Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-22 / 17. szám

, aserkMzHtaégi Somogyi ucca IX. L em. Teletöm 13-33.. kiadóhivatal, kOlctOnkUnyvl&r 6« Jegyirodát Aradi ucca S. Telefon: 13-Oft. . Nyomdai Löw Upöt ucca Itt, Telefonj 13-00. . IAvlratl • lerélclmi DélmngyarorazAg, Szeged. Két beszéd A kezdődő politikai élet polifonikus nyitányához tartozik az a két beszéd, amit a belügyminiszter és a miniszterelnök mondott el a legaktuálisabb s így is mondhatjuk: legnyugtalanítóbb politikai kérdésekről. Ez az ajctuálisan nyugtalanító és nyugtalanítóan aktuális kérdés a kormánypártnak s a közigazgatásnak viszonyát érinti. E tekintetben a két államférfi nézete, a jelek szerint, összehangolódott, lényegileg és érdemben ugyanazt mondották, mégis mennyi különbség van a két megnyilatkozás között. Hogy szervezkedésre minden pártnak szüksége és joga van, abban nemcsak a miniszterelnök és a belügyminiszter urak, de ebben az országban a politikai élet valamennyi tényezője egyetértenek. A kormánypártnak ezt a jogát nem vonta soha senki kétségbe, megnyugvással fogadjuk, hogy a miniszterelnöki kijelentésben s a belügyminiszteri megállapításban az ellenzéki pártok szervezkedési szabadsága és szervezkedési jog» is elismeréshez jutott. A belügyminiszter ur, mint mondotta, szót emelt bizonvos tulzásokk a 1 szemben, olyavi nem örvendetes jelenségekre mutatott rá, melyek félreértésre adhatnak alkalmat, a párt alsóbb szervezetei a belügyminiszter ur szerint olyan tevékenységet fejtenek ki, melyek a belügyminiszter hatóságai jogkörét érinthették. A belügyminiszter ur kifejezést adott ezeknek az aggodal maknak s szerinte útban vannak már azok az intézkedések, melyek ezeknek az aggodalmaknak eloszlatására alkalmasak. A miniszterelnök ur szerint — s ez beszédében a pozitívum, — a pártszervezkedésnek függetlennek kell lenni a közigazgatástól. Szerinte ozonban csak a rosszhiszeműség kifogásolhatta eddig is a párt szervezésének módját és eszközeit. Miután mi is nem egyszer adtunk hangot azoknak az aggodalmaknak, melyeket bennünk az közigazgatás szervezetének pártcélokra való felhasználására irányuló törekvések keltettek, ugy gondoljuk, jogunk van védekezni a miniszterelnök ur megállapításával szemben. A miniszterelnök ur egész bizonyosan — nem a belügyminiszter úrra értette és vonatkoztatta a kormánypárt szervezkedésének bírálóira mondott szavait, de mivel a belügyminiszter ur azoknak az aggodalmaknak adott nyilvánosságot, melyek szerényen és halkan ezeken a hasábokon is nem egyszer szólaltak meg, ugy gondoljuk, ho%Ty amikor a belügyminiszter háta mögött állunk a közigazgatás tisztaságának s pártok felett állásának védelmezésében, nem vonatkoztathatjuk magunkra a tolvajt kiáltó rosszhiszemű szándékok hordozóinak megbélyegző és szinte kiközösítő megítélését. A miniszterelnök ur azt mondotta, hogy erőszakkal senkit nem kényszerítenek be az egységes pártba. A belépésre, vagy csatlakozásra kényszerítő erőszak alatt azonban nem azt kell érteni, hogy a csendőrök addig verik a delikvens talpát, vagy addig itatják vizzel, amíg be nem lép az egységes pártba. Hyen erőszakról valóban nincs szó. A miniszterelnök ur azonban ebben a beszédéhen mást is mondott. „Aki a mi eszménk harcosa s akiről tudom, hogy tehetséges s lelkülete olvan, hogy vele együtt dolerozni érSzerda, 1936 Január 22. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 17. sz. IMIIM II— II——WWW ELÖEIZEIES 1 Havonta helyben 3.ZO, vidéken et Budapesten 3.6®, KUllöldön © 4U pengő. — Egye* izAm ara hóik«» nap ÍO, val&r- «* Ünnepnap 1® flll. Hirdetések lei-vétele tarifa szerint. Megfelelne hAl'i naponla reggei demes, annak megfogom és nem eresztem el a kezét", — mondotta a miniszterelnök ur S nekünk erre vonatkozólag csak egy szerény és csöndes kérdésünk van. Ha valakiben van tehetség s ha lelkülete olyan, hogy érdemes vele együtt dolgozni, akkor miért kívánja még a miniszterelnök ur azt is, hogy eszméink harcosa, más szóval: az egység pártjának tagja legyen? A tehetség s az alkotásra alkalmas magyar lelkület — párttagság nélk ü 1 nem elég ahhoz, hogy helyet kapjon egy Íróasztal, vagy egy munkapad mellett? Amikor az a kifogás hangzik el, hogy erőszakkal toboroznak híveket a kormánypárt számára, akkor soha nem fizikai, mindig csak lelki erőszakra gondolnak. A közigazgatás ne nézze azt, hogy ki milyen pártnak tagja, a hatóság támogatásában egyformán részesüljön mindenki s a rászorultság mértéke, ne a párttagság szabja meg 0 támogatás sorrendjét és módozatát. Amikor azért harcolunk — s most már a miniszterelnöki kijelentés is elismeri ennek a harcnak jogosultságát, — hogy a közigazgatás szervei éí hatóságai ne legyenek politikai párt toboiTŐ és kortesalkalmazottai, akkor harcolunk az ért is, hogy a törvény előtti egyen 1 ő s e g necsak a bíróság, de a közigaz gatási hatóságok előtt is valósjljor meg. Ha a miniszterelnök ur egy nagv testvéri szövetséget akar alapítani, akkor ne zárjon ki ál ból senkit, aki magyar, aki tehetséges s aki alkalmas az alkotó munkára. Mert — s most már a belügyminiszter szavaival feiezzük i<i gondolatainkat, — mit fognak a kisebb közhatalom birtokosai magukra nézve kötelezőnek tartani, ha a jövőben majd tehetség s munkára alkalmas lelkület mellé a párttagság jogcímét is megkívánják ? Akik sokká! könnyebben és sokkal szivesebben értenek valamit félre, mint ahogy valamit megérteni szeretnek, a miniszterelnök ur szavait a miniszterelnök ur álláspontjának félremagyarázására fogják felhasználni. jövő héten kedden temetik az angol királyt ideiglenesen a Magdelina fématomban ravatalozták fel V. György ho!ííes;ét, csütörtökön a Westminster csarnokba szállítják Szerdán hirdetik ki VIII. Edward proklamádóját Lordon, január 21. V. György angol király csendesen és békén hunyt el. Fájdalmai nem voltak. Midőn az orvosok látták, hogy a halál már csak percek kérdése, a királynét és a királyi pár gyermekeit a betegszobába kérették. A királyné vasakarattal fegyelmezte magát, a halál beállta után zokogva ölelte meg legidősebb fiát, Anglia uj királyát. E pillanattól kezdve a velszi herceg VIII. Edward néven Anglia uj királya lett. A királyi herold „A király meghalt, éljen a király" szavakkal francia nyelven hirdette ki a király halálát és az uj királyt az ősi szokásnak megfelelően. A londoni főpolgármester elrendelte, hogy a Szent Pál székesegyházban kondítsák meg a lélekharangot. Kétórai harangzugás hirdet! a gyászt Kora reggel megkondult a Szent Pál székesegyház nagy harangja, a Great Tom, amely év: századok óta csupán akkor hallatja szavát, ha j a királyi r^lád valamelyik tagja elhunyt. Ha családtagról van szó, akkor egy órát. ha pedig magáról a királyról van szó. akkor két ó*án át hirdeti ércnyelven a birodalom gyászát Birodalomszerte megkapó formában nyilatkozik meg a mélységes fájdalom, amely az anf

;ol nemzetet érté a király elhunytával. A fériak és a nők nagyrészt gyászfátyolt, vagy gyászkarszalagot viselnek. A tömeg ezrével zarándokol a Buckingham-palota elé és olvassa a palota rácskeritésére kifüggesztett hivatalos gyászhireket. A trónöröklés Anglia uj királya, VIII. Edward első királyi teendője az volt, hogy öccsével, a yorki herceggel és V. György első kamarai titkárával hosszasan tanácskozott a temetési előkészületekről. VIII. Edward trónralépésével egyidejűleg megállapították a trónöröklés uj rendjét. Eszerint a yorki herceg a trón várományosa, utána a vorki herceg leánya, Erzsébet királyi hercegnő követi. A további sorrend: a vorki hereep második leánya, Margit, a «loucesteri herceg, a kenti herceg, a kenti herceg fia, Edward Mary királyi hercegnő, Lord Lescelles, Mary hercegnő legidősebb fia. A 42 éves VIII. Edward Az ui klrálv. aki VIII. Edward néven foglalja el a trónt, 1894. julius hó 25-én született, a nyáron töltötte be 42-ik életévét. Katonai szolgálatát éppen ugv, mint édesatyja a tengerészeinél kezdte, ahol zászlósi rangot kapott. A háborn alatt i az alliadnagyi rangot viselte, egy gárdaezredbe osztották be. Majd hadnaggvá nevezték ki és a frrmcia frontra küldölték. ahol segédtiszt volt. A háború második évében mint összekötő tiszt teljesített szolgálatot 1915-ben, -mikor elérte a nagykorúságot, vezérkari kapitánnyá nevezték ki. Később Egyiptomban hosszabb ideig teljesített szolgálatot, 1918-ban foglalta el székét a lordok házában, de a parlamenti vitákban sohasem vett részt. A háború után a velszi herceg hosszabb utakat tett külföldön. Bejárta Kanadát, Északamerikát, Egyesült-Államokat, Indiát, Japánt. Nyugat-Afrikát, ismé-