Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-15 / 11. szám

Í036 íanoár 15. DEI MAGYARORSZSG 3 Borzalmas szerencsétlenség a Klauzál-téren A teherautó halálragázolt egy munkanélküli festőmunkáit — A kerekek szétroncsolták a szerencsétlen ember fejét (A Délmagyarország mmkaldrsdtól) Borzalmas szerencsétlenség történt kedden délután félőt órakor a Klauzál-téren, a volt Európa-wzáUoda előí*- A Pick-szalámigyár teherautója halálragázolt egy munkanélküli festőmunkást. aki nyomban a helyszínen meghajtNagy János negyvenhárom esztendős állásnélküli munkás volt a borzalmas szerencsé fenség áldozata- Nagy János egy idő óta az Elekféle cimfestővállalatnál végzett alkalmi megh'zatásokat- Kedden délután átadtak neki egy kész táblát azzal hogy vigye e] a megrendelőhöz- Nagy a Klauzál-téren haladt keresztül és félőt óra tájban ért a Virág-cukrászda sarkára- A hatalmas dmtábla a vállán volit, még pedig olyan módon, hogy jobbfélé elzárta előle a kilátást- A sarokról rézsútosan akart átvágni az Oroszlán-ucca felé. a villamosszék között haladt a sarok feléAkkor ért a Kelamen-uccából a sarokra a Pick-szalámiigyár hatalmas teherautója, amely az állomás felől hazafelé igyekezett- Á szerencsétlenség részleteit eddig pontosan nem állapították meg- A teherautó vezetője dudált, de ezt a figyelmeztetést Nagy János alig hallhatta. a kocsit pedig. ameiy fenyegetően közeledett, nem láthatta- A szerencsétlenség pillanatok alatt történtA teherautó elkapta Nagy Jánost aki hanyattvágódott, a tábla messze elrepült- 6 pedig fejlel a kocsi alá bertflt- A több tonna sulyu kocsi egyik hátsó kereke keresztül ment a telén és azonnal megölte. A nehéz tömör kerék valósággal lemetszette fejének Mső részét> agyveleje kiloccsant, vérben úszott az aszfaltAz autót a vezető azonnal lefékezte, de már késén voltA szerencsétlenséig színhelyén percek alatt hatalmas tömeg gyűlt össze, amely megrendítve állta körül a borzalmas katasztrófa helyét- Dr- Hamar Zoltán rendőrfog Jmazó vezetésével rendőri bizottság szállott Id a helyszínre és megejtette a helyszíni vizsgálatot- A nyomozás fogja megállapítani, hogy a szerencsétlenségért kit terhel felelősségA rendőrség a teherautó vezetőjét, Ferró Ferencet egyelőre őrizetbe vette- Azonnal megejtették a kocsi féknróbáját. a selbességDróbát. a szakértő a kocsit teljesen rendben találta• A soffőr kihallgatása során azzal védekezetthogy a szerencsétlenség olka egyedül a szerencsétlen áldozat- Szor'nte ugyanis a nagy táblát ugy vitte, hogy teljesen elfedte azzal maga elől. a kilátást- Messziről látta már Nagyot, többizben dudált is és uigy látszott, hogy átmegy az uttestén- Amikor az au'ó közelbe ért. hirtelen megtorpanj A soffőr elkkor jobboldalra rántotta a kocsit, hogy elkerülje a szerencsétlenségei Nagy János pedig ugyanekkor szintén a jobboldalra és ezáltal szerinte a kocsi elé ugrott- Az eddigi vallomásokból ugylátszik, hogy a soffőrt gondatlanság nem látszik terhelni- A vizsgálatot folytatják- Nagy János megdöbbentő szerencsétlenségével felesége és két gyermeke ma.radt minden támasz nélkül„n bírói függetlenség nemcsak a mi féltve őrzött drága kincsünk, hanem az alkotmány egyik legerősebb pillére" Dr. Paraszkay Gyula elnöki beszéde a szegedi törvényszék évnyitó ie!|es ülésén (A Délmagyarország munkatársától) A szer gedi törvényszék kedden délelőtt tizenkét órakor tartotta meg évnyitó teljes ülését dr- Paraszkay Gyula, a törvényszék elnökének elnöklete mellett. Az évnyitó ülésen telje® számmal megjelentek a bírák, valamint a fogalmazói kar tagjai isA teljes ülést dr- Paraszkay Gyula elnök nyitotta meg. ismertette az elmúlt évről készített jelentését» amelyben kiemelte az elmúlt esztendő jelentősebb törvényalkotásait, igy az 1935- évi ív, XII , XIV- és XXIII- törvénvciJr kef. majd megemlítette az itélőbiróknak és az ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nvngáijazdsáról intézkedő és már a felsőház által i$ elfogadott, azonban az államfő k'hiTdetési záradékával még el nem látott törvényt- Ennek kapcsán kiemelte, hogy a szóbanforgó törvény Igen közéből érinti a bírákat• a törvénv tárgyalása ellen sok szó esett a b'rói függetlenségről— Hogy mi az a b^rói függetlenség, azt legjobban az itélöbiró esküje. annak szövege. tartalma és szelleme határozza meg és bnzitositia, megerősíti azt a kétségbe nem vonható belvárost noil Szerdán is kneagó orkán 1 Címzett ismeretlen 5, 7, 7 Sztthenul Mozi Ma utoljára RSkk Marikával itönngO lovasság tényt, hogy a bírót törvényes ítélkezéséért felelősségre vonni nem lehet — mondotta Paraszkay elnök. Ez azonban nem jelent távolról sem felelőtlenséget, erre a magyar bíró soha nem is gondolt• mert tisztában van azzal, hogy Ítélkezésében, döntéseiben a törvények és a törvényes rendeletek megtartásáért törvényes felelősséggel tartozik, de még inkább» mert nagy erkölcsi és lelki tulajdonságokból fakadó emelkedett gondolkozásánál és megimathatatlan jelleménél fogva állandóan _ figyel és hallgat soha nem cj.-rmyadó lelkiismeretének mindég megnyilatkozó szavára és ennek a lelkiismeretnek ad megnyugtató választ minden esetben akkor, amikor igazat oszt— Ez a lelkiismereti felelősség talán még nagyobb erősebb. értékesebb a törvényes _ felelősségnél- Meg kell tehát tudni mind^Mnek — folytatta —» hogy a magyar bírót ítélkezésében befolyásolni nem lehet és ezt még csak megkísérelni sem szabad• Ez a bjrói függetlenség nemcsak és elsősorban a mi féltve őrzött drága kincsünk, hanem a magyar alkotmánynak egyik legerősebb pillére és a ngvközönség lelkületét megnyúzató> azt rendithetetlen bizalommal e'töltő sz'lárd hl* és élő valóság- A magyar bíró nem néz szegényt• vagy gazdar got, kicsinyt vagy nagyot, igénytelent» vagy hatalmasat. hanem csak ügyes-bajos dolgaikat elébe vivő» igazságért szomjúhozó embereket látva, minden melléktekinteHől mentesen, részrehajlás nélkül, a törvénynek megfelelően, legjobb tudásához képest becsületesen és lelkiismeretesen. mindenkinek egyformán szolgáltába ki az igazságotAz elnök ezután ismertette a törvényeken és a törvény kebelébe tartozó járásbíróságokon beállott személyi változásokat, ismertette a törvény ügyforgalmi és tevékenységi adataitA teljes ülés ezután a beérkezett szakértői kérvényeket bírálta el. majd megalakította a Wrói és közjegyző' fegyelmi bíróságokatOlcsóbb leli a teavaj 30 10 deka fillér a Központi Tejcsarnok RY. fióktejcsarnokaiban. VlaxonieladóKnalc árlccdvexmény. Felakasztotta mag*t dr. Kukán Béla érsekújvári isgvvéd Érsekújvár, január 14. Dr. Kukán Béla ügyvéd, aki a Magyar Párt alelnöke volt, laká sának padlásán felakasztotta magát és meghalt. Dr. Kukán Béla néhány évvel ezelőtt egv támadás középpontjába került. Ellenségei bűnvádi feljelentést tettek ellene és ezért másfélévi szabadságvesztésre Ítélték. Kukán Béla nemrégiben töltötte ki büntetését, azonban a meghurcoltatás következtében idegei teljesen összeroppantak. »ü vármegye a felsőbb hatóságok diktatórikus irányítása alatt áll« Báró Prónay György és Erdélyi alispán fellOnö beszéde az önkormányzattól Pestmegye közgyűlésén Budapest, jarm&r 14- Viharos közgyűlése volt kedden Pest vármegyének- A közgyűlésen a beteg KarayKrakkel Kálmán, főispám helyett Erdélyi Lóránt alispán elnökölt- A közgyűlésiem az első zavar akkor támadd amikor ifiKaray-Krakker Kálmán gyakornokot szolgabiróvá választották- Amikor az alispán felszólította az uj szolgabírót, hogy hivatali esküjét tegye le, báró Prónay György ideges hanjjon szót kér1- Az alispán kérdésére Prónay k'jelienitette hogy a jelölőbizottság határozatához akar hozzászólni- Erdélyi alispán nem járult hozzá Prónay felszólalásához és ifi- KarayKrakker Kálmántól kivette az esküi Később báró Prónay szóvátette az önkormányzatok kérdését Hangoztatta, hogy annak az önkormányzatnak az érdekében kiván beszélni, amely az alkotmány integer részét k& pezi és amely mellett ki kell tartani- Ezt az öníkonmányzatot — mondotta — mos' bizonyos irányzatok veszélyeztetik- Sok veszélyt lát a Nep propagandaszervezőjének cikksorozatába:amely sízerint az önkormányzatot el kell tö rülni- Kifogásolta, hogy a kormányzat pénzücvi kérdéseikkel kapcsolatban belenyúl az autonómiába- Azt lg megállapította azonban- hogy az autonómiákban sem lüktet az önkormányzat szelleme- Ezért akart felszólalni, amikor a szolgabírói állásról döntött a közgyűlés- Feltűnőnek tartja, hogy egy állásra csak egy jelentkező legyen és az ls olyan, akinél kétségeshogy az összes kvalifkdciók birtokában van-e— Ez a mai szellem! _ szólt közbe Horváth Zoltán. Erdélyi Lóránt alispán válaszolt Prónay beszédére — Sajnos — mondotta — aimtről báró Pr6nay beszél, az az autonómia már régen nem létezik- A vármegye ügyei a felsőbb hatóságok diktatórikus irányítása alatt állanak: pináén1 utasításra cselekszenek Az autonómia egyszerűen nincs meg Az ellenzék megtapsolja az alispán beszédét Dinnyes Lajos hitet tett az autonómia mel lett, amelyet béklyókba akarnak szorítani-, A bilincseket le kell törni' különösen ma. am'kor álprófétákkal van tele az ország-