Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-01 / 270. szám

1935 december 1. D ÉI M A G y A R O R S Z A G Asz olvasó rovata Miérlnépíelenedefl el az Állami kereskedelmi iskola ? Igen tisztelt Szerkesztő ur! A kereskedelmi iskola végzett növendékei a közelmúlt napokban tartották meg népes választmányi ülésüket Az ülést R e i c h Manó elnök nyitotta meg. Felolvasták a mult ülés jegyzőkönyvét és a pénztárnok is megtette jelentését. Bejelentette az elnök, hogy a Szövetség anyagi ereje még sohasem volt olyan siralmas, mint most. Az ülésen később megjelent Somogyi István, az állami kereskedelmi iskola igazgatója és átvette az elnökölést. A tárgysorozaton szerepelt a karácsonyi akció kérdése is. Beich Manó igazgató kijelentette, hogy azt a? idén is saját maga veszi a kezébe és reméli, hogy annak eredménye lehetővé teszi a szokásos karácsonyi segélyezést. A titkár közölte, hogy Déry Ernő kereskedő, valamint Kardos Manó tésztagyáros bejelentette a szövetségből való kilépését. K r á h 1 Sándor, a Pick-szalámigyár irodaigazgatója. aki 50 év előtt érettségizett, azt a kérdést intézte az igazgató-elnökhöz, hogy hajlandó-e az iskola a végzett tanulókkal együtt megrendezni az intézet 50 éves jubileumát? Mert ha nem hajlandó, ugy a végzett tanulók külöu rendeznek ünnepséget. Megállapította, hogy az elnök azt a kérdést érthetetlen okok miatt mindig elodázza és a kérdés tárgvalását nem tartja időszerűnek. Danner Sándor titkár is ilv értelemben szólalt fel. Az igazgató-elnök erre ki jelentet le, hogy le fogja vonni a konzekvenciákat, ha őt állandó csipkedések érik. Knihl Sándor megállapította, hogy távol állott tőle a személyeskedés és nem volt szándéka az igazgatót megbántani. Az elnök újra hangoztatta, hogy őt bántják ezek a személyeskedések. Mikor az iskolát szerinte indokolatlanul megbántották és kritizálták, akkor sem állott ki a végzett tanulók szövetsége az iskola mellett. Az igazgatónak erre a kijelentésére a szövetség idősebb tagjai között élénk mozgás keletkezett Olyan hangok hallatszottak, hogy a szövetség tagjai már meglett, idősebb emberek, akik nagy szeretettel vesznek részt a közös munkában, idejüket áldozzák fel azért, hogy a fiatalabb generáció helvzetén segítsenek, lehetővé tegvek tanulmányaik folytatását, de azt nem engedhetik meg, hogy az iskola igazgatója dirigália őket. hiszen már rég kinőttek az iskola fegyelmi szpbálvzata alól. Szót kért újra a szövetség titkára is és bejelentette. hogy lemond tisztségéről, mert nem akarja, hogy a személye okozzon további súrlódásokat. — Miért néptelenedett el ez' a nemrég még annyira népes iskola? — kérdezte közbeszólás formájában valaki. Az igazgató uiból azt feitegette. hogy a szövetség tagjai között csak az iskola és a tanári kar tisztelete tarthatja fenn a ióviszonvt. majd —• miután a napirendnek egvéb tárgya nem volt, az ülést bezárta. Ehhez a választmányi üléshez lenne néhánv megiegvzésem nekem is. mint a szövetség régi tagjának, hiszen a végzett tanulók szövetsége telte részben lehetővé, hogv az iskola a mai szerénv tanuló-létszámmal fennmaradhatott Mert mig azelőtt 400--600 közt váltakozol! a létszám, ma 100 körül mozog, vagy csak kevéssel több száznál. A régi időkben, mikor Tóth József volt az igazgató, akinek igazaatása alatt a fanári kar is olvan szellemben működött, amelv nem idegenítette el az ifjúságot, a tanulók iókedvvel mentek az intézetbe és a tanárok is hozzá férkőztek az ifiupájj lelkületéhez. Ha végignézzük az akkori tanulóifjúság néA-sorát, megállf>ni»hatíuk. bogv a módosabb szülők gyermekei közül kerti"ek kí főleg az intézet növendékei, de ezek melleit természetesen a szesrénvebb osztilv gvermpkei is képviselve voltak Mi a módosabb szülők gyermeket va«v vidéken: Makón, Kecskeméten iárnak iskolába, vagv pedig gimnáziumba iárnak s később szerzik meg a. szakismereteket. Az i?koIa szelleme ma nem olvan hogy a fiuk kedvvel járhatnának oda. Nem azt neheztelik, hogy a tanárok szigorúak, hiszen a múltban is voltak és minden más intézetekben is vannak szigorú tanárok; az isko11 szelleme, az az állandóan fenyíteni akaró hang, az állandó megtorlás, az. ami gyűlöltté tf^zi a tanulók előtt az intézetet. De annak is az oka. hogy a gyerekek elvesztik a tanulásra való kedvüket. Más intézetekben jósággal, igyekeznek a gyerekekre hatni, a tanárok a Kenje fel ujjával vékonyan az arcra a Üezolltf-Ropld gyorsborot vakrémet és minden további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbőrét parcekig dörzsölni, nem kell türelmetlenkednie, mert a nezollfe-Rapld arcápoló gyorsborotvakrémmel viz, szappan és ecset nélkül eery perc alatt tökéletesen borotválko?hatik, nem pattan ki az arcbőre, megszűnik az arcbőr száraz felkapartsága és bársonyosan üde lesz. PRÖBÜDODOZ 24 NUÉR Ezt is visszatérném azután eredfili doboz vaftn lábas vásárlásánál Kapható minden »xaUtlxleiben ét a Ué»%UÖ Dr. HOLCZEK vegyész iiiaisxeriárában, Budapesé, VI., Tevéx-köeui S. ixóm. fiuk barátai, bizalmukba férkőznek s akkor a gyerekek kötelességüknek is jobban megfelelnek. Fontos városi érdekek fűződnek a mai helyzet és szellem megváltoztatásához. Ahelyett hogy vidéki tanulók is idejárnának, a szegediek mennek el vidékre, természetesen ott szerzik be tankönyv- és ruhaszükségletüket A szülők évközben többször is meglátogatják a gyermekeiket s ez alkalommal nemcsak azoknak vesznek iparcikkeket, cipőt, ruhát stb.-t, hanem saját szükségleteiket is ott fedezik. Sőt egyes dolgokat onnan hoznak haza, Szegedre. Amikor a szegedi idegenforgalom kiépítésén dolgozunk, melynek célja ai ipar és kereskedelem fejlesztése — nem mehetünk el észrevétlenül a kereskedelmi iskola problémája mellett sem. Az iskola elnéptelenedésének nem száz százalékban Trianon a* oka, hanem az iskola rossz szelleme. Tisztelettel (Aláirás). a legolcsóbb a legnagyobb vál'ászfékban áron Széchenyi tér 11. rVUroal Mrhta} Jubilál az Aigner-telep íubietumi ajándékul még ecv órtézi kutat kér a tetep a város tót (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged legrégibb telepe az Aigner-telep. Huszonöt esztendővel ezelőtt épültek itt a legelső családi házak és amikor már jóegynéhány ház épült elnevezték ezt a részt Családi Otthonnak. Ezen a néven szerepelt 1926-ig. amikor dr. Aigner Károly volt főispánról nevezték el a telepet. Most jubileum előtt áll az Aigner-telep és a negyedszázados jubileum-várás napjaiban látogattunk ki a legrégibb szegedi telepre. Meglehetős körülményes ide a kijutás. Nedves időben egyáltalán nem tanácsos az Aigtiértelepre látogatóba menni, mert az odavezető közel 1 kilóméteres uton a nagy sár miatt alig lehel járni. A legrégibb telepnek egyik legrégibb baja: a vízhiány. Aigner-telep ezer lakósára csupán egyetlen kut esik, ez is a telep sarkában van. kilóméternyi távolságról ide járnak vizérl. Van még egv artézi kut a V a s - féle téglagyár telepén, ez azonhan magánkul, a tulajdonos jóindulatából a környéken lakók idejárhatnak vizért. I — Ugy kellene még egy kut a telepen, mint • egy falat kenyér, — mondják a telepi háziasz '•zonyok. Nyáron még kibírjuk valahogy, lvigy messzire kell mennünk a vizért, de télen bizony túlságosan megerőltető ez. 25 éve kívánjuk a második köz-kutat, de — nem kaptuk meg. Pedig az Aigner-telepieket nem tehel azzal vádolni, hogy nagyon követelődznének a várossal szemben. így beszélnek a telepi háziasszonyok. Az j emberek pedig elhatározták a napokban, hogv nagyszámú deputációval mennek a torony alá és a polgármesterlól k••'':•!k a második kulat. Már meg is indult v 'ődés a küldöft'scgjárásra, de Héhn > az Aigner-telepi elemi népiskola ig::: lefújta a tervei. Nincs értelme, hogy az elfoglalt emberek egy j délelőttöt eltöltsenek a küldöttségjárással, hál ! az igazgató maga ment fel a városházára és megsürgette a második kut furatását. Csiti.'óan érvelt, meggyőzően bizonyította, hogy a 25 j esztendős Aigner-telcpnek halaszthatatlan j szüksége van a második artézi kútra. Csővek • már vannak és a furatást házilag elvégeztetFérfi divatkalapok nya'tkenrB kiilönfenesséqek olcsóbban Poüák Teslverekneí