Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-15 / 11. szám

DEMAGYARORSZÄG MMBO. SserkeisUMg: Somogy 1 ncca U. I. em. Telelom Z3.33..KladOhiTalal, k»lottnlcUnyrlAr ét Jegyirodát Aradi ncca S. Telefon: 13-OA. - Nyomdai LOw UpM ncca 19. Telelom 13-00. • Iávlrall tarréldmi BélmagyaronzAg. Szeged. A rendszer is hibás Már Szolnok sem volt nagyon elől a sor­ban s most Karczag következik tisztázatlan vádakkal és gyilkos gyanúsításokkal. Az ese­tek szegyelnivalóan nagy számban fordulnak már elő ahhoz, hogy ne lehessen megeléged­ni a bűnök megtorlásával s általában az egész kérdésnek igazságszolgáltatási elintézésével. Az elkövetett cselekményeknek nem egyet­len forrása a bűnözési hajlam s talán ott még nem tartunk, hogy bűnözők ostromolják a közigazgatást. Talán van olyan hiba a rend­szerben is, ami a kényelmességet, az ellenőr­zés fölé nőtt hatalmat, a pénzvágyat s az ura­lom korlátlanságát visszaélésekre s bűncse­lekmények elkövetésére csábítja. Sürgősen szakítani kell azzal a rendszerrel, mely az ellenőrzésre hivatottakat az ellenőr­zendő felügyeleti hatósága, sőt fegyelmi Ha­tósága alá helyezi. A számvevőség el­lenőrzi a polgármestert s általában az egész városi gazdálkodást, de a szám­vevőnek hivatali elöljárója a polgármester, a számvevő legfőbb fő­nöke, fegyelmi hatósága az a polgármester, akit ellenőrizni köteles. A városi szá rn ­vevőségeket sürgősen államosí­tani k e 11, a számvevők a felügyeleti jog­kört gyakorló belügyminisztériumnak legye­nek tisztviselői s a felüsryeleti hatóságnak kö­zegei. A számvevő hivatali beosztása, előrejutá­sa, olykor hivatalbajutása is a város polgár­mesterétől függ. A polgármester éppoly hi­vatali elöljárója a számvevőknek, mint a pénztárosnak. Hogyan képzelhető ezekben a sok tekintetben a polgármesteri hatáskörnek kiszolgáltatott tisztviselőkben annyi bátor­ság, annyi függetlenség, hogy kifogásolni merjék hivatalfőnökük gazdálkodását, tilta­kozni merjen a polgármester alá rendelt szám­vevő a polgármester pénzkiutalása ellen? A hivatali legyelem sem engedi azt meg, hogy a polgármesternek alárendelt számvevő le­gyen a polgármester ellenőre. A számvevő köteles tiltakozni a polgármester utalványo­zása ellen, ha ugy látja, hogy az utalványo­zásnak törvényes előfeltételei hiányoznak. A polgármesteri állás tekintélyével, a polgár­mesteri tisztség méltóságával hogyan lehet összeegyeztetni a polgármester alá rendelt tisztviselőnek ezt az ellenőrzési jogát? Se­hogysem. A számvevőségnek ellenőrző hivatalnak kellene lenni s ehelyett a számvevőség utal­ványozási tervezeteket készít s elkészíti a számadásokat. Mint ellenőrző hivatal, mint az önkormányzat gazdálkodásának ellenőre, a legjelentéktelenebb hatáskörben a legjelen­téktelenebb tevékenységet fejti csak ki. A városi önkormányzatok igy szin­te minden tényleges ellenőrzés nélkül végzik gazdasági tévé­ké n y sé g ü k e t. A belügyminisztérium a költségvetések és zárszámadások felülvizsgá­lata során gyakorolja felügyeleti jogkörét, de csak azt láthatja, amit elébe terjesztenek. Az önkormányzatok közgyűlése sem alkalmas a tényleges és hatályos ellenőrzésre, mert ép­pen azt nem terjesztik eléje, amit ellenőrizni kellene s amit a nyilvánosság elé terjesztenek, az a legtöbb esetben ki is bírja a nyilvános­ságot. A meg nem engedett cselekvéseket, a törvénybe ütköző, vagy a jóerkölcsökkel ösz­s7pp(TVP7tpthrtPtlpn matrntnrtns; ténvrit rend­Szerda, 1936 Január 15. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, lt. sz. szerint nem tartalmazzák az akták, vagy Ha tartalmazzák, akkor csak kevesek rendelkez­nek azzal a képességgel, hogy megértsék azt, amit olvasnak. Az önkormányzat ellenőrzését egyre csor­bítja a törvényhozás s egyre szélesíti a pol­ármesterek ellenőrzés nélküli jogkörét s a özigazgatás mai rendszere a számvevői el­lenőrzést pedig szintén lehetetlenné teszi. Az ellenőrzésnek ez a majdnem teljes hiánya egyfelől, másfelől a polgármesteri jogkörnek egyre szélesülő s egyre kevésbé korlátozott területi okai annak a sok visszaélésnek, amik­ről szégyenletes sorozatban számolnak be a vidéld városok közigazgatási bünkrónikái. Két irányban jelentkezik a reformnak szüksége. Egyfelől helyre kell állíta­ni az önkormányzat ot s vissza kell adni a polgárságnak azt a jogát, hogy saját ügyeiről szabadon rendelkezhessen, az ön­kormányzat majd kineveli a polgárságból azt a bátorságot, azt a függetlenséget és azt az EtöElZtrES > Havonta helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3.AO. KUUtfldOn A 40 pengő. — Egyes udm Ara h«tkO» nap ÍO, Tatdr- é* Ünnepnap 1A Ol*. Hir­dei«Mk lei-vétele larlla Merlnt. Megfe­lenlfc h4WtOklveiel4vaimH>onln W|»H erkölcsi kötelességtudást, hogy lelkiismeretes s el nem tántorítható sáfárjai legyenek a köz­vagyonnak. Másfelől a számviteli ellenőrzést fel kell szabadítani az ellenőrzöttek hatósága alól s nem szabad tovább fenntartani azt a rendszert, amelyben az ellenőrzöttek főnökei, hivatalvezetői, fegyelmi és felügyeleti ható­ságai az ellenőröknek. Meg kell erősíteni a polgárság ellenőrzését s lehetővé kell tenni a számviteli ellenőrzést s egyszerre vége lesz annak a levegőnek, annak a szellemnek, an­nak a rendszernek, amelyik felelőtlenségből, a pénzvágyból, az élet javai utáni sóvárgás­ból s az ellenőrzés teljes hiányából kitenyész­tette a magyar közigazgatás szégyenét. Mi­nél gyöngébbek az emberek, annak erősebb legyen a rendszer védelme s a közéleti szel­lem becsületességet parancsoló ereje. Min­den Íróasztal mellé nem ültethetünk Alki­biádeszeket, de azzal törődhetünk, hogy a közvagyont ne tekintse s ne tekinthesse Hit­bizományának a könnyű lelkiismeret. A népszövetségi vizsgálóbizottság az afrikai kérdés középpontjában „O'aszország semmi esetre sem akar támadás! intézni bárki ellen, de a közért kibontakozásról szóló hirek még koraiak" — „Az idd még nem érkezett el arra, hogy sürgősen keresni kellene az abesz­szin-kérdés megoldását" Ellentétes jelentések a makalei frontszakaszról Páns, január 14. Az Havas Iroda római tu­dósítójának jelentése szerint Rómában végleg lezártnak tekintik azokat a sorozatos híreszte­léseket, amelyek állítólagos békejavaslatokról szóltak. A híresztelések közül csak egy van olyan, amely valóban megtörtént diplomáciai tárgyalásokon alapszik és ez annak a vizsgálatnak a terve, ame­lyet esetleg a Népszövetség indítana Abessziniában. Ez a terv C e r u 11 i párisi olasz nagykövet leg­utóbbi római tartózkodása során is szóba ke­rült. Rómában hangoztatják, hogy mindamel­lett ez a vizgsálati terv nem olyan természetű, hogy végleges megoldási tervnek lehetne te­kinteni. Jelentőségét nagyban befolyásolná az a körülmény, hogy a vizsgálat tartama alatt az ellenségeskedések tovább folynának-e, vagy erre az időre fegyverszünetet mondanának ki. Bár hivatalos helyről semmi­féle tá jékoztatást nem adtak, mégis ugy látszik, hogy Bóma számára csak az első eset volna el­fogadható. Felelős olasz körökben egyébként azt tartják, hogy az idő még nem érkezett el arra. hogy sürgősen keresni kellene az abesszin-kérdés megoldását. Erre majd csak néhány hónap múlva kerülhet sor. ami nem zár ja ki annak lehetőségét, hogy a megoldás Icrcu a Nípszövelcís is fontos sze­repet töltsön be. De nem szeretnék, ha a javas­latokat már most előterjesztenék. Az olasz sajtó egyébkent arról számol be, hogy Angliában a hangulat Olaszország irányában megenyhült és az angol közvélemény nagyobb megértést kezd tanúsítani Olaszország iránt. A Daily Telegraph ugy tud ja, hogy S u v i c h az elmúlt hét vegén közölte a római angol ügy­vivővel, hogy Mussolini népszövetségi bizottsás kiküldését óhajtja Etiópiába. „Olaszországnak nincs szük­sége a sürgős békekötésre" Bóma, január 14. Hivatalos olasz körökben hangoztatják, hogy a négus által javasolt nép­szövetségi vizsgáló bizottság kiküldésével kap­csolatban még nagyon korai volna megegyezé­ses híreket terjeszteni. Olaszország egyelőre nem foglalt állást a javaslatokkal kapcsolat­ban és ezért minden olyan állítás, amely a kö­zeli kibontakozásról beszél, alaptalan. A hely­zet továbbra is változatlan. Olaszországnak nincs semmi szüksége a sürgős békekötésre és ennek megfelelően tovább folytatja az afrikai hadműveleteket. Természetesen, valótlan az a hír, mintha Mussolini felhatalmazta volna Cerutti párisi olasz nagykövetet annak kijelentésére, hogy a büntető rendszabályok kitérjesztése esetén Olaszország nem támadná meg Angliát és hogv a Népszövetségből nem lép ki. Olaszország sem­m'esetrc sem akar támadást intézni bárki pl-

Next

/
Thumbnails
Contents