Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

28 Dt i: M A G 7 A R O R S 7 A" G T035 decetuber Vi. Kézimunka etőnyomda és paszományüzletem megnyitotta m. Kelemen ucca 12. sz. alatt (Ha-Ha mellett). Kézimunl.ák, fonalak, függönyök, diszpárnák. Saját gyártású pnszománváruk, arany-, ezüstés selyemövek, függőnyrojtok, bojtok lerrdusabb választékban. Magyar paszomány és lengyelke. Nagy karácsonyi vásár, olcsó árak. Frailltel Teri kotraány jogfolytonosságát és szervert« meg Horthy Miklós fővezér a nemzeti hadsereget. A proletárdiktatúrának a fővárosban bekövetkezett bukása után, a francia csapatok elvonulásával s a Tisza-Maros szögének kiürítésével egyaránt uj korszak köszöntött a nemzetre s a városna Hogy Szeged falai közt az úgynevezett ellenforradalmi kilengések számbavehető arányt nem öltöttek, az a kormánybiztosokat 1920-ban követő Aigner Károly főispánnak, az alapjában véve higgadt polgárságnak és az 1919 év végén államosított rendőrségnek köszönhető. A közéleti és közintézményi romok eltakarítása után ismét megkezdődtek az alkotások dologtevő napjai Legsürgősebb volt az évek óta megbénnlt építkezés életre galvanizálásával a tömérdek igénylőnek tisztességes fedél alá juttatása. A város egy évtized alatt nyolc bérpalotát építtetett, elősegítette a városszéli telepek kialakulását s az Alsó- és Felsőkőzponton házhelyek kiosztásával a faluszerfl képződést. így a Somoevi-telep pár év alatt néhány házacskából 7000 főt számláló elővárossá növekedett Szegedin ok a béke éveiben déli irányban száz kilométerre ható gazdasági sugara Trianon miatt tízre zsugorodott s tiszai for glalma Is megapadt. Az elvesztették némi pótlásán! tanya világát és Mérges községet keskeny nyomtávú vasúttal s a szomszédos községeket autóbuszjáratokkal fűzte magához. Gazdasági életképességét Igazolja, hogy a kedvezőtlen tarifák eilenére is az évtizedes szövő- és fonógyárak, a szalámigyártás, a hűtőház, a dohány-, a gyufa-, a bőrgyár, a saabó-. lábbeli-, bútor-, a kocsi-, a esolnak- és a késesipar, a tarhonvakészilés és a szappanfőzés hősies küzdelmekkel bár, dr a törvényes ipari és kereskelelmi szervek és szövetkezetek, valamint a helyi pénzintézetek szakszerű és jóimhilatu témogatáwával orsziágoe viszonylatban Is megállják a helyüket. A gőzmalmok, a fafeldolgozás, a téglagyártás, s a vendéglőipar sinyWk leginkább a határok elzárását. Az algyői vasntl hidnak közforgalmúvá átalakítása és a Calais— istambuM transzkontinentális útnak Szegeden ál vezetése reményt nyújtanak a város gazdasági föllendülésére Iparának élni akarását és tudását kézzelfoghatóan bizonyltja az ipartestület szakavatott rendezéséhen immáron a hetedik s arányaiban mindjobban kibontakozó Ipari vá sár A török hódolKság idején me.^ionosodott paprika termelést a város ártéri kutak furatásával mozditja elő és mint szegedi specialitásnak szi goru vegyvizsgálattial védi a becsületét ugy a hazai, mint a külföldi forgalomban. Keresletét a Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár vita minkutatá.sa felszöktette. 8000 kat. hold erdeje a Kiss Ferenc miniszteri tanácsos mintaszerű gondozása révén a másik büszkesége lett a városnak. Tűzifa szükségletének fedezéséhez jelen tékenyeo hozzájárul. Az erdőre vonatkozó elmé leli és gyakorlati ismereteket az Alsótanyán levfi erdöőri szakiskola félszázad óta terjeszti. A közművelődési alkotások között messze kiimagiaslik a Kolozsvárról száműzött s az 1921:XXV te.-kiel Szegedre helyezett tudományejyveteir.. Vele a városnak százados törekvése valósult meg. Mintegy nyolcmillió pengőt költött rá, de ennek ellenében egyetemi városi rangra emelkedett, ami nemcsak közművelődési központiságát s társadalmi faj súlyának gazdagodását ielenti, hanem pénzügyi vonatkozásban is előnyös léteiként mutatkozik. Könyvtárral, intézetekkel s gyűjteményekkel vanellátvu. Megcsonkításának vészhire talpraállitotta az egész város közönségét s csak a katasztrófa elmaradásával Olt el a háborgás. Az egyetem négy fakultása mellett középiskolai tanárképző intézet és orsz. tanárvizsgáló bizottság is működik. Int'.»rnátusok s menzák szerepelnek di ák jóléti intézményétül. Bár más rendeltetésű épületek igéoybe.vvk-1« még ma sem szűnt meg, de a , korok nagvrésze már a TU«a parton és a Temp- j lom-téren emelet palotákban kapott hajlékot. Az egyetemen fcivül a közép- és szakiskolák egész sora szolgálja a közoktatást. Béke idején Szeged az in. térné tusok városa volt; ezek évről-évre a délvidéJ i különböző nemzetitésgü diákok ezreit tanították magyar nyelvre és érzésre. A kényszerű elzáikozás miatt számuk megcsappant. A városi muzeum és Somogyi-könyvtár az 1917ben ölhunyt Tömörkény István, majd utóda Móra Ferenc igazgatása alatt ugy anyagában, mint a mintaszerű rendezés következtében látogatottságában tiszteletkeltően megnövekedett. Móra régészeti ásatásai (nagyszéksósi aranylelet!) a nagy tengereken túlra is elröpitették hírnevét. Városon kívül álló körülmények okozták, hogy a húszas évek tekintélyes városi évi segélye mindjobban összezsugorodott. A muzeum-barátok tömörülése nyújt időnkint némi anyagi segélyt. Mint muzeális gyűjtemény méltóan csatlakozik a városihoz a ferencrendi zárdában a közelmúltban megnyílt muzeum, mely a rend gondos és hálára kőtelező megőrzésében lévő könyveket, kéziratokat s műkincseket szakszerű elrendezéssel tárja a közönség elé. A fényes multu városi szinháa történetének érdekes mozzanata volt, hogy azt a hussa® évek végén a szinvonalt veszélyeztető anyagi zavarok miatt a hatóság «aiát kezelésbe vette. Muló sikerek után hamarosan kiderült, hogyha valami, ugy a színház nem tűri a bürokratikus kezelést. A tanulságot súlyos százezrekkel fizette meg a város. A Figedy-Fiehtner Sándor honvéd tórziskiarnagy által 1918 óta a fővárosba távozáásig vezetett filharmonikus hangversenyek, a Harmónia vállalatnak a hazai és külföldi művészeket szerepeltető koncertjei s a számos első díjjal kitüntetett dalárdák előadásai szolgálják a zenei életet. Fejlesztése körül a Klrály-Kőnig ter által nyugalomba vonulásáig igazgatott vároisi zeneiskolának elévülhetetlen érdemei vannak A szépirodalmat és tudományt a 44 év őta működő torontáli masvarperzsa függöny és bútorszövet cikkeinkh/fi méiven leszállítóit árak melleit naqy u/év Vösárt renaezllnk. ómén Szőnyeg ház Kárász ii. 12. Alapítási év 1857. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA ^^z^^ásffílrsl^ésVizgyágvmSéieá (VIL, Dohány-uoca 44. szám) Hyltás: raggal 5 Arakor. - Gőz- ás k*<£> SreSö ára P 1.- Kiszolgálási díj csak 10 ffli. Dugonics-Társaság, az Egyetem Barátainak Egye. sülete, a Mérnök- és 'Épitészegylet, az Orvosszövetség, a szépművészetet a Képzőművészeti Egyesület s a gyorsírást a Szegedi Gyorsírók Egyesülete felolvasásokkal, kiadmányokkal, illetőleg kiállításokkal és versenyekkel ápolják és népszerűsítik. Fejlett npisajtója mellett az időszaki sajtó értékei; a Széphalom, a Népünk és nyelvünk és a Szegedi Füzetek cimü folyóiratok, az egyetem archaelogoiiai intézetének füzetei s a katolikus és a protestáns hitélet elmélyítését oélzó hetilapok. A Magyar Téka vállalat a szépirodalom fiatal tehetségeinek válogatott Írásait közli; mig a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának 23 kötetnyi vers, tanulmány és kis kalendárium kiadványa, legtöbbje Buday György fametszeteivel ékesítve, megnyugtató záloga, hogy az öregek uttörésének lesz méltó folytatása. A várois, mint kegyúr mindenkor gavallérosan vállalta a terheket. A bel- és külterületen rendre építette a templomokat Fogadalmi templomét Schulek Frigyes terveinei figyelembevételével Foerk Ernő létesítette. A 100 méter hosszú, 30 méter széles, két 90 méter magas tornyú, kupolás, román stílusú istenházát domborművek, mozaikok, üvegfestészet díszítik kivül-belül. Orgonája világhírű; rajta időnkint Európa legkiválóbb művészei hangversenyeznek. 1930-ban a kormányzó, klr. hercegäc, az országgyűlés két házának elnökei, a kormány tagjai s a nemzet notabilitásainak jelenlétéhen a Dohnányi Ernő „Szegedi misé*'-jének áhítatos és elbűvölő hangjaitól kisérve szentelte fel a hercegprímás; 1932-ben a pápa püspöki székesegyházi rangra emelte. Mivel a Rerrich Béla terve szerint a püspöki palotával s az egyetemi épületekkel kapcsolódva nagy teret alkot, ez szinte kínálkozik szabadtéri játékokra. Erre alkalmas voltát a Vojnovich Géza Magyar passiója és a három nyáron rendszett Szegedi Hét, illetve szabadtéri játékok alkalmából Az ember tragédiája, a Történelmi képek, a katonai és filharmonikus hangversenyek és az idén a Madách remeikén kivül a Parasztbecsület s a Cremonal hegedűs operák bizonyították be. A remei- és a sportélet felvirágoztatása s az id-egenforga lomn ak nyújtandók rendezése körül a város bőségesen élvezi a katonaság közreműködését, amit Shvoy Kálmán még vegyesdandárparancsnok korában kezdeményezett. Történeti Igazság, hogy a hatóságnak modern város kialakítására irányuló törekvése s a polgárságnak hősies tehervállalása csakis azért érhette el a vázolt eredményeket, mert gróf Klebelsberg Kuno kultuszminizsterben megértő és hathatós támogatóra talált. Mnt a város országgyűlési képviselőjének az volt • célja, hogy Szegedet nagyvárossá varázsolja. Minden ujkeletü intézményén ott ragyog áldott kezenyoma. Klebelsberg és Szeged: a providenciális államférfin éa a küldetése® város szerencsés találkozása volt. Magasröptű kancepdójának megvalósítása során a temesvári székhelyéről kiüldözött Glattfelder Gyula csanádi püspökben, a főispánban s a polgármesterben odaadó munkatársakra talált. A lényéből kisugárzó ! alkotási vágy és akarat meg szinte delejes erővel ragadta magával pártállásra való tekintet nélkül I a város minden rendű-rangú polgárát. Szegedre ; nemcsak az a kegyeleti kötelesség hárul, hogy nemes emlékét megörökítse, hanem az az erkölcsi ! kötelesség is, hogy kora halálával félbeszakadt l munkaprogrammját a befejezésig folytassa. A vái rosés az állam közös költségen a fogadalmi templom hajójában Kertész K. Róbert államtitkárral és Ohman Béla szobrászművésszel bronz síremlékét készítette el s a márvány falra ezeket a szavakat vésette: Gondolattal, szóval, Írással és alkotásokkal Szolgálta hazáját és Szeged városát. Virnláauk felett virraszt a feltámadásig. Száz esztendővel ezelőtt Dugonics András, a magyar regényírás atyja és Vedres István, korának le^dválóbb mérnöke sétálgattak Szeged, a nagy falu-város zegzugos uccáin s álmodoztak szűkebb hazájuk iövőheli dicsőségéről. A huszadik század az, álmot valóra váltotta. Ennek története Klebelsberg korszakát tükrözi vissza. Hogy mivé fejlődik a város száz év múlva, az a jövő titka. Csak egv a bizonyos: Szegednek » nemzet életében hivatása van s azt beesülettel b* i fogja tölteni.