Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-01 / 270. szám

T935 c'ccemher 1. DÉL MAGYARORSZÁG Középkor Irta TONELLI SÁNDOR Van valami igazság azoknak megállapításában, akik azt mondják, hogy a történettanárok mesterségének legnehezebb része annak a kornak az elképzeltet é se, amelyről éppen előadást tartanak. Amig a történelem csak évszámokból, nevekből és események felsorolásából áll; élettelen, halott valami. Realitás akkor lesz belőle, ha tartalommal tudjuk megtölteni és ha meg tudjuk magunknak rajzolni azt az életet, amely az események hátterét szolgáltatta. De hát éppen ez az, ami nagyon nehéz. Hiszen a saját gyermekeinken tapasztalhatjuk legjobban, milyen nehéz számukba még a harmincöt-negyven esztendő előtti idő1 et is visszaidézni, mikor még nem volt a lakásokban villanyvilágítás, nem volt telefon, nem volt mozi és ismeretlen volt a repülőgép és rádió. Mindenki azt a kort fogadja el természetes adottságnak, amelybe véletlenül beleszületett. A gyerek előtt képek, útleírások és újsághírek segítségével könnyebb érthetővé tenni a mai eszkimók és ausztráliai bennszülöttek életét, mint az elmúlt évszázadokat. Nos, mióta az abesszíniai háború folyik, nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy a középkor érzékeltetésére és megrögzitésére itt a legnagyszerűbb alkalom. A tanár urak. akik küzködnek, hogy diákjaikkal megértessék a középkort, mondjuk pontosabban a XI—XIV. századokat, vegyék egyszerűen analógiának és példának Abessziniát. Leszámítva az olaszok repülőgépeit és tankjait, a dzsibutii vasutat s az ismétlő puskákat és gépfegyvereket, maguk is meg fognak lepődni rajta, hogy az állami és társadalmi viszonyok mily pontosan megfelelnek a hat-kilencszáz esztendő előtti Európa állami és társadalmi viszonyainak. Egy kis kísérlet mindennél jobhan igazolja ennek az állitásnak az igazságát. Belehelyezem magamat a négus országába és megpróbálom tömörítve elmondani, hogy mi játszódott le a háború elsó nyolc hete alatt. A bizonyítás kedvéért elhagyom a személy- és helyneveket. A huszadik századbeli Afrika helyett egyszerre a középkor Európája áll előttünk. Következik a kisérlet. A császár arról értesül, hogy az ellenség, amely már régóta készülődött, hogy bosszút álljon a negyven esztendő előtti vereségért, nagy nekíkésziilődések után egyidejűleg átlépte az ország északi és keleti határát. A hir hallatára összehívja országának nagyjait és haditanácsot tart velük. A haditanács kimondja. hogy fegyverbe szólítja az egész országot. Az udvari papok, akik a jegyzői teendőket látják el, nyomban nekiülnek, hogy a császár nevében megfogalmazzák a hadbaszállásra szóló parancsot. Valamennyi nagv hübérur, akiknek nas a neve, külön írásos parancsot kap. annak a helynek megjelölésével, ahol gyülekezni kell az embereivel. Tudnivaló ugyanis, hogy a nagy hűbérurak születésüknél fogva egyúttal tábornokai is saját embereiknek. A maguk tartományában ezek a hűbérurak önálló fejedelmek módjára uralkodnak és akkor tisztelik a császárt, akkor engedelmeskednek neki, ha hatalmasabb náluk. Gyenge császárokkal nem sokat szoktak lő »•ődni. A futárok az írásos parancsokkal szanaszét nyargalnak az országba. Útközben természetesen a postaállomásokon elmesélik és jelentik az ispánoknak is, akiknek székhelyét érintik, hogy kitört a háború. Tessék készülődni. Az ispánok berendelik a fegyverkovácsokat és nagy fadobokon kidoboltatják a háború megindítását. Egy hét múlva mindenki teljes felszereléssel és legalább kétheti élelemmel jelenjék meg a vár előtti mezőn. Az íspáni lándzsások rögtön kezdjék meg a hadsereg élelmezésére szükséges gabona összegyűjtését és a marhák összeterelését, A papok magyarázzák meg a népnek, hogy az ellenség becstelenül megtörte a békét és a császár győzelme biztos, mert az Isten is az ő fegyvereinek győzelmet akarja. Aki vonakodik eleget tenni a parancsoknak, azt ki kell kötni a bitóhoz, vagyonát el kell kobozni, feleségét és gyermekeit el kell adni rabszolgának. Tudnivaló ugyanis, hogy a császár birodalmában még a rabszolgaság általánosan el van terjedve. A sajátképeni rabszolgákon kivül vannak még úgynevezett félszabadok, vagy szabadosok, is, akik tized beszolgáltatása ellenében müvelik az uraságtól kapott földjüket. Egyénileg ezek a maguk életét élhetik, de a földjüket el nem hagyhatják. Háborúban tartoznak követni gazdájukat. A futárok megérkeznek rendeltetési helyükre, ki egy hét, ki két hét alatt. „Levél a császártól!" — jelentik a nagy hűbérurak palotája előtt lebzselő őröknek. A palotát nem szabad valami nagy és fényes épületnek képzelni. Leginkább kőkerítéssel körülvett nagy udvarok, hogy hely legyen a termés elraktározására s az udvarban tornácos, földszintes ház az asszonyok számára. A férfiak ugyanis, hacsak nem nagyon zord az idő, kint tanyáznak a szabadban. A paloták berendezése is kissé különleges. Minél kevesebb bútor, de sok szőnyeg és takaró. Egyik-másik palotában oda nem illő, egészen különleges bútordarabok díszelegnek: aranyozott karosszék, földig érő tükör, vagy elefántcsontból faragott miniatűr oltár. Ezeket a ház gazdája vagy háboruból hozta magával, vagy a császártól kapta ajándékha. Mosdó- és egészségügyi berendezések a palotában nincsenek. Igaz, a mosdás nincs is nagy divatban. Az asszonyok házában ellenben találhatók keleti kenőcsök és illatosító szerek, amelyeket vándorízmalliata, zsidó és örmény kereskedőktől szoktak vásárolni. Az udvar legnagyobb ékessége a hatszögletes templom, melyet a barna kámzsás barátok építettek, akiket a n^gyur atyja telepített birtokára s akik a mostani rasnak is különös szeretetét élvezik. Akármelyik nagy hűbérúr megkapja a császár pecsétes levelét, illő tisztelettel, de értelmetlenül forgatja kezében. El kell árulni ugyanis a titkol, a nagy hűbérúr nem tud olvasni. El kell tehát szalajtani a kámzsás barátok elöljárójáért, hogy fejtse meg a nagy litkot, mi van a császár levelében. Minthogy esteledik, az egyik lándzsás gyantás fenvögallyat szorít a falra erősített vas-csiptetőbe és meggyújtja, hogy a barát lássa a betűket A barát loholva megérkezik és olvasni kezdi az írást: — Kedvelt hívünk és fiunk, tekintettel arra, hogy minekutána és annak következtében ... így száguld végig néhány rövid bét alatt a háború híre az egész országon. Azután megindul a seregek gvülekezése. Az Frappáns Mepkapó Mam l»M|iXaz * jelenet, amikor sajáf-j;. jjlllfl W B a. vagy csavariront ajáncl*. PV^lfnai Ol"»ü aláírással ellátott^011010113» koz kedveseinek Rendkivtll nagy választékban kapható, díjtalan bevésésse Mikulásra vagy karácsonyra. Wirh és Rengeynél, Széchenyi-tér 5. sz. A legújabb TEL EFIJNKEN rádiókészülékeket díjtalanul házhoz szállítva készséggel bsmntatj« és rétfi készülékét becseréli FONYO SOMA Rádiö- és villamossági szaküzlete, Kölcsey w. 4. Teleion <1-56 Mzeé&t.— ~/Óa mincfenJíl T^oMmfádwt ' -fiitwnJ REGÖS ¿5 fTIESTERSUPER NAV! MEMBRAN-0RSZÁG5KÁLA Az TEI Crillllf FII r&dlóu|dons&~ összes iLLLrUMlLR gohat is dijtahnnl bemuta ja MARKOVICSlM műszaki vállalata T sza L. kfíru' 44. Teleion 30-20 Véíelkényszer nélkül bemutatja ós raktárral szállítja: Csury Ferenc óra-, ékszer- és rúdiószaktlzlet, KARASZ UCCA 3. sz Díjtalanul bemutatja: Kelemen Márton cég, Kelemen u. II. Kapható Makón ós Csanádvilrme^yóben ILJII^SCC villamosági vállalatnál Széchenyi tér 8. Te'. 120 egyenruha ismeretlen valami levőn a császár országában, illetőleg csak a császári testőrség vitézei lévén egyöntetűen felszerelve, mindenki abban a ruhájában és olyan felszereléssel jelentkezik a kijelölt gyülekező helyen, aminőt legcélszerűbbnek talál, vagy aminő éppen van neki. Mondani sem kell, hogy ilyenformán mindegyik nagy hűbérúrnak a bandériuma igen tarka képet mutat. Sok zavart okoz, hogy egyenruha hiányában az egyes csapattestek hez tartozó emberek miről ismerjenek rá egy másra. Ezt a nehéz kérdést ugy oldják meg, hogy az egy faluból valók, vagy az egyes aihübéresek alá tartozók külön-külön zászló alatt gyülekeznek. így az egyes seregtestekben túltengnek a zászlók és mikor az egyes hűbérurak megindulnak zászlóaljaikkal, a menet ugy fest, mint egy óriási templomi pro-