Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

10V> december 25. Dei MAGYAR ORSZÁG 30 Középkori ember mindent egységben lát. Nagy Károly halála s a Rajna-hiil leszakadása közfitt összefüggés van. A harc gyászos kimenetele s egy hirtelen vihar közös jelei az egyetlen irányitó akaratnak. Ugyanigy a középkori krónikás (vagyis történész) mindig a világ történetét igyekszik megírni, kezdi tehát a teremtésnél s csak azokra a dolgokra tér ki, melyek a keresztény elgondolás szerint valamiképpen igazolhatók. Fölosztja tehát a történelmet a megváltás előtti és utáni időre s igv is értelmezi az eseményeket. A modern ember ezen persze mosolyog, bár ő sem ért meg sokkal többet a történelemből, azért, mert azt mondja, hogy földrajzi vagy egyéb okok késztették az embereket vándorlásra. Nem beszélve a világszellem dialektikus megnyilatkozásáról, melynél sem a üond\ iselés, sem a kegyelem gondolata nem alaesonyabbrendü. S még valami. A középkori ember mindenre meg tudott felelni. Ahogy hitte a csillagok befolyását az emberi életre (ennek is reneszansza van most), ugyanugy tudta azt is, hogy minden, ami benne működik és mozog, egyetlen célt szolgál; az üdvösséget. Bűvös körben élt, melyben minden őt szolgálta, az 6 lelki fölmagasztosulását, mely az egész Universum érdeke. Mi pedig itt állunk gépeinkkel, műszereinkkel, mindent tudunk, ami indokol és magyaráz, de semmi olyat, ami megold. A középkori ember pedig éppen ez utóbbiakban volt rendkívüli. S hogy ez fölényt jelent, azt az a körülmény igazolja a legélénkebben, hogy hátatforditva eredményeinknek, a középkor világát kezdjük njjáélni művészetben, társadalomban s hamarosan talán tudományosságban is... DOHÁNYZÁSI TILALMAK SZEGEDEN Ira Lugosi Döme Furcsa s/envedély a dohányzás, az bizonyos, de az is bizonyos, hogy a pipa felta'álása előtt is éltek emberek s azóta is sokan élnek, akik távol tartják magukat ettől, mégis megvannak. A tanyai embernek különösen nagy élvezete a pipálás, a lassú szipogatás hozzátartozik énjéhez, épp ugy, mint a töprengő gondolkodás, a megfontoltság. Reizner János Szeged történelmében csak két adatot említ a résri pipázókról. Az egyik szerint (I. 378. o.) Szeged város és Gsongrádmecrye között 1766-ban valami bonyolult per volt folyamatban fe ebben sérelmezte a megye, hogy a pipázók a vármegye részéről kirótt pipa-taksa miatt eltitkol tattak, hogy a fizetési kötelezettség alól kibújjanak«. A megye ilyen fellépése azonban törvénytelen volt, a szabad királyi jogú város nem tartozott a megyei kormányzat alá s igv nem volt köteles Szegeden a pipálókat taksa, vagyis pipaadó megfizetésére kö'oVzni. Az adat mégis figyelmet érdemel, mert azt örökíti meg, hogy Szegeden adózástól mentesen mindenki szabadon pipálhatott. A másik adat, melyei Reizner (II. 53. o.) a íJcIenlwor 1842. évi 40..számának adatával kapcsolatban közöl, csupán annyi, hogy 1842-ben, mikor tűzvész pusziitól! a városban, a város a pij&ási Hla'mai megújította. E tilalmat 1846luiii hasonló eset alkalmával megismételték. Ezen intézkedéseknek azonban előzményei voltak, «ne vek va.'amemiyije mindig a tüzvézokozás ve>/é.\ ve volt kapcsolatban. Még a mai időkben — igen helyesen — nem szabad kor.átlanul, mindéi helyen és minden időben dohányozni, lúsMik hát a régi vi ágban milyen rendszabáivókat aüví'nr/lak. Sok gondja vo't Szeged \á.o^á.iak a nyári tűzvész miatt. Aljas gynjlogatók által okozott tüiil szép számmal akadlak, akik ro lankoztak tüzet, csakhogy ezt bajos volt ,UM ki\ meuá la m! mií. Még a XIX. század elején, amikor a síivnroláslv és ciqézést« nem ismerte a sze-e.-ii ] o';.ár, pipákból eregették az illatos Füstöt. Mert lehet, hogy egyes női orroknak büdös a pipa, de annak, aki szivja, illatosabb még 11 paradicsom rózsáskertjénél is. A gondatlanságból okozott tűzvészeket a finomodó orru fehérnépek rendesen a pipás embelekre fogiák rá s titokban azt a célt akarták elérni, hogy ezek leszokjanak arról az élvezetről, ami az asszonynak tilos. Szó, ami szó, volt is a dologban valami, hogy a pipa nagy szárazság idejében veszedelmes gyujtogiló eszközzé vd'hat, amikor felperzsen a parazsa, tul a pipa peremén, a szél meg beleikas/kodik és viszi szerte-szét a pi[>áL>óI a szikrát, neki a nádasnak, meg a zsuptelőnek, ahol csak meghúzódik egy darabig, senki se látja, senki so tud róla, csak a szél fogadja édes gyermekének, ajnározza, táplá'gatja. amíg óriási láng lei a-erré fel nem neveli. Seree-esen érl.e/.tek a pipázó emboiek o.ieii a panaszok, neíiéz dolog volt igazat tenni, mert. nú türéMa- a;¡ás, a tanácsbeli uraimék is szivesc;i boioritgatták a füstöt. Csakhogy azért esze ám a tanács a városnak, hogy jobban is tudjon mindent másnál, mee azért is, hogy az igazságot ott találja el, ahol kelt. így hát azt határozta, hogy otthon mindenki pipálhat, amennyit csak akar. csak éppen az uccán nem szabad dohányozni. 1810-ben Politzer Ignác került a tanács elé október 9-én s mert az uccán sétal;özb"n pipázott, 6 forintra büntették, a büntetéspénzt pedig az uj kórház pénztárába utalták. Az erre vonatkozó 2536. sz. határozat így hangik: „Politzer Ignác az tilalom ellen a közönséges utcán ptipával járni tapasztaltatván, az Ispotál számára 6 forintban megbiráltatott, mely sommát Rósa András ur pereeptumban veend." A következő évből, 1811 junius 12-rői ismét találunk egy tanácsi (1673. számú) határozatot, amely a pipá ást generaliter, általánosságban szabályozza. A tűzvészek tetteseit keresvén, azt állapították meg, hogy azok rendesen a kocsmákban bujkálnak s mikor már boritallal felbátorították magukat, akkor indulnak el szörnyű cselekedetük elkövetésére. Ezért tehát elhatározták, hogy a könnyebb ellenőrzés végett a kocsmákat már a kora esti órákban bezáratják. A terjedelmes batá.o^atból álljon itt o néhány sor: „A mostani tüzveszedelemre nézve, mivel a gyújtogató gonosztevők többnyire a korcsmákban szoktak lappangani, különben is az éjjeli korcsmabeli dorbézolások, s gondatlan pipázások és tűzzel való bánások miatt történnek az efféle veszedelmek." Ennek következtében azután minden szegedi kocsmárosnak kötelessége volt ivóját esti 9 órakor bezárni. A pipázási rendeletek közöl kiemelkedő az, amelyet 1815 április 7-én (1443. 6Z- a) hozott a tanács az ifjúság védelme céljából. A szegerii piarista gimnázium növendékeiről volt szó ebben, mivel a lioeisták (a két felsőbb osztály) valósággal egyetemi polgári szokások mellett élt, szabadon pipáztak szerte-szét a városban s mivel iskolai fegyelem alá tartoztak, igy a kiváltságos jog élvezetében nem hajlottak meg a csendbiztosok rendelkezéseinek. Ezért azután a tanács már ülése előtt Írásban megkereste az igazgatót, hogy diákjait saját hatáskörében szoritsa móresre. Ez a határozat igen rövid: „Jedzókben vétetik, hogy a T. P. Director a Deákoknak dohányozása, lövöldözése, és kávéházakban való járkálása tiltásáért megkerestetett dd 15a április 1815." Az utolsó határozat, ame'yet érdemes megismertetni, 1816 máju6 6-án kelt. Ez rövidebb minden előbbinél és amikor olvassuk, azt érezzük, hogy azt igen nagy keserűség előzhette meg. Senkit ne lepjen meg azonban az, hogy a határozat nem emliti az alkalmazható büntetés mértékét, mert a tanácsnak, mint bíráskodó testületnek, joga volt a büntetéseket meghatározni és kiszabni minden kihágás és minden ki ehb vétség esetén. Az 1582. számú határozat egyébként igy intézkedik: „Hirdetés tétetetni rendeltetik, hogy az ntcákon való Dohányzás tilalmas, a rosszabb következések miatt attól mindenki magút ója." JÉtVié'itS MWIIiltMMMáMWMil<MHÉIilMIÉiM<illlM>M.W^^ 1 SZEGED CSOWRÁD! TMlflíPÍNZIÁR SZEGEDEN ALAPÍTVA 1845-BEN. Sürgönyeim: CSONGRÁDI TAKARÉKTÁR. TELEFON: 3j—00, 33—01, 33—02, 33 -03, 33—04, 33=05 nagparorszfig egplk legrégibb és a vidék egplk iegnagijobb pénzintézete Salát töke cca. 3,700.000 pengő GpOmttlcsöztet betétehet könyvecskéken és lolqftszéünlábon. ifiteleket rumit elöngös teltételek mellett foglalkozik a bank- és takarékpénztári üzlet minden ágával. Értékpapír, tőzsdei és minden bankári megbízást bel- és külföldre srondosan és előnyösen teljesít. 3 Páncéltermében safefülkék bérelhetők. I m——I* RAD # I

f% M Telefunken, Standard, Philips W B% Orion Összes *Vp. nagy víMaszftkban Hálózati rádiót adok 40 P. kezdve Megérkeztek a legújabb CSILLÁROK, mielőtt vásárol, nézze meg raktáramat. Használt és uj Írógépek nagy választékban. Kedvező részletfizetés. IC-elemeim Márton Kelemen ucca 11 Régi rádióját becserélem. 145 Régi rádióját becserélem.