésnek, mi­után Jupiter egyetlen más égitesttel sem áll jó sugárzási kapcsolatban. Eddig azt hittem, osak a má földünkén folyik ilyen nagy tülekedés, acsarkodás és haragszom­rád. Határozottan vigasztal a tudat, hogy a Koz­moszbéliek közt sem fenékig tejfel minden. E. H. Trine arról tudosit, hogy a Jupiter rövidesen előnytelen kapcsolatba jut a holddal... Jó, azt megértem, ha ők egymásközött nem mindig fér­nek meg, ám miért kell nekik bennünket, szegény halandókat mindeme rosszal le és besugározni. Hát már az égiektől sem válhat jót az ember., > Direkt elrémítő, amiket például a mai napra szóló jóslásban olvastom. E. H. Trine ur megle­hetős sötétlátó, hát nem kímél és igyekszik amúgy is sülyedő optimizmusunkba belecseppenteni a pesszimizmus súlyos, keserű cseppjeit. A mai na­pan például már reggel óvatosan jobblábbal kel­tem ki az ágyból. Ma különös óvatosság ajánlha­tó minden pénzügyi tranzakcióban, vállalkozásban és sajnos a mai napon a fölkelés pénzzel kapcso­latos vállalkozás. Elseje van és jön a Mari a bé­riért, a tejes, a házmester, a szemetes ráadásul; ujév-köszöntő cetlikkel. Minden okom megvan hát az óvatosaágra. A ma kezdeményezett jogi vonatkozású ügyek is komplikációkat vonhatnak maguk után, pör, vagy a hatóságokkal való kisebb-nagyobb össze­ütközés Is származhatok, sok' késleltető, gátló ha­tással. Megremegek, mert arra gondolok, hogy a mai nap hajnalán hány becsípett, különben ártat­lan embernek gyűlhetett meg a baja például a rendőrrel a rossz konstelláció folytán. Magam i« jókorát kiáltottam, felém irányítva a \ rend tisztes őrének figyelmét, mert hajnali haza­téréskor a káros légáramlatok kiragadták gyenge kezeimből a luftballónt, amely egész éjjel hűen kitartott velem, senki sem pukkasztotta szét ci­garettával Nem hiába Irta meg fentnevezett ur, hogy a mai napon minden rosszul kezdődik... és hogy a mai nap házassági vagy érzelmi kapcsolatok szempontjából sem előnyös, különösen nőkre néz­ve, mert ezen mindjárt össze is vesztünk életem párjával. Ö tudniillik ellenezte azt, hogy megve­gyek egy olyan fölfujható malacot, amellyel a bal­oldali szomszédja egész éjjel a fülébe visított. És persze én húztam a rövidebbet. Előre sejthettem, hiszen a horoszkopus bemondta, hogy előre nem látott dolgok ai ügyet bonyolulttá, nehezen meg­oldhatóvá teázik és a gátló hatás nem maradt el. A veszekedés hevében belegabalyodtam a földig­érő ruhámba, amely már egész éjjel gátolt és lé­pést se tudtam tovább menni, mire ő kinevetett. Nem csoda, benne van a horoszkopusban, hogy a mai napon történtek annak a félnek szolgálnak hátrányéra, amelyiknek igaza van ... Azt irja E. H. Trine. hogyha már nem lehet el­halasztani a házasságot, ajánlatos minél később­re halasztani... talán ez az egyetlen okos tanács, ugylátsalk, hogy ezt jóakaró csillagok sugalták; szólhatna úgyis; „ajánlatos egészen elhalasztani." A nap másodlik felében nők ne tegyenek döntő lépéseket, mert rájuk kedvezőtlen a Jupiter ha­tása. Jupiter, Jupiter, mért haragszol ránk, még te 1«. Most a Fróhrné hogy hozassa rendbe a negy­vencentis bokáját. Intrikáné irigységtől kifordult beleit és rosszmáját mikor ma nem ajánlatos sem­mi beavatkozás a lábfejjel és a májjal kapcsola­tosan. A mai napon szerencsésebbek lesznek azok, akik a nap első harmadában születtek, a többiek­re E. H. Trine szerint elég mostoha sors vár Szegény anyák, kik a mai nap második felében Rzülnek gyermeket már előre törhetik a fejüket, hogy mért siettek jobban... biz, mert ezekre >ok gond, küzdelem vár. Ha fölnőnek é* megtudják az igazat, össze fogód ¿hatnak és elénekelhetik a csil­lagok felé „Szegény anyám, ha tudta'volna, nem ioy szüld volna engemet 1..ísz. e.) Minden Rdlyfiöban RltUoöcn ég 4—mmmmmmmmmmmmmmmmmtn | tiszta és fffMPasáwps a dorogi sajtolt koksz! [ Érdekes vizsgálati eredmények a Cserepes-sori tófenék talajminőségéről és az első évi műveléséről Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy az alsóvárost gazdák egy évi bérmentes próbater­mesztés céljára elkérték a város polgármesteré­től a vízmentesített Cserepes-sori tófeneket Erről tudomást szerezve, az Alföldi Mezőgazdasági In­tézet keretében működő talajtani és agrochemiat, valamint a növénytermelési kísérleti állomások vezetői: Herke Sándor kisérletügyi igazgató és Obermayer Ernő fővegyé&z, Prettenhof­fer Imre vegyész és dr. Somorjal Ferenc a»z­szisztens kíséretében az őszi szántások kezdetén kiszálltak a helyszínre, hogy szakmájukíbeli vonat­kozásokban támogatására legyenek a telkesítésre vállalkozó gazdáknak. A vizsgálatokról most Herke Sándor és Obermayer Ernő a következőket közlik: — A talajtani kísérleti állomás a terület tala­ját megvizsgálta, kilenc helyen talajmintákat vett rétegenkiint körülbelül 60 centiméter mélységig, és azokat laboratóriumban tovább vizsgálta. — A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a talaj foltonkint eltérő minőségű, de általában sós ég gyengén szódás (széksós) szikes, nemcsak az alsó sárga agyag hanem a felső humuszos Iszap­réteg i®. A szóda (széksó) tartalma általában ke­vés; a felső humuszos szint legtöbb helyen nem, vagy csak nyomokban szódás, míg a sárga agyag, habár gyengén, de határozottan szódás. Egyéb sót már jelentékenyebb mnenyiiségben tartalmaz, de azok sokkal kevésbé károsak a növények fejlő­désére, mint a szóda. A felső 20—25 cm réteg ál­talában sósabb, nvint a mélyebb, és ha a talaj kiszárad, a felső réteg sótartalma még inkább nö­vekszik. Valószínű, hogy helyenkint sókivirágzás ls lesz. A mélyebb fekvésű részeken általában só­sabb, itt helyenkint a felső 15 cm rétegben 0.3—0.4 százalék összes só is van, de a szóda itt is kevés. A szóda áltál okozott lugosság csökkentése és a ta­laj struktúrájának javítása végett tanácsos volna istállótrágyát is adni és avval együtt a szántás mélységét növelni is lehetne. Ami a répatermelés szempontjából előnyős volna. — Mivel a talaj csak kevéssé szódás és az egyéb sók mennyisége sem nagyon sok, a talaj kultúr­növények termelésére használható, de leginkább csak azok jöhetnek figyelembe, melyek a kevéssé sós és gyengén szódás talajon még elég jól fej­lődnek. Például búza, répa, szudániffl, stb. — Tekintve, hogy a talaj bizonyos mértékig szi­kes jellegű, kisebb-nagyobb mértékben sós és a felső réteg sótartalma a kiszáradásnál számotte­vően növekedni fog, amennyiben lehetséges, taná­csos volna öntözést is alkalmazni. — A növénytermelési kísérleti állomás fentiek alapján hangsúlyozza, hogy a nyers talaj kellő átszellőztetése, megszéditése és a gyomosodás ve­szélyének elhárítása végett az első termesztési évben főleg tavaszi kapásokat ajánl; számolni kell azonban azzal, hogy az eddig végzett szántás mély­sége legtöbb helyen sekély, azt célszerű lenne még a tél beállta előtt forditásnélküli altalajporhanyí­tással fellazítani. Ilyen altalajporhanyitó eke, vagy grubber hiányában ott, ahol a legelső szántás igen sekélyen történt, még az igazi tél beköszöntése előtt kívánatos második, mélyebb szántást is vé­cézni, de ugy, hogy az eke által felhozott nyers sárga agvag ne legyen több, mint a vele összeke­vert felső iszapréteg. Ahol tehát az iszapréteg leg­alább 10 cm, ott a végső szántásmélység 20 centi­méterig mehet, másutt azonban 15 centiméterrel, vagy még kevesebbel meg kell elégedni. Megköny­nyitené és meggyorsítaná a nyers agyag és élette­len iszap szelidülését, ha a második téli szántás előtt szalmás istállótrágyát terítenének szét az első szánlásra. , — Az első évben kipróbálásra ajánlatos gaz­dasági növényfajok száma nem nagy. részben a mész- és sótartalom, részben a talaj nyeresége és sekély felporhanvitása miatt. Szóbajöhetnek el­sősorban pem hnsszu testi» takarmányrépák, vö­rösoékla. karotta, takarmánytök fészektrágvázás­sal,.ha nem félünk a veréb-kártól, napraforgó, szu­dánífii, tolókapás sortávolságra vetve magnak, hü­velyesek közül pedig a kerti borsóféléik, szeges­bfikköry és csicseri borsó. — A7, első év eredménye fojrja megmatatni — mondj,! végül Herke Sándor és Obermayer Ernő érdekes közlése —. mit és mely részen érdemes yctni jövő ősszel. A talaj nem annyira szódás, hogy ősszel búzára. 1937. tavaszám nedia alapos istálló­trágyázás és mélyebb talajlazitá® után igényesebb kapájsnővényekre (papiriba, káposzta, sárgarépa, petrezselyem, stb.) is sor kerülhetne. A két kísér­leti állomás figyelni fogja az idei kísérlet eredmé­nyét és annakidején újból hallatni fogja tanácsadó szavát. — ,Töreggelt Zsiga bácsi! Vigyázz kérlek, nem fázol meg ebben a szörnyű hidegben?... Ingatlanforgalom Szeged város területén 1935 december 28-tól ja nuár 4-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát; Pásztor Imre eladta Heim Ferencnénefc a Fran­aiahegy dűlőben lévő 1 hold 1408 négyszögöl föld­jét 2853.85 pengőért. Juhász István és társai eladták Szabó János­nak a Halászka dűlőben lévő 2 hold 1589 négy­szögöl földjüket 3200 pengőért. Drakovics Ferencné eladta Csamangó Tamáí és nejének a Bodomhalom dűlőben lévő 1 hold 184 négyszögöl földjét 1962.40 pengőért. Csamangó Tamás és neje eladták Kónya An­talnénak a Makkoserdő dűlőben lévő 1024 négy­szögöl földjüket 5000 pengőért. Somló és Sxilasi cég eladta Sperlák Adolfnak a Hétvezér-ucca 1. sz. alatt lévő 75 négyszögöl telküket 2485 pengőért. Zsóter József eladta Szántó Jánosnak a Fran­cia hegy dűlőben lévő 313 négyszögöl földjét 281.70 pengőért. Berta Antal és társai eladták ördög Illés és nejének a Körórés dűlőben lévő 1 hold 404 négy­szögöl szántójukat 700 pengőért. Virág András és társai eladták Égető Istvánnak a Serkéti dűlőben lévő 3 hold 90 négyszögöl föld­jüket 3915.20 pengőért. özv. Dékány Mihályné eladta Farkas Istvánné­nak a Francia hegy dűlőben lévő 1392 négyszögöl földjét (haszonélvezettel terhelten) 415 pengőért özv. Tóth Józsefné eladta Nagygyörgy Sándor és nejének az Örhalom dülőbeli 1471 négyszögöl földjét 1100 pengőért. Kondiász Józsefné eladta Bárkányi Mihálynak az örhalom dűlőben lévő 6 hold 1224 négyszögöl földjét, továbbá Gémes Jánosnénak 7 hold területű Ingatlanát összesen 2100 pengőért. Danka Imréné és társa eladták Dancsu István Géza Zoltánnak a Farka*-u. 6. sz. háztik&t 14(1 négyszögöles telekkel 4000 pengőért Csonka Mátyás eladta Csonka Andrásnénak a Tari dűlőben lévő 1 hold 264 négyszögöl földjét 74560 pengőért. Gombos János eladta Kovács Mihálynak a % ÜJ­somogyi-telep 58. u. 1203. sz. alatt lévő házát 1500 pengőért. Komoosin Mihály és neje eladták Kocsis La­josnak a Tanítói kiskertek €2. szám alatt lévő házukat 168 négvszögöles telekkel 2800 pengőért. Gárgyán Antal eladta Szűcs Mihálvné és nejének a Belső járás dűlőben lévő 1 hold földjét !500 pen­gőért. Lóky Jenő eladta Lóky János és nejének az öszeszék dűlőben lévő 1200 négyszögöl földjét 600 pengőért.

Next

/
Thumbnails
Contents