Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

764 DlM. MAGYARORSZÁG 1935 december 21. ként megoldódik az ifjufág kérdése is. Egy bizonyos erkölcsi újjászületésre és gazdasági berendezkedésre van szükség és akkor mindönki megtalálja szellemi és anyagi helyét, — akkor az ifjúság szeretni fogja az előtte járókat és akkor az öregek ismét szeretettel egyengetik majd a fiatalság útját, amely mindig egy kicsit a halhatatlanság ntja... Senki a feladatát teljesen elvégezni e földön nem tudja, do mindig azzal a hittel kell behunyni a szemünket, hogy az utánunk jövők okosabbak, erősebbek, tisztábbak, tehát több eredményt fognak elérni. Hiszek igy abban, hogy az uj magyar fiatalság különb lesz, mert kü'önbnek kell lennie, niint mi voltunk és mint az apáink voltak ... Az író hite és vallomása világítja meg ezt a szürke decemberi délelőttöt a redakció hullámai fölött ivelő paranlsnoki hidhoti, a- szerkesztői szobában. ".'*• • .• ü Vér György. A Szenei Molnár Albertről szóló fejezetében a szellemi heroizmu?nak eddig nem hallott dicshimnusza csendül föl. Szerb Antalt elméleti alapvetése is az elsők közé eme'.i. Pintér Jenő nagyszabású összefoglaló munkája adta meg a lehetőséget, hogy egy Szerb Ántal-fé!e rövidebb áttekintés létrejöjjön. Ilyen kísérletre, amely Beöthy Kistükre után az első, senki sem mert vállalkozni Szerb kritikusai közül. Joggal irigyelhetik is tők a két káietetl Máj- és lépbajokat gy'gyít az alföldi MIRA glaubersós syógvvizzel tartott ivókura. — ^érd'n1 mea o'vo-it. Védelem Sz. A. számára Beszélgetés Zolnai Béla egyetemi tanárral a legújabb Magyar Irodalomtörténetről (A Délmagyarország munkatársától.) Fölkerestük Zolnai Béla egyetemi tanárt, hogy legújabb munkái iránt érdeklődjünk. A professzor lakásán fogadta a Délmag \<irország munk társát és örömmel mutatta a Széphalom uj számának első iveit, amik most kerültek ki a nyomdából. Egy vastag, vászonkötéses könyv fekszik a professaor asztalán: Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetének uj, átdolgozott kiadása. Megragadjuk az alkalmat, hogy a sokat támadott, szerző munkájáról véleményt kérjünk. — Az uj kiadás — mondotta Zolnai Béla — «ok változtatást tartalmaz. Lényegesen enyhít egypár szubjektív« megfogalmazott kifejezést és kiegészíti a bibliográfiát, ami tudományos szempontból előnyére vált a határkővet jelentő munkának, amelynek egyébként éppen az adta meg az értékét, hogy száraz pedantéria helyett a mai élet elevenségével nézi a multat. — Mik voltak konzervatív részről rádak Szerb ellen? Antal — kérdeztük a professzortól, akinek aszta'án irodalomtörténetek, Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Császár Elemér munkái heverj. — Annyi az alaptalan vád, hogy, amint Htja, egy egész csomó könyvet kell áttanulmányozni annak, aki felelni akar rájuk. Mondhatom, örömömre szolgál ez a detfiktivmunka, mert a ferdiy léseken ée igazságtalanságokon keresztül mindijobban kibontakozik elöltem Szerb Antal könyvéi nek jelentősége. A legelső magyar irodalom törtéi nószek mellé állíthatjuk őt, aki szintézisét adja á modern irodalomtudománynak és e'ődeit éppen nemzeti szempontból sokhelyütt fölülmúlja, A professzor keserű hangon folytatja: — Az úgynevezett konzervatív iskola előtt mindenki gyanús, aki mást mond és másképpen akar magyar Ienni, mint dk; • Még Farkas Gyulát, sőt Mécs Lászlót is megvádolták... De mondhatom, kevés olyan vigasztaló és izgató olvasmányom volt életemben, mint az utóbbi hetekben, amikor végigolvastam Szerb Antal irodalomtörténetének korrektUraiveit és örömömben föl-fölkiáltottam: ime ilyen gyönyörűen és átérzett magyarsággal ir az, akit azzal vádoltak, hogy nem tiszteli a hagyományokat '<7021 magyar érték ö, hibái és fiatalos nagyotmondásai ellenére is, «mellyel az ellenkezést néha fölkelti. — Legszebb lapjai Szerb Antalnak éppen azok, ahol a hazaszeretet és irodalom legbensőbb egyesüléseiről ir. Ez különben természetes. Hiszen a kiátkozott Ady Endre minden belső harca ellenére is: magyarabb azoknál, akik magyartalansággal vádolták, fis magyar volt Kölcsey ie, ki merné kétségbevonni, pedig róla maga Szerb Antal íllapitja meg, hogy bántóan gúnyolja, a cigány zenét és hogy igazságtalan, mikor a magyar muhat keüdi mérlecelni, elkeseredésében igy Írván: »És az a honi régiség! Parányi fészkek a sziklabércen, apró harcok a síkmezőn, változékony apák, emiéktelen kor, szalmafedelü városok ...» A legnagyobb magyarok azok, akik zsoltárosként fájón ostorozzák nemzetüket és vele önmagukat. — Nézze például, mit mond Széchenyiről Szerb Antal: »Kifejleszteni, aktualizálni a magyarságban benne rejlő lehetőségeket, elérkezni a magyar eidos entelechiájáig, ahogy a görög filozófus mondta volna, o'yanni tenni a ma nyárt, amilyen alakban a Terepitő tervében szerepel — ez volt Széchenyi programja: a legnagyszabásubb célkitűzés,' amit aktív magyar ember maga előtt látott.« Ezt irja Szerb Antal & sem magyarságban, sem stílusban nem marad Beöthy Zsolt mondata mögött, amely igy szól Széchenyiről: »Nemzetének elmaradottságán, sőt pusztulásán felizgult nagy sze'.'eme megtalálja a nemzetiségi eszmék legmagasabb formuláját; a nemzetet meg kell tartani és ki kell fejleszteni az emberiség érdekében« — Gyönyörű, amit Aranyról ir Szerb Antal. Kevés ilyen portréja van a legnagyobb magyar epikusnak. Ugylátszík Aranyt a modern szellemtőrUnésiek és pszichikusok jobban értik, mint azok, ., akik folyton Aranyra hivatfeoznak... — Szerb Antalnak az a megállapítása, hogy ni'unk mindig a leginkább erópaidb voltok a ¡egin];áhb magyarok: — csak a maradiakban vélt ki ellenkezést. A magyarságot nem a cigánysor és a tanyaiság, hanem az európaiság fogja kiemelni a trianoni sülyedtségből. Kell-e ezebb program, mint a Szerb Antalé, ame'y Kazinczy humanizmusára emlékeztet? »»Emberien élő, emberien átélt, humánus stílus által szeretné a magyar irodalmat emberi szívekhez közei hozni, — és ha ez bizonyos fokig sikerül, ugy érzi, hogy könyve megtette kulturális és magyar kötelességét.« — Persze, vannak fájó igazságok, amiket azonban Szerb Antal nem fél kimondani. Mikor például szembehelyezkedik a turánizmussal, amely a magyar sze'lemiséget poyány ázsiai mezőkre sterptné visszavezetni. »A magyar szellemi élet születése — írja Szerb Antal — egy nap történt megkereszteltetésével. A magyar kii!tara eredendően keresztényi kuliura, mint az Egyház legidősebb leányáé, a franciáé és nem megtért kultura, mint a germán népeké. Ezért visszás és komikus minálunk minden olyan törekvés, mely német mintára kulturánk kiteljesedését keresrténység előtti, nem látható ősutakon keresi.« — A keresztény középkorról is többet, jellemzőbbet tud mondani Szerb Antal, mint az eddigi összefogla'ások, fölhasználva Horváth János és Thienemann Tivadar monográfiáit. Itt is éles intuícióval dolgozik: »Azt kell hinnünk, hogy aj az izzó vallásosság, mely ferenoeseinket és domokosrendieinket a XVI. század elején áthatotta és a kódexirodalom ihletője volt, már nem a középkot naiv vallásossága, hanem reakció az újkor szelleme, Erazmus, Luther, az uj pia'311 izmus ellen. Dekadenciatünet volt, erő feszi lés és védekezés, olyan, mint a láz, mellyel a szervezet ki akarja küszöbölni a kórokozókat.« Róczv-fotelágy ágynemütartóval országszerte elismerten j% mert fekvésnél a fotel karjai a lábnál takarófogók és a derék alá kényelmetlen csuklőrész nem esik. Modern rekamié, modern fofe eh stb. v. DOCZY IMRE, Hidu.1. (sarok) KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT Magyar Általános Széchenyi tér *. SZEOEDI riÓHINTEZETE KOtpont: Budapest Fiókok az ország legtöbb városában Salát töke U millió pengë