Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-11 / 278. szám

DÉLMAGyARORSZÁG 1935 december TI. Bort, rumot, likfirt konyakot SrtftS8S Schwarcziál, Dupnlcs-iér 3. A szegedi paprikaszövetség irta Várad! Géza, fe'sö kereskedelmi Iskolai tanár (Miskolc) A .szegedi füs»i|>a|>rikát termelők gazdasági helyzetének megjaviiása érdekében, valamint az értéke-ilési lehetőségek haihatós növelése reményében a parlament 33-as bizottsága 1934 február 16-án foglalkozott Kállay Miklós fóldmivelésfigyi miniszternek a fÜSzerpaprikatermelés szabályozása tárgyában benyújtott rendelet-tervezetével. Ez előterjesztés a termelést zár alá, a termelöket pedig ken, szertáronlásba helvezi, akik azon basn csak a miniszteri engedély elnyerése után veliotftk fel a paprikuszövrlségbo. A 33-as bi/oliságban Kálkiy Miklós miniszter azzal indokolta a rendelet szükségességét, hogy az akkor (1934. évi) magas (P 3.40) paprikaárak a paprikaterme'és tulságo< ki'erje.-zlését, — ez pedig a hivatásos termelők lönkremeiiósét idéz le volna elő. Vi«6zatiekinlve a zárolás első két esztendejére, vizsgáljuk meg a fejleményeket, hogy azok menynyiben igazolják a föMmivelé flgyi kormányzat eígoiKloláisát; ezt az árak kialakulásából ás az igénybevett területek nagyságából véljük megállapíthatni. I. Az éde-nemes fűszerpaprika áralakulása a oárolá« két évében ez volt: '934 jan- febr. máj. aug. dec. P 3.20 3.40 3.10 3.70 T.80 1935 P 2.— 180 125 2 80 »40 A zárolás első évében a legmagasabb februári P 3.40-66 ár az év végével P l.8o-ra esik, ami 53 százalékos értékrombolással járt; a második évben az árzuhanás folytatódott és a májusi P 1.25-öe árral mélypontját éri el, 63 százalékos veszteséggel. A magasabb augusztusi P 2 80 és a december P 2.40-ee árak inkább a szörnyű aszály következményei, amely látszólagosan javuló irányzat mellett is a termelés veszteséggel zárul, mert — mint Obermaver Kinő kir. fővegyési: »A magyar paprika áruismerete« cimü szakmunkájából tudjuk — kőzejies, 150 füzér termése esetén 1 kilogram ó le-nemes termelői önköltségi ára P 1.50. Az idén azonban holdanként csak körülbelül 70 füzér termett, így az 53.3 s;, okos terméscsökkenés figyelembevételével: a P 2.40-es árra) a termelés még mindig ráfizetéseeí jár. 2. A zárolás két esztendejének mér* lege nem felelt meg tehát a hozzáfűzött reményeknek. annak ellenére, hogy a termelés második évében az igénybevett leriilciek is csökkentett, inert: 1934-ben 7100 kat. holdon 7300 termelő, 1935-ben 6890 kat holdon 6150 termelő termelt, ami 210 hold apadást jelent, sót — mint ismeteles — 600 ősi termelő ki sem váltotta termelői engedélyét. A kialakult belföldi árdk — ugylátszik — nem <Mi'totlók ki attiknl a reménységeket, amelyeket a zároláshoz fűztek é» egyáltalán nem igazolták a paprika rendelet elgondolóinak azt az egyébkén ti< igazán jóakaratunalc mondható elképzeltét, hog-y a védettség feltétleoftl járuló irányzathoz vezet Megá lapítható ez a közölt statisztikai adatok ri- , dog, de annál tájékoztatóbb számsoraiból, amelyekből kilünik, liogy a fűszerpaprika árát annak világpi«. i konjunkturális helyzete, a szakszerű és ! élénk kereskedői pro|t*ganda, a belföldi kereslet nagyi-ága és nem a papr 'a rendelet paragrái'usai döntik e.. E ténye1 tói a övőre néave talán azt a tanulnágót meríthetnők, hogy a papnkassövetsigp, nenak egy pgyszrrü paprikunyitvántarló hiratálln foksuwuk le, hanem azt a gazdaságos paprika ter ;nalés főtéri "'vébe kell állítani. Ezért kívánatos» enne, iiqgv az észlelt hiánvoísájvken okulva, a paprikiiicu lelet e nagyszabású oél érdekében — az alábbi fejtegetések lehető figyelembevételével — Szeged füsierpaprik-'.erme éöének nagy, évszázados jelentőségéhez miérten és a szegedi paprikaszövetség javéra: a legalaposabban mődosittassék. Ha teh it újólag elismerjük, hogy a földművelésügyi kor.nányt a paprikarendjiel kiadósával a termelök iránti jóindulata vezérelte, — mindazonáltal a fentlek után megállapítható, hogy a rendelet a kényszer gazdálkodás sokat Ígérően túlfűtött forró légkörének kohójában készült, amely azonban teljesen figyelmen kívül hagyta — mint ki fog tűnni — a szegedi paprikatermelő személyi kiválóságával párosult nagyszerű egyéni alkotókészségét. Ne csodálkozzunk tehát, hogy az aj rend az ősi függetlenségben nevelőtlőit, a fűszerpaprikatermelést meghonosító s azzal évszázadok óta foglalkozó szegedi gazdálkodók érzékenységét és büszke önérteiét észrexyehetően megbántotta. Csakugyan, ha szemlét tartunk Magyarország keieken 3 millió tagot számláló, 12.794 működő egyesületén: alapszabályaik egyikében sem találhatjuk azt a rendelkezést, hogy tagjaik felvétele a miniszter döntésé:ől függ. Ezzel szemben a paprikaszövetség alapszabályainak 8. §-a előírja, hogy csak azok a termelők lehetnek tagjai, akik a földmivelésűgyi minisztertől a fűszerpaprika termelésére engedélyi kapnak ós ezt az 1900—1934. M. E. 6z. rendelet 3. §-a értelmében a szövetségnél kiváltják. Talán nem állunk távol az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy az a 600 termelő, aki engedélyét a folvó évre nem váltotta ki, az elhatározását éppen a rendelet hagyományokat és szokásokat mellőző intézkedésére alapította. Ugyané sérelmes rendelkezés szelleme kíséri a paprikarendeletliez csatolt ügyvi eli Szabályok álta'ános rendelkezései 3. bekezdés a) pontját ís, ame'y kimondja, hogy a paprikatermeíés engedélyezése iránt benyújtót! kérvényeket — vagyis a felvétel iránti kérelmeket — « «/őrelséír csak megvizsgálja és csak javaslatot tesz a főldmi•elésügyi miniszterhez. Miután e rendelkezésekből kiderül, hogy a szö vetségnek tagfelvételi joga nincs s így autonómiája is gyenge lábon áll, nézzük ezekután, hogy m paprika rendelet szerint mi a célkitűzése? Az alapszabályok 6. §-a szerint a szövetség feladata körébe tar'ozik: a) a beadó'1 kérvények megvizsgálása és róluk javaslattétel: ft) a növényvedekezési eljárások ismertetése és terjesztése, illetőleg az illami'latr elismert szerek, stb. beszerzésének előmozdítása; c) a termelőknek tamáoosal és felvi'ágosítással való támogatása; dj a füseerpapvikaterületek és a termelt paprika mennyiségének nyilvántartása: 9) a termeléssel kapcsolatban a közhatóságok tájékoztatása és f) szakelőadások tartása. Ha a paprikaszövetség imént ismertetett faladatait összehasonlítjuk a szegedi egyéb gazdasági közintézmények feladatkörével, érdífces tanul sógos megfigyelések birtokába juthatunk. így, a Bognár Mátyás szerkeszlé-^ban I933ban megjelent: A Szegedi Gazdasági Egyesület ötven éve« cimü mű TI. oldalán az f) pont alatt azt olvashatjuk, hogy e nagymultu egyesületben évtizedek óta működik a »Paprikatermelési és kikészítésű bizottsá g, amelynek hatáskörébe tartozik a paprik-itermelés ki- és feldolgozási, vizsfíá a ^eeyelemzési ügyei«. Un oii'ókép, agy másít orsrágrxwn elismert nagyszabású közintézmény Szegeden a .VI. kir. Mezőgazdasági ét Végy kísérleti Papríkakisérletí Állomás amelyn?k feladata át rendeltetése az amit tett Mű szerint: szaktanácsadás, ismeretközlés. paprikám mősités, továbbá a termelő gazdák, árulok és kereskedők, valamint a fogyasztók részére népszerű szakelőadá ok tartása, évenként mintegy negyven izben«. Ha e két, nagy múltra visszatekinthető közintézmény fe arlatáit a papriiaszöveiségével egybevetjük: a.okkal — mint észrevehettük — sok hasonlóságot, mondhatnánk azonosságot találunk, talán kivéve a paprika termelésére és a termelőkre vonatkozó pontos statisztikai adatok összeállítását, melyekkel az előbbiek csak mellékesen foglalkoztak. (A második közleményt vasárnap közöljük.) ERŐSSIAKAI$§AK ÉR1ÉKENY-BŐRNEK 1í« ÜM¥ Az albérlő és a 150 pengő (A Dclmagyarorszdg munkatársától) ÖzvTóth Béláné ujsze>gedi lakos a nyáron feljelentést tgtt Mezei Imre 64 esztendős vasúti nyűg" díjas ellen lopás miatt- Feljelentésében előadta» hogy lakásában elrejtve tartott 150 pengő készpénzt» ezt az összeget Mezei, aki nála albérlő volt. kiköltözésekor elvitte- azonkívül más apróbb holmikat is magával vitt- A rendőrség lefolytatta a nyomozást» de nem talált bizonyítékot Mezei ellen. így nem adtak ki ellene vádiratot- ellenben az özvegy pótmagánvddat emelt ellene és az őszbecsavarodott fórfi kedden drRáday László járásbiró elé került lopással vádolvaA tárgyalásion a sértett és a vádlott között élénk szócsata folyt le. Mezei tagadta a looást és azzal védekezett» hogy Tóthnémak nem is volt pénze> amit ö elvihetett volna- Elmondotta- hogy nem albérlője volt Tó'ihnénak- hanem közös háztartásban élt vele Megegyeztek tanuk előtt és ő az egyesség után hozzáköltözött«. Az volt a szándéka» hogy rendbehozza az özvegy házatáját regtreltőí estig dolgozott, metszette a fákat- taücskázott. minden munkát elvégzett- Abból a pénzből éltek, amit ő kapott nyugdíjból, de nem igan tudtak kijönni belőle ö ugyan szerény volt. megelégedett reggelire egy kávéval is. Tóthné azonban cslrke-kacsapecsenyét reggdlziett és miaglvoft 2—3 liter bort is- Egyre tűrhetetlenebb lett a helyzetNapirenden voltak a veszekedések- Az asszony ..lobaltázással" fenyegette, amikor látta, hogy a dolog kezd komolyra fordulni, elköltözött, ped'^ súlyos befces voltözv. Tóth Béláné ezzel szemben tagadta, hogy közös háztartásban élt volna Mezeivel, osák albérleti viszony volt köztük- Továbbra is azt erősítgette» hogy a pénzét Mezei elvitte ás azit a fivérével, Mezen Sándorral együtt kü" il&niböző kocsmákban elmulatta- Bizonyítékot azonban nem tudott megjelölni, a biróság Mezeit felmentette a7 ellene emelt vád alólFeihivás! Vtneze György tulajdonát képező Szeged, Párisi-köruit 37. számú házban lévő füszerüzletei (volt Lacakovits Alajos-féle üzlet) ügyfelem átvenni szándékozik. Felhívom ezen üzlet hitelezőit, hogy a jelem felhívásomtól számított 3 nap alatt követeléseiket törvényes következmény terhe mellett irodámban írásban jelentsék be. Dr. Ka»*« Ferenc ügyvéd Szeged, Kossuth Lajos-suffénit 7 ne cserie le e avult rádióját, mert O'ÖSÓE Átszereljük a legmodernebb typuera. Díjtalan árajánlattal szolgál Kaiser RátHólaboraiórium és Villamossági Vállalat,