Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-14 / 10. szám

Ö ÜEI. M AGY ARORSZ AG IOS^januárJ^L HETI MŰSOR: kedden délután: Sonja. Filléres helvárak. Ma, kedden este: Budapest—Wien. Bérletszünet. Szerdán este: Budapest—Wien. Bérletszünet Csütörtökön délután: Sonja. Filléres helyárak. Csütörtökön este; Budapest—Wien. Bérletszü­net. Pénteken este: Érettségi. Színmű. Közkívánat­ra. Mérsékelt helyárak. Szombaton délután: Hamburgi menyasszony. Operett. Ifjúsági előadás. Szombaton este: érettségi. Közkívánatra. Mér­sékelt helyárak. Vasárnap este: Sonja. 25-ik jubiláris előadás. Mérsékelt helyárak. Hétfőn esie: Tronbadour. Operaest. Mérsékel­,en felemelt helvárak. Páros bérlet 21. Bokor Mar­cit, Sándor Mária, dr. Mar Adrián felléptével. —O-— Faust (Ella Fleseh, Lendval Andor és Fehér Pál vendégjátékával) *nilg olyan énekesnők, olyan művésznők urai­iák az operasz.ínpadot, mint Flesch Ella, "égi operák mindig ujjá fognak születni. Mindent átvitt Margaréta szerepébe, amit a hang bubájával, az énekkultura ötvösművészetével, n szinpadi játék e'hitető erejével és az érzés lehengerelő hatalmá­val bele lehet süriteni egv klasszikus, tragikus alakba Költészet volt ez az alak'tás. néhány jele­nete pedig lélekbemarkoló. Sokszor elbűvölten néz­tük, ismert jelenetek mint kapnak eddig ismeret­len értelmet és a nagy, európai karriert megfutott énekesnő kultúráján keresztül miiven lenyűgöző háj szárnyal fel a gounodi melódiából. Ilyen Mar­garétája a magyar operaszinpadnak nincsen. ez' a tökéletes énektechnikát nálunk nem is tanítják A játékáról pedig csak azt mondhatjuk: örök vesztet, sége annak, aki nem láthatta. Az ékszeráriában primadonna és királynő, a templomjelenetben szörnyű viaskodásokban összeroppant ember, a börtőnjelenetben a bflnhődésben megtisztult lélek Ezrrnvi változat csillogott minden mozdulatában, hangjában, csodálatosan szép volt. Az ékszeráriát meg kellett ismételnie, a közönség szűnni nem akaró tapsokkal ünnepelte. Flesch Ella méltó partnere volt Lendval Andor. Utolsó szegedi Mefisztója óta előnyösen megváltozott szerepbeli fölfogása. Lehiggadt, elő­kelőbb lett mozgása, franciás grácia hatotta át dallamaival együtt egész játékmodorát, fan'ázia és valóság, valószínűtlenség és élethűség jól meg­fért egvmás mellett. Hangja is csiszoltabb, erőtel­jesebb lett. Most Lendval valóban kitűnő, érdekes, eredeti Mefisztó volt. Természetesen nacv siker kisérte játékát, énekét és az ismétlések kitapsolása sem maradt el. Fehér Pálnak keüem'.s tenorja van. énekkulturája még csiszolásra szorul, de az éizrlmes. lirai szépségek iránt nnrvon forrkony; ez meghozta számára a nézőtér elismerését A szegedi erők között első belven áll Pn'kós Irma kedves Siebelje. Márkus sikerült Valenti­ne-je és Verzárné ügyes jelenete. A zenekarban homályok. csuszámlások és errvebek zailottak le, <ln nz utolsó akkordokban vétrül méjris összetalál­I 070lt valamennvi szólam. Török Emilnek min­den ereiére szüksége volt. hoffv kiparirozzn a '.e­nekrtrl veszedelmeket. Az előadás mégis szép volt. 1. v. Q Szegedi Dalárda és Oratoriumeiyesület ünnep­sége és díszhangversenye A Szegedi Dalárda és Oratóriumegyesület a Kormányzó-díj ;i válási ünnepségére díszhangver­senyt rendezett a színházban. Mint hasonló alkal­makkor, diszes és szép közönség gyűlt egybe A nézőtér azonban korántsem mutatta azt a képet, mintha Szegeden túlságosan nagy érdeklődés nyilvánulna meg énekkari hangversenyek iránt. Ezért a közönyért azonban nem egyedül a közön­séget kell hibáztatnunk, maguk a dalárdák is hi­básak. Nem akarunk ünneprontók lenni, hiszen az Oratóriumegyesület ezúttal a Kormányzó-díj el­nyerésével sikert és eredménvt mutatott feí. A Müvésazet hangverseny lezajlása után még sem tudtunk el­fojtani bizonyos fokú elkedveüenedést. Elsősorban elvártuk volna, hogy díszhangversenye keretében uj, Oratórium-részietet is adjon elő. Másodszor: elvártuk volna, hogy a többi résztvevő dalárda műsora és teljesítménye iránt érdeklődjón a ve­zetőség és ne tegye ki díszhangversenyét olyan nivótlanságoknak. mint aminőket, sajnos módunk­ban volt tapasztalni. Inkább vett volna részt ke­vesebb dalárda, de legalább olyan, amely megüti a „díszhangverseny" mértékét. Szegeden, ahol fil­harmonikusaink már a Bruckner-szimfóniánál tar­tanak, dalárdáink még mindig népdalegvvelegék­ben meritik ki munkájukat Ha pedig akad vál­lalkozó kedvű karmester, előadja ugyan Ko­dály Katonanótáit, de hogy Kodályon is tulte­gven eredetiségben — dobbal, trombitával kiséri és harsogja tul az énekkar szavát .. Ezt nevezik művészetnek? És ez legyen attrakciója egy ün­neplő díszhangversenynek? A többrendbeli folto­kat csak nehezen tűntethette el az Oratóriumegye­sület, de S z t á r a versenykarával, a Jutalmazott kórussal mégis kibékítette a közönséget A müelőadásban művészi értékek voltak: raffi­náll játék a hangzatokkal. A szöveg és dallam egymást kiemelő barmoniája. Ízléses felfogásbeli eredetiség valóságos zenei zsánerképet elevení­tett meg. Ettől a teljesítménytől el volt ragadtat­va a közönség. A n t o s kitűnő szerzeménye „Az Értől az Óceánig" cimfi A d v-vers megzenésített kórusa, szintén művészi magaslatokon járt. Antos a ma nyelvét kezeli, talentumának van úttörő ereje, művészettel» egységes stiluseszközökkel al­kot. A műnek nagy sikere volt. S 7. e g h ő. Sík Sándor egyik kedves versét ze­nésítette meg erre az alkalomra A Harangvirág finom hangzatokkal megírt szerzemény és tetszett a közönségnek. A kórust maga a zeneszerző vezé­nyelte. A műsor egyik kiemelkedő pontja Simkó Mária zongoraszáma volt. Liszt VITI.-ik rap­szódiáját játszotta remek technikával, egyre job­ban mélyülő megérzésekkel. Kapossy Gyula két dalt adott elő, szintén sok tapstól kisérve. ' ' I ; . Dfszk*zgytI1és Az egyesület vasárnap délután díszközgyűlést tartott az ünnepség alkalmából a városházán. Or. Pálfy József polgárraesten mondott nagy ha­tást keltő elnöki megnyitót. Pálfy polgármester beszédében a következőket mondotta: — Amikor, mint polgármester sokirányú elfog­laltságom ellenére vállalom az egyesület elnöki tisztségét, teszem ezt azért, mert ezzel elsősorban kifejezésre kivánom juttatni hálámat és elismeré­semet az egyesület eredményes működése iránt, továbbá azért, mert ezzel a magyar dalkultura megbecsülésének és szeretetének akarom jelét'ad­ni. Hivatali állásom személyemtől el nem választ­ható. És mint Szeged város polgármestere ezen elnökség révén az eddiginél aktívabban szeretnék bekapesolódni a város zenei és dalos életének irá­nyításába és fejlesztésébe. Azt szeretném, ha ze­nekultúránk arra a magaslatra emelkednék, amely minden tekintetben méltó a legnagyobb, a legma­gyarabb vidéki városhoz. — Elnöki működésemnek egyik legfőbb célkitű­zése, hogy a karmester éberségével ügyeljek a dissznnens hangok kiküszöbölésére és arra vi­gyázzak, hogy a harmónia teljes és tökéletes le­gyen, mert ez a fejlődés és siker legfőbb feltétele. A dal, a zene, a szív, a lélek virága. A magyar dal- és zenekultura a világháború és azt kővető forradalmakban megsemmisült mérhetetlen nem­zeti vagyon és kultura egyik legbecsesebb átmen­tett értéke. Szivből jövő és szívhez szóló dalunk nemzeti sajátosságunk egy különös érdekessége és nagy vonzereje Dr. Jobba Péter Fülöp alelnök fel­szólalásában Pálfy polgármestert köszöntöt­te, Rátvay János főtitkár az egyesület 60 esz­tendős múltját ismertette. Bavánszky Gyula, az Országos Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke a dal művészetéről beszélt és rámutatott arra, hogy az elszakított magyarság dalban éli ki nem­zeti létét. Köszönetet mondott Pálfy polgármester­nek, amiért Szegeden megértően támogatják a dal­egyesületeket. Ezután átadta az egyesületnek a kormányzói vándordijat, dr Pálfy József polgár­mesternek pedig a vándordíj védését igazoló pla­kettet Felszólaltak m4g a közgyűlésen Szegő Sándor országos karnagy, Teleki Sándor a ki­• üiTdik daloskerület, Bakó László lelkész a re­formátus dalárda, dr. Vei nedv Gyula a Vissz­hang Dalkör részéről üdvözölték a Szegedi Da­lárda és Oratórium Egyesületet. A díszközgyűlés Pálfy polgármesten zárószavaival ért véget, majd a Himnuszt énekelték el a megjelentek. Serlegavató bankett Este a Hungária különtermében kétszázterité­kes serlegavató bankett fejezte be a Szegedi Da­lárda és Oratóriumegyesület ünnepségét. A lako­mán megjelent vitéz dr. Shvoy Káimán ny. al­tábornagy, országgyűlési képviselő, dr- Tóth Béla polgármesterhelyettes, az egyesület ügyveze­tő-elnöke és még sokan mások a társadalom ve­zetői, valamint a dalegyesületek megbízottai kö­zül. A vacsora után kezében a kormányzói serleg­gel dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes mondott serlegavató beszédet. — Kezemben ezzel a serleggel azt hirdetem — mondotta —, hogy ha valahol szűk e hazában, ugy itt az alföldi rónaságon kell dicsőségesen felzen­dülnie a magyar dalnak. Itt, hol a honért küzdöt­tek Árpád hadai, itt, a trianoni hármas határ mentén, hol hűségesen állunk őrt és hűségesen ápoljuk az ősök erényeit és a hazaszeretet szent tűzét. Ezzel a serleggel azt hirdetem, hogy híz­zunk rendületlenül a magyar igazság eljövetelé­ben és pedig ne a fullánkok harca, hanem saját erőnk és történelmi elhivatottságuk révén bízzunk benne. Azt kérem minden magyartól, hogy lelke­sedjenek a magyar ügyért, a magyar dalért és hogy zászlónk alatt, ajkunkon e szóval: „Isten­nel a hazáért" menjünk nagy bátran előre. •— Ezek között a gondolatok között avatom fel ezt a két szép és kitüntető versenydijat és azt is kivánom, hogy az értük küzdő dal nyomán fakad­jon áldás a hazára. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Jobba Péter Fülöp vitéz Shvoy Kálmánt, mint a dalár­da diszelnökét köszöntötte. Az üdvözlésre Shvoy altábornagy válaszolt. Nemcsak mint a város kép­viselője — mondotta —. hanem mint kultúrember és a dal kedvelője jelent meg a dalegylet ünnepsé­gén. Meg kell azonban mondania, hogy ami a da­los bajtársiasságot illet, ebben a tekintetben Sze­, geden még sok kívánnivalót lebet találni. Az ösz­| szetartásra minden téren szükség van és szomo­rú* o kell látni, hogy a mostani ünnepségről is azok maradtak távol, akiknek pedig itt lett volna a he­lyük. Ahelyett, hogy a szegedi dalárdák közös liton haladnának — folytatta Shvoy Kálmán —, vannak emberek, akik a széthúzás szolgálatába állottak Ezeket az embereket ki kell irtani, — vé­gül Shvov altábornagy a magyar összetartásra és a dalárdák megértésére ürítette poharát. Baránszky Gyula felszólalásában a dalo« nők hivatásáról"beszélt. Szegő Sándor országos karnagy és Bátvav János, a Szegedi Dalárda és Oratóriumegyesület főtitkára Antos Kálmán kar­nagyot köszöntötte és diszes karmesteri pálcát nyújtottak át neki. Az ünneplést meghatott sza­vakban köszönte meg Antos Kálmán. Schill Fü­löp né. dr. Telbisz István és még sokan mások szólaltak fel a nagysikerű lakomán VIDÉKI SZÍNHAZAK Sopronban „3 e.mber a hóban'' megy már napok óta. Hétfőn a Hamburgi menyasszonvt újították fel, Tolnai Andor igazga­tó felléptével. — Békéscsabán a Mootmartrei ibolyát mutatták be. — Kecskeméten a Mik­lóss'v társulat a „Ma éjjel szabad vagyok eimü bohózatot akarta előa.dni, de az egybázak vezetői felkeresték a polgármestert és tiltakoztak az el­len, hogy a darabot előadják a kecskeméti szín­házban. ~A polgármester megtiltotta a bohózat előadását. — Pécsett ,.Egv nő, akinek múltja van" szerepel a színház játékrendjén. A darabban Székelyhídi Adrién szerepelt nagy sikerrel. Szom­bat oste eredeti premier volt a pécsi színházban. „Első szerelem" cimen mutatták be Szántó György és Bondy György operettjét. — Kaposvárott prózákat játszanak egymásután: Államügyész Tüzek, Dr. Szabó Juci, Rádbizom a feleségem ke­rültek előadásra szép házak meTle+t Déltnaguaroratig Kölcsönhönplár Anyaga legnagyobb, előfizetése legkisebb • i

Next

/
Thumbnails
Contents