Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-10 / 277. szám

4 DE (.MAGYARORSZÁG TQ3^ december TO Karácsonyi ajándékul! aIacA /i««nl>nn kWMufruk, MleU Mr és k8í«l kesIvBk, iYOmS'Off OiCSO avam$n nyakkendöK. bokavédők, divat selyem­^Ö^íi/r^r^^m ind énből a legfőbből! GFB F^^S'É^N Potiák Testvéreknél Üzletünket karácsonyig minden este 7 órakor «Ari u'k Nyilatkozat Vasárnapi számában a „Szegedi Napló" ját­szik a szabadtéri játékokkal. A „Szegedi Nap ló" játékainak kévé« szemlélője szokott lenni, de azok számára is rá kell mutatni, hogy ilyen ádáa gyűlölködéssel játszott már máskor Is a „Szegedi Napló" a szabadtéri játékokkal és hogy akkori játékaitól a biróság elótt fölol­vasott s a helyi lapokban közzétett következő nyilatkozattal vonult vissza: — A Szegedi Napló 1938 julius 80-iki számá­ban .Játékok a szabad téren" cim alatt cikk jelent meg, amely a szabadtéri játékok támo­gatását szükségesnek kimondó kisgyülési ha­tározat kapcsán • szabadtéri játékok rendezőinek intencióival, továibbá a szabadtéri játékok várható eredmé­nyével és hatásával foglalkozott. A cikkben sértő kifejezések, részben bántó, részben közéletileg helyt nem álló megállapítások vannak a rendező­séggel szemben, melynek képviseletéiben Pásztor József és Rácz Antal sajtópert indítottak Nagyfon­tosságú és közérdekű ügyről lévén szó, szük­ségesnek tartottam a peres eljáráson kivül is meggyőződni az igazságról, azonkívül meggyőződött dr. Pálfy József pol­gármesterhelyettesnek és Scultéty Sándor fő­zsámvevónek az április 5-iki tárgyaláson tett vallomása. Kötelességemnek tartom ezek ha­tása alatt néhány kijelentést tenni. A szegedi szabadtéri játékok mindjárt az első évi rende­zés otán a város legnagyobb horderejű, orszá­gosan elismert kultureseményévé nőtték ki magukat. Ez az eredmény a rendezőség helyes kezdeménye­zése, a kezdeményezéshez való ra­gaszkodása és fáradhatatlan mun­kája nélkül nem lett volna elér­hető. Előbbi álláspontommal szemben most kijelen­tem, hogy helyes utón járt a kisgyűlés, amikor a szabadtéri játékokat a város álial elsősorban támogatandó kulturakcióvá fogadta; és a rendezőség az önzetlenségben is példát mutatott, amikor az egész város érdekében vállalt nagy munkájához nem szubvenciót kért — akkor már köztudomásu volt Pécs 17.000 pengős de­ficitje —, hanem a deficit egészben, esetleg azonban csak részben való fedezésére 5000 pen ­gót. A .junlus 30-iki számban foglalt inszinuá­ciók helytele r «égéről győző« Ucin meg azon az alapon is, hogy a rendezőség a város megsza­vazott 5U0ü pengőjéből csak 3000 pengőt vett fel, elérte azt. bog}' a város részére anyagilag és erkölcsileg egyaránt előnyös kultuiakció. magnak a városnak egy fillérjébe sem került. Ezek a megállapítások városom szeretetéből fakadó kötelességemmé teszik, hogy a Szegedi Naplóban megjelent em­lített cikk megállapításait revideál­jam és a cikk megjelenése miatt legmélyebb sajnálkozásomat fe­jezzem ki. Szeged, 1934. IV. 6. Szabadtéri játékai miatt ellene indított saj­tópert ezzel a nyilatkozattal fejezte be a „Sze­gedi Napló". Aki elolvassa ezt a nyilatkozatot, olvassa a „Szegedi Napló" vasárnapi cikkét, az képzelheti, ha ugyan elképzelhet valamit a józan ész az ilyen újságírással kapcsolatosan —, hogy milyen nyilatkozatot lennének kész­ségesek közzétenni — néhány hónap múlva. A mi hivatásunk a az alkotás volt. Hogy ezt a munkát milyen sikerrel vé­geztük el, arról véleményt mondott Horlhy Miklós kormányzó, a kormányzónő őfőméltó­sága, Gömbös Gyula miniszterelnök, H ó ­m a n Bálint kultuszminiszter, T a,s n á d i Nagy András kultuszállamtitkár, I m r é d y Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Haas Aladár miniszteri tanácsos, a művészeti osztály főnö­ke, az osztrák államtitkár, Pietro Mascagni, Bárányi Tibor főispán, vitéz Shvoy Kál­mán országgyűlési képviselő, Pálfy József polgármester, a világ orgánumainak egész so­ra. a gratulációk százai, talán inkább ezrei és a pesti sajtó. A „Szegedi Napló" nem először jelent be különvéleményt. Mi nem akarjuk le­rontani a magyar állami, társadalmi és kultu­rális élet legelőkelőbbjeinek véleményével szemben ennek a különvéleménynek a súlyát de történelmi előzmények ismertetésének szük­séges és olyan hazugságok, mint amilyen az, hogy „egy utazás költségei 3800 pengővé! vannak beállitva a költségvetésbe", megszóla lásra kényszeritettek. A szegedi szabadtéri játékokat alulírott hí zottság kezdeményezte és gyökereztette meg. A korán szerzett világhír a mi munkásságunk­hoz fűződik. Egész életerőnkkel szeretjük és szolgálni akarjuk ezt a várost, de a városnak állandóan mérhetetlen károkat okozó áldatlan állapotok miatt már tavaly vissza akartunk vonulni. Pálfy polgármester ur azonban többször fölkért, azonkívül a kisgyűlés ülést tartott, melyről az egykorú tudósítás igy számol be: — A szabadtéri játékok rendezésére vonatko­zó polgármesteri javaslatot R e n k e y Lipót kulturtanácsnok ismertette. Javaslatában megállapítja a polgármester, hogy a régi rendezőbizottság rendkí­vül értékes szolgálatokat tett a vi*: os érdekeinek, ezért javasolja, hogy a kisgyűlés szavazzon köszöne­tei a bizottságnak és kérje fel a bizottságot, hogy ai idén is vállalja a játékok rende­zését. Hatalmazza fel a polgármestert, hogy mint » bizottság elnöke, vegyen részt a bizottság munkájában, az idén is bocsássa a bizottság rendelkezésére a 10.000 pengős deficitlxztosi­tékot, azzal, hogy haszon esetén elsősorban ezl az összeget kell visszatéríteni. A polgármester bejelentette még. hogy a Nemzeti Színházzal folytatott tár­gyalások eredménytelenül végződ­tek. — Mi történik akkor — kérdezte dr. Tóth Imre —, ha a régi bizottság nem vállalja a já­tékrendezést? — Akkor köszönetet kell mondanom azoknak az uraknak — mondotta éles hangon a polgármester —> akik megakadályozták a szabad­téri játékot beavatkozásukkal Nem tudom, mit fognak szólni majd az iparosok és a kereske­dők ebben az esetben, akik any­nyit köszönhetnek a szabadtéri játékoknak. Ha a régi bizottság nem vállal­ja, bizony az idén nem igen lesz­nek szabadtéri játékok Szegeden, A kisgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a polgármester javaslatát. Akkor a „Szegedi Napló" ijedten védekezett a polgármesteri székből elhangzott rendkívül súlyos vád ellen. (Méltóztatik emlékezni arra a polgármesteri kijelentésre, hogy, sajnos, nincs pallós jogom.) Nem sok időbe fog telni, ami­kor azokra a jóvátehetetlen károkra fogunk rámutatni, amelyek abból származtak, hogy egy kis helyi orgánum — judicium híj ián —, olyan újságírást folytat, amely az ország min den más városában ismeretlen. Bárányi Tibor, Shvoy Kálmán, dr. Pálfy József, B a c k Bernát és még igen so­kan tudják, hogy a bizottság milyen erőfeszí­téssel törekszik arra, hogy kötelezettségeinek minél előbb eleget tudjon tenni. A „Szegedi Napló" ezt is máskép tudja. Bizonyítsuk, hogy kinek van igaza? A játékos cikk leplezetlen ártó célzattal bizonyos személyes természetű ügye­ket is megemlít, nem gondolva meg, hogy kel­lemetlenséget a magasállásu urnnk okoz, nem lévén jól informálva és a gyűlölködéstől való elvakultságban elfeledkezvén érdeklődni aziránt, hogy az, akit esetleg tényleg megsér­tettek, megkapta -e a megfeleli elégtételt? Azt a kitűnő ötletet, hogy a szabadtéri lel­tárat el kellene árvereztetni és ilyen módon egy-két ezer pengőért kellene megszerezni, elő­ször nem vasárnap veti fel a .Szegedi Napló". Állandósulnak nála az árverési hiénák. De eb­ből az egy gondolatból — hozzájuk méltó gon­dolat — mindenki megállapíthatja, hogy ml a „Napló" célja? A rendezőbizottság. S^eníKáció! WrPas árat fizetek Rlavu'i vHlanvcsHlárjaifirt. ha «91 a« cseréli be ujjft. u t üosner József S^rLSIÍ munkákat a Magyar Mérnök és Epllészeovlel szerelési szabványán készítem. Rádiók 6-12-18 havi részletre. Ttsra f ajos körút 30. Tel. 14-68 KI nem tudf«, on^yon r 11 ka Podvemtél o szabás fltho. Egyenruha és uri aiabósig. Kijjyó u. 3. Feketesaa u. párok. Cserkésifels7er«t6«ek raktára Bel- é< külföldi óiomkiistályujdonságok hay míksa iivögkeresködés, Széchenyi tér. (Városi bérhái

Next

/
Thumbnails
Contents